Jelentősen megnőtt az illegálisan Belgiumba érkezők száma

Kormányszóvivő: egyetlen migránst sem vesz vissza Magyarország
A kormányszóvivő kijelentette, hogy egyetlen visszatoloncolni kívánt migránst sem vesz vissza Magyarország, ezek az emberek ugyanis "nem ejtőernyővel érkeztek", hanem a szárazföldön tettek meg több ezer kilométert, nem Magyarországon léptek először az Európai Unió területére. Kovács Zoltán szerint elég ránézni a térképre ahhoz, hogy ezt belássuk. A kormányszóvivő elfogadhatatlannak nevezte, hogy egyes országok csupán akkor alkalmazzák a menekültügyi szabályokat, ha az számukra kedvező. Magyarország ezzel szemben végig következetesen betartotta a nemzetközi jogot.

Carl Decaluwé, Nyugat-Flandria kormányzója, valamint a partvidék tíz polgármestere sürgős, további anyagi segítséget kért Jan Jambon belügyminisztertől az illegális bevándorlók regisztrálásának és elhelyezésének költségeire.

Csökkent a Szlovéniába és Horvátországba érkezők száma
Az elmúlt néhány napban kétezer alá csökkent a naponta Horvátországba és Szlovéniába érkező migránsok száma - derül ki a két ország belügyminisztériumának honlapján közölt adatokból. Szlovéniában a legfrissebb adatok szerint október közepe óta valamivel több mint 409 ezer illegális bevándorlót regisztráltak. A horvát-szlovén határt kedden 1308, szerdán 1544, csütörtökön 12 óráig pedig 1637 migráns lépte át. A múlt héten a migránsok száma meghaladta a napi kétezer főt.  

Tájékoztatásuk szerint az illegálisan érkezők száma drasztikusan emelkedett az elmúlt hetekben. Belgium egyik legjelentősebb kikötővárosában, Zeebruggében csak az idén 700 illegális bevándorlót állítottak elő, valamivel délebbre, a francia határ közelében fekvő Veurne közelében pedig 400-at. 
A helyi hatóságok az anyagi támogatás mellett további erősítést kérnek a kormánytól: 40 rendfenntartót, mobil regisztrációs központokat és a belga idegenrendészeti hivatal nyugat-flandriai tisztségviselőjének kinevezését várják.
A kormányzó a napilapnak elmondta, hogy a szárazföldi és a vízi rendőrség érintett egységei teljesítőképességük határára értek, mindenki éjt nappallá téve dolgozik.
"Ha csak néhány napra lankad a figyelmünk, olyan menekülttáborokat fogunk találni a régiónkban, mint amilyeneket Calais-nál vagy Dunkerque-nél látni" - hangsúlyozta Carl Decaluwé.

Törökország százával toloncolja vissza a szíriai menekülteket polgárháború dúlta hazájukba, a nemzetközi jog megsértésével - közölte csütörtökön az ARD német közszolgálati televízió saját kutatásaira és szemtanúk beszámolóira hivatkozva. Az ARD „Monitor” című magazinja szerint több, Törökországba menekült szíriai migráns arról számolt be, hogy török határőrök korábban visszatoloncolták őket Szíriába, mielőtt embercsempészek segítségével újra próbálkoztak volna a határátkeléssel. A szerkesztőség rendelkezésére állnak olyan videofelvételek is, amelyeken a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet szerint több száz szíriai menekült látható, amint visszatoloncolják őket Szíriába.

Ezek a feltárt anyagok ellentmondanak a német kormány eddigi álláspontjának, amely abból indult ki: Ankara továbbra is betartja azt az ígéretét, hogy nem fog szíriai menekülteket Szíriába kitoloncolni.

Egy ötgyermekes eritreai asszonyt fogadott be a Vatikán, lakást és segítséget nyújtva neki. Korábban a Vatikán szíriai menekülteket fogadott be. Az asszonyt és három már vele levő gyermekét egy, a Szent Péter térhez közeli, vatikáni tulajdonú lakásban helyezték el.

Az eritreai nő hónapokkal ezelőtt érkezett meg Olaszországba, majd innen Norvégiába ment tovább. Olaszországban nem regisztráltak, ezért a norvég hatóságok a dublini egyezmény értelmében visszaszállították Olaszországba. A nő pár hónapos legkisebb gyermeke Norvégiában született. A nő további két gyereke még egy eritreai menekülttáborban van. A Szent Egyed közösség igyekszik őket Olaszországba hozni. Az eritreai nő menekültkérelmet nyújt be Olaszországban. 

