Az izraeli légierő megtámadott kedd este egy szíriai katonai támaszpontot, Damaszkusztól közvetlenül délre - jelentette a szíriai sajtó, amely szerint a légvédelem lelőtt két rakétát.
A támaszponton csak anyagi károk keletkeztek - írta a kormány hírügynöksége, amely kiemelte, hogy a támadás röviddel azután történt, hogy az amerikai elnök Washington részéről egyoldalúan felmondta az Iránnal kötött atomalkut.
"Trump az eddigi legnagyobb hibát követte el az egyezmény felmondásával"
Az eddigi legnagyobb külpolitikai hibát követte el Donald Trump az iráni atomprogramról kötött egyezmény felmondásával - mondta a müncheni biztonságpolitikai konferencia vezetője (MSC).
Wolfgang Ischinger a ZDF német országos közszolgálati televízióban sugárzott interjúban kiemelte, a kilépés az egyezményből Donald Trump szűk másfél éves elnöki tevékenységének nemcsak a legnagyobb, hanem valószínűleg a legsúlyosabb következményeket okozó hibája volt.
Az amerikai elnök veszélyes döntést hozott, mert egy eleve kiélezett helyzetbe vitt még több feszültséget - mondta az MSC vezetője. Példaként említette az iráni szerepvállalással zajló szíriai polgárháború ügyét, Irán és Szaúd-Arábia konfliktusát és azt, hogy Irán mellett más országok is atomhatalommá akarnak válni.
A Donald Trump lépésével keletkezett helyzet olyan, mint "egy nagy láng, mielőtt felcsap" - tette hozzá Wolfgang Ischinger.
A német diplomata, aki Washingtonban és Londonban is volt korábban nagykövet, és 2008 óta vezeti az MSC-t, kifejtette, hogy az amerikai elnök belpolitikai okokból mondta fel az egyezményt, beváltva egy újabb választási ígéretét. El kell ismerni, hogy Donald Trump következetesen teljesíti a választási kampányban tett vállalásait, de ezúttal "a világbéke rovására" - mondta.
Azonban a washingtoni döntés esély is az Európai Unió tagjainak arra, hogy ne hagyják megosztani magukat, mint az Egyesült Államok 2003-ban indított iraki háborúja ügyében, hanem összefogjanak és közösen "megmentsék" az egyezményt - tette hozzá a legtekintélyesebb nemzetközi biztonságpolitikai tanácskozás főszervezője.
A 2015-ben - több mint egy évtizeden keresztül folytatott tárgyalások révén - kötött megállapodást célja annak szavatolása, hogy az iráni nukleáris programot nem használják katonai célokra. Az Irán által vállalt kötelezettségért cserébe a nemzetközi közösség fokozatosan feloldja az iszlám köztársaság ellen hozott gazdasági és pénzügyi szankciókat, aminek révén az ország visszatérhet a világgazdaság szereplői közé. Az egyezményt az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai (Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Oroszország), Németország és az EU kötötte meg Iránnal.
Jiszráel Kac hírszerzési és közlekedési miniszter a Jediót Ahronót című újság honlapján, a yneten jelentette be, hogy az izraeli légierő hajtotta végre a légicsapást.
"Az irániak támadással fenyegettek, és mi ezt meghiúsítottuk"- közölte Kac néhány órával a Damaszkusztól délre történt támadás után. Kac szerint Izrael azt szeretné elérni, hogy az irániak eljussanak arra a stratégiai elhatározásra, hogy kivonulnak Szíriából. A The Times of Israel című angol nyelvű honlap arról is beszámolt, hogy a Damaszkusz által azonnal Izraelnek tulajdonított légicsapásban kilenc Iránhoz köthető fegyveres is életét vesztette. Kilenc halottról adott hírt a szíriai harcokat nyomon követő Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) nevű emigráns szervezet is. Damaszkusz szerint viszont a támaszponton csak anyagi károk keletkeztek
Jiszráel Kac beismerése szokatlan, ugyanis Jeruzsálem korábban nem vállalta magára a Szíriában végrehajtott, és a külföldi médiában általában neki tulajdonított szíriai rakétatámadásokat, noha nem is cáfolta, hogy szerepe lett volna bennük.
