Jelezni kell, hogy befogadóképességünk nem korlátok nélküli

Elfogadta és a törvényhozás elé terjesztette a menekültügyi rendszer reformjáról szóló törvényjavaslatot tegnap a német kormány. A menekültügyi eljárásról és a menedékkérők ellátásáról szóló törvényt módosító javaslatok az eljárások felgyorsítását, a menekültügyi rendszerben védelemre nem szoruló embereket vonzó, úgynevezett rossz ösztönzők kiküszö­- bölését, a tartományok pénzügyi terheinek enyhítését, a menekültek jobb integrációját és a menedékre nem jogosult kérelmezők gyorsabb hazatelepítését szolgálják. A kormány továbbá elkülönített ötmilliárd eurót a menekültválság 2016-ban adódó költségeinek fedezésére.

Az Ausztriával határos Bajorországba szeptember eleje óta a hivatalos adat szerint 169 408 menedékkérő érkezett – közölte tegnap Horst Seehofer, a németországi tartomány miniszterelnöke. A tartományi kormány ülése után azt mondta, hogy a következő időszakban még tovább erősödhet a menekülthullám a közelgő hideg hónapok miatt, és azért, mert sok Németországba készülő ember megpróbálhat még az idén eljutni az országba, tartva attól, hogy később kevésbé lesz valószínű a befogadása.

Horst Seehofer köszönetet mondott Joachim Gauck államfőnek vasárnapi beszédéért, amelyben a szövetségi elnök kiemelte, hogy Németország befogadóképessége nem korlátlan. A bajor kormányfő hangsúlyozta, hogy „hasonló jelzésekre” van szükség a szövetségi kormánytól, és megjegyezte, hogy nem tapasztalni ilyen jelzéseket.

A müncheni vezetés három eszköz alkalmazását mérlegeli a menekülthullám korlátozására – mondta Horst Seehofer. A részletekről csak annyit árult el, hogy közöttük van az úgynevezett tranzitzóna intézményének bevezetése a határokon. Erről Seehofer pártja, a konzervatív CSU parlamenti (Bundestag) képviselőinek vezetője, Gerda Hasselfeldt egy tegnapi lapinterjúban elmondta, hogy ki kell terjeszteni az úgynevezett repülőtéri eljárást, ami a gyakorlatban azt jelentené, hogy tranzitzónákat jelölnének ki az országhatárnál. A menedékkérőknek ezekben az övezetekben kellene megvárniuk, hogy a hatóságok megvizsgálják, jogosultak-e menedékjogi kérelem benyújtására Németországban – mondta Gerda Hasselfeldt.

Berlinben a kormányszóvivői tájékoztatón a belügyminisztérium szóvivője nem volt hajlandó kommentálni a Bild című lap értesülését, amely szerint szeptember eleje óta naponta átlagosan tízezer menedékkérő lép be az országba.

- Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke tegnap „Európa égető kötelességének” nevezte a menekültek befogadását. A volt luxemburgi kormányfő óva intett „a szélsőjobboldaltól és mindazoktól, akik méltatlan érzelmeket keltenek” az Európát sújtó migrációs válság apropóján.

- A bolgár igazságszolgáltatás kiadja Ausztriának azt a gépkocsivezetőt, aki gyaníthatóan hetvenegy migráns augusztusi haláláért felelős – jelentették be tegnap az illetékes hatóságok.

- A horvát miniszterelnök azt hangoztatta, hogy számára emberileg és európai szemmel nézve is elfogadhatatlan Budapest politikája a migránsválsággal összefüggésben. Zoran Milanovic arra a kérdésre válaszolt, hogy mit tesz Horvátország, ha Magyarország lezárja a horvát-magyar zöldhatárt. „Ami Budapest hivatalos politikáját illeti, számomra emberileg és európai szemmel nézve is elfogadhatatlan” – szögezte le Milanovic, aki szerint Magyarország nem tudja lezárni határait, hacsak falat nem épít, olyan „szégyenletes” falat, mint amilyet Vajdaság felé is épített.

- Életét vesztette egy 19 éves iraki migráns egy magyar kamionban a franciaországi Calais kikötője közelében. A magyar sofőrt tanúként hallgatta ki az ügyészség, ahonnan szabadon távozhatott. A falemezeket szállító teherautó sofőrje a kikötőhöz vezető gyorsforgalmi úton ismeretlen okokból hirtelen fékezett, majd megállt, hogy ellenőrizze a szállítmányt. Ekkor fedezte fel a kamionban a férfi holttestét, aki a feltehetően a fékezés következtében ráboruló rakománytól halt meg.