A német parlament elfogadta a menedékkérő-igazolványról szóló törvényt
A német törvényhozás alsóháza (Bundestag) csütörtökön elfogadta az úgynevezett menedékkérő-igazolvány bevezetéséről szóló törvényt. A kormány a menekültügyi rendszer hatékonyságának jelentős javulását és a nemzetbiztonság erősödését reméli az újítástól. A gyorsított eljárásban elfogadott törvény szerint februártól kezdik kiosztani a menedékkérőknek az igazolványokat, amelyek révén a kormány várakozása szerint valamennyi hatóság és hivatal tudhatja majd, hogy pontosan kik is a Németországba érkezett menedékkérők és hol tartózkodnak. A jelenlegi szétaprózott rendszerben gyakran előfordul, hogy egy-egy menedékkérőt többször vagy egyszer sem regisztrálnak, és a menedékkérőkkel foglalkozó állami szervezetek között nemigen működik az adatcsere. Az igazolvány papíralapú, a menedékkérő neve, arcképe és kijelölt lakóhelye mellett tartalmaz egy sor további adatot - egyebek között állampolgárságát, testmagasságát, szemének színét -, de a legfontosabb az igazolvány száma. Az igazolványt a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hatóság (BAMF) kirendeltségein állítják ki. A menedékkérő köteles mindig magánál tartani igazolványát. A dokumentumhoz két alapszabály kapcsolódik: igazolvány nélkül senki nem kaphat menekültügyi ellátást és nem tarthat igényt a menekültügyi eljárás lefolytatására, és csak azon a befogadóállomáson vagy egyéb szálláson veheti igénybe az ellátást, ahová az igazolványa alapján elhelyezték. A kormány várakozása szerint ezek a szabályok érdekeltté teszik a menedékkérőket az igazolvány kiváltásában és megőrzésében, és véget vetnek a menedékkérők országon belüli áramlásának, a "szabad lakóhelyválasztásnak", amihez a menedékkérőknek nincs is joguk. A tervek szerint legkésőbb az év közepén valamennyi Németországban tartózkodó menedékkérőnek kiállítják az igazolványát.

Spiegel Online: az osztrák kormány már Horvátországnál visszafordítaná a papírok nélkül érkező menedékkérőket
Az osztrák kormány határigazgatási együttműködést kezdeményez Szlovéniával és Horvátországgal, javaslata szerint már a horvát uniós külső határon, vagy legkésőbb a szlovén-horvát határnál vissza kell fordítani a hamis iratokkal vagy papírok nélkül érkező menedékkérőket - írta csütörtökön a Spiegel Online német hírportál, amely szerint Bécs a német kormányt is igyekszik megnyerni a kezdeményezéshez.
A hírportál szerint az osztrák kormány tárgyalásokat kezdett a ljubljanai és a zágrábi vezetéssel osztrák rendőrök bevetéséről a szlovén, illetve a horvát határon. Bécs nemcsak a határigazgatás hatékonyságának javulását várja az együttműködéstől, hanem küldeni akar egy "határozott jelzést" is az Európai Unióba igyekvő menedékkérőknek.
Az osztrák hatóságok az év eleje óta 1700 embertől tagadták meg a belépést a Szlovéniával közös határon, és a német hatóságok is egyre több embert fordítanak vissza a német-osztrák határon - idézte fel a hírportál a kezdeményezés hátterét bemutatva.
Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter a Spiegel Online-nak elmondta, hogy egyes uniós tagországok továbbra is hasonló intézkedésekre kényszerülhetnek, amíg nincs hatékony védelem az uniós külső határokon.
Egy "észak-déli irányú dominóhatás" keletkezett, ami "rendben is van", mert "meg kell fordítani a tolóerő irányát és határt kell szabni a menekültáradatnak" - mondta a konzervatív ÖVP politikusa.
Ausztria éppen ezért kezdeményez együttműködést Szlovéniával és Horvátországgal, és üdvözölné, ha német rendőrök is részt vennének  a szlovéniai vagy horvátországi megerősített határellenőrzésben.
A menekülthullámot fel kell tartóztatni, "minél mélyebben délen, annál jobb" - mondta az osztrák belügyminiszter.
Hozzátette, hogy célja az "erők összefogása", a menekültválságban közvetlenül érintett térségi országok közötti partnerség kialakítása. Ugyanakkor Ausztria mindettől függetlenül a jövő hét végétől fokozatosan bevezeti déli határán a megerősített ellenőrzést - húzta alá Johanna Mikl-Leitner.