Ali Hamenei ajatolláh, Irán legfőbb politikai és vallási vezetője szerint "ostoba és sekélyes" volt Donald Trump amerikai elnök beszéde. "Legalább tíz hazugság volt a beszédében. Megfenyegette az (iráni) rezsimet és a népet, és elmondta, hogy ezt meg azt fogja tenni. Trump úr, az iráni nép nevében mondom Önnek: hibát követett el. Fikarcnyit sem árthat nekünk" - olvasható Hamenei hivatalos honlapján, amely szerint teheráni tanárokkal találkozott szerdán, amikor ezeket mondta.
A legfőbb iráni vezető annak idején csak húzódozva egyezett bele a 2015-ös nukleáris megállapodás támogatásába, és azóta többször bírálta az Egyesült Államokat amiatt, hogy nem teljesíti a megállapodásból rá háruló vállalásokat.
Hamenei az állami tévé által közvetített beszédében felszólította a megállapodás európai aláíróit, hogy adjanak "valódi garanciákat", amelyek alapján Irán tartani tudja magát a szerződéshez. "Most azt mondjuk, hogy fenn akarjuk tartani a megállapodást a három európai országgal, de én nem bízom bennük, mert az Egyesült Államok nélkül már kevéssé logikus a megállapodás fenntartása. Szerezzenek tőlük valódi garanciákat, mert holnap ugyanazt fogják tenni, mint amit az Egyesült Államok tett" - mondta.
Mint tegnap megírtuk, Donald Trump amerikai elnök az iráni atomegyezmény felmondását választotta. (A számos reakciót és háttért bemutató cikkünket az előbbi linken olvashatja!)
Magyar idő szerint keddről szerdára virradó éjjel további számos fontos megszólaló fejtette ki véleményét az atommegállapodás felmondása kapcsán
Szijjártó Péter: Kár lenne veszni hagyni a megállapodást!
A magyar külügyminiszter elmondta: azért van globális, történelmi jelentősége a nukleáris megállapodásnak, mert ez volt az elmúlt évtizedekben a legfontosabb olyan megállapodás, amelyet úgy kötött meg a nemzetközi közösség, hogy a tárgyalásokon az asztal azonos oldalán ült az Egyesült Államok és Oroszország. Ez mindig biztosította a reményt, hogy a nagy globális kérdésekben lehet megoldást találni - vélekedett.
Macron: Franciaország életben kívánja tartani a megállapodást
Franciaország életben kívánja tartani az iráni atomprogramról 2015-ben kötött többhatalmi megállapodást, s az iráni vezetést is erre szólítja fel - számolt be az Élysée palota Emmanuel Macron francia elnök iráni kollégájával, Haszan Róhánival szerdán folytatott telefonbeszélgetéséről
Macron felszólította Róhánit, hogy teljes mértékben tartsa tiszteletben az úgynevezett atomalku rendelkezéseit, annak ellenére, hogy az előző nap Donald Trump amerikai elnök felmondta az egyezményt.
"A francia elnök és az iráni államfő megállapodtak abban, hogy folytatják az együttműködést az érintett államokkal az atomalku végrehajtása és a regionális biztonság fenntartása érdekében" - jelentette a francia elnöki hivatal.
A külügyminiszter szerint európai szempontból olyan nemzetközi politikai kérdésről van szó, ahol az EU valóban fontos szerepet tudott játszani, ezért jogos Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő határozott kiállása az ügyben.
Közölte: remélhetőleg a megállapodás az Egyesült Államok visszalépése ellenére is továbbmegy valamilyen formában, hiszen a többi szereplő marad.
Irán stabilitása, bevonása a nemzetközi politikai életbe fontos biztonsági tényező is Európa szempontjából, mert alapvetően határozza meg a Közel-Kelet stabilitásának kérdését - magyarázta.
Szijjártó Péter kijelentette: Magyarország egyetért az EU álláspontjával és a közös megnyilatkozásokkal, és bízik benne, hogy nem áll vissza a megállapodás megkötése előtti helyzet. Magyarország a megállapodás továbbélésben érdekelt, sajnálja az amerikai döntést, de reméli, hogy nem rúgják fel teljesen a megállapodást - mondta a külügyminiszter.
Juncker is sajnálatát fejezte ki
Értelmetlen és rossz döntésnek nevezte az iráni nukleáris szerződés amerikai felmondását szerdán Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, amellyel szerinte az Egyesült Államok csak a problémák súlyosbítását kockáztatja.
A flamand regionális parlament előtt tartott beszédében Juncker kijelentette, hogy a lépéssel Washington magára hagyja a szövetségeseit, és hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok Donald Trump elnöksége alatt "meglepő vadsággal" fordít hátat a multilaterális kapcsolatoknak, a barátságos együttműködésnek.
Kiemelte: az Európai Uniónak kellene átvennie bizonyos ügyekben az Egyesült Államok szerepét a világban, Washington ugyanis nemzetközi szereplőként elvesztette a lendületét, és ezáltal hosszú távon a globális befolyása is gyengülni fog.
A bizottság elnöke sajnálatát fejezte ki Trump előző napi döntése miatt, amely szerinte nem a békét szolgálja, és arról beszélt, hogy már jelenleg is diplomáciai válság van az Egyesült Államok és az Európai Unió között.
Németország, Franciaország és Nagy-Britannia kitart az iráni atomprogramról szóló nemzetközi egyezmény mellett, de a teheráni vezetésnek is be kell tartania a megállapodás előírásait - mondta Angela Merkel német kancellár szerdán Berlinben. Pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) járási alapszervezeti vezetőinek konferenciáján elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok a megállapodás felmondásával súlyos döntést hozott. Az egyezményben részes három európai ország - Németország, Franciaország, Nagy-Britannia - ugyan sajnálattal és aggodalommal tudomásul veszi ezt a döntést, de továbbra is érvényesnek tartja a megállapodást.
A három ország Irántól is a megállapodás végrehajtásának folytatását várja, és mindent meg is tesz ezért - tette hozzá Angela Merkel, aláhúzva, hogy 2015-ös egyezmény a közel-keleti stabilitás erősítésének '"fontos oszlopa, amelyet nem kellene megkérdőjelezni".
Barack Obama, az Egyesült Államok előző elnöke megfontolatlannak és komoly hibának minősítette Donald Trump döntését. "Úgy gondolom, hogy komoly hiba a JCPOA (közös átfogó cselekvési terv) kockáztatása anélkül, hogy Irán bármiképpen is megsértette volna a megállapodást" - fogalmazott a kommünikében.
Moszkva: Aggasztó, hogy Washington önös érdekből cselekedett
Különösen aggasztó, hogy az Egyesült Államok újfent az államok többségével szembe menően, kizárólag önös érdekből, a nemzetközi jogot durván megsértve cselekedett, amikor felmondta az iráni atomprogramról szóló 2015-ös egyezményt - közölte kedden az orosz külügyminisztérium. "A Közös átfogó cselekvési terv (JCPOA) nem kizárólag az Egyesült Államok érdeme, de az egész nemzetközi közösségé, amely ismételten megerősítette, hogy érdekelt az egyezmény megőrzésében, annak hosszú távú, következetes megvalósításában a nemzetközi, valamint regionális béke és biztonság, illetve az atomfegyverek elterjedését akadályozó nemzetközi rendszer megerősítése érdekében" - húzta alá a minisztérium.
A tárca szerint Oroszország továbbra is aktívan azon lesz, hogy fejlessze kapcsolatait Iránnal, valamint a politikai párbeszédet Moszkva és Teherán között. Mindemellett kész az úgynevezett atomalku többi részes államával is a további együttműködésre.
Oroszország továbbra is tartani fogja magát az iráni nukleáris program korlátozásáról és a Teheránnal szembeni szankciók feloldásáról kötött nemzetközi megállapodáshoz - közölte Szergej Lavrov ügyvezető orosz külügyminiszter újságíróknak szerdán Moszkvában.
A kanadai kormány "sajnálkozik" amiatt, hogy az amerikai elnök az iráni atomegyezmény felmondásáról döntött, Japán pedig "szoros figyelemmel" követi a döntés hatását - jelentették be a külügyminisztériumok.
"A JCPOA szigorú, eddig példa nélküli nemzetközi ellenőrzés alá vonta az iráni atomprogramot" - hangsúlyozta Chrystia Freeland kanadai külügyminiszter egy közleményben. Emlékeztetