Jereván elismeri Hegyi-Karabah függetlenségét, ha fokozódnak a harcok

Súlyos veszteségek
Az örmény hadsereg 170 katonája halt meg az elmúlt órákban a kiújult hegyi-karabahi konfliktusban - jelentette hétfőn az Interfax orosz hírügynökség, amely szerint az azeri és az örmény fél is az ellenfél számottevő veszteségeiről számolt be.
Az azerbajdzsáni fegyveres erők egységei a nap folyamán egy sor próbálkozást tettek arra, hogy bejussanak Hegyi-Karabah területére - közölte az Interfax szerint David Babaján, a nemzetközileg el nem ismert köztársaság elnökének szóvivője. "Ez nem sikerült nekik. Az azerbajdzsáni katonákat visszaszorították, tucatnyi veszteséget okozva nekik" - tette hozzá.
Ugyanakkor a bakui védelmi minisztérium szerint az elmúlt órákban az azerbajdzsáni hadsereg 170 örmény katonával végzett.
 A tárca közleménye szerint az azerbajdzsáni erők ellenőrzése alá vont stratégiai jelentőségű magaslatokon a hadsereg mérnöki és utász alakulatai erődítési munkálatokat végeznek, illetve azokat a terület vizuális megfigyelésére és tűzirányítási feldatokra használják. 

„Örményország az 1994-ben kötött tűzszüneti megállapodásban részes félként továbbra is eleget tesz Hegyi-Karabah lakosságának biztonságával kapcsolatos kötelezettségeinek” - mondta az örmény elnök, és hozzátette, hogy utasítást adott egy katonai együttműködési megállapodás kidolgozására az érintett térséggel.

„A harci tevékenységek további kiéleződése előreláthatatlan és visszafordíthatatlan következményekhez vezethet, köztük egy nagyszabású háborúhoz is” - figyelmeztetett az örmény államfő. +Ez nyilvánvalóan kihatással fog bírni nemcsak a dél-kaukázusi, de az európai térség biztonságára és stabilitására is.”

Az azerbajdzsáni védelmi minisztérium hétfői közlése szerint megsemmisítették az örmények parancsnoki-vezérkari állását Hegyi-Karabahban. A támadás során nagyszámú katonával, köztük magas rangú tiszttel is végeztek - derül ki az azeri védelmi tárca közleményéből, amiben ígéretet tettek arra is, hogy nyilvánosságra hozzák a műveletről készült videofelvételeket.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Moszkvában reményét fejezte ki, hogy Bakuban és Jerevánban is meghallották a békére szólító felhívást. Lavrov szerint kifejezték komoly aggodalmukat a feleknek és nyomatékosították Vlagyimir Putyin orosz elnök üzenetét, amelyben a fegyvernyugvás megsértésének mielőbbi abbahagyására szólított fel.

Lavrov és Kerry a harcok azonnali beszüntetésére szólította fel Jerevánt és Bakut
A harcok azonnali beszüntetésére szólította fel Örményországot és Azerbajdzsánt Szergej Lavrov orosz és John Kerry amerikai külügyminiszter - közölte hétfőn az orosz diplomáciai tárca.
Az amerikai fél által kezdeményezett telefonbeszélgetés során a két vezető "súlyos aggályának adott hangot a konfrontáció fokozódása miatt Hegyi-Karabahban és megismételte a határozott felszólítást az ellenségeskedések azonnali beszűntetésére".
Lavrov és Kerry egyetértett abban, hogy a hegyi-karabahi konfliktus rendezése érdekében fokozni kell az EBESZ (a megoldás ügyében közvetítő) úgynevezett minszki csoportjában elnöklő Oroszország, Egyesült Államok és Franciaország erőfeszítéseit.

Április 2-ára virradóan szokatlan hevességű tűzpárbaj robbant ki az azeri és az örmény fegyveres erők között Hegyi-Karabah határán. A felek kölcsönösen egymást vádolták a folytatódó harcok elindításával, miközben az orosz elnök azonnali tűzszünetre és önmérsékletre szólított fel még szombaton.

Örményország és Azerbajdzsán az 1980-as évek vége óta konfliktusban áll egymással Hegyi-Karabah ügye miatt.

A többségében örmények lakta terület az 1990-es évek elején - Örményország támogatásával vívott - véres háború nyomán szakadt el Azerbajdzsántól. Az 1994-ig zajló háborúban harmincezer ember veszítette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Karabah függetlenségét, de ezt csak néhány ország ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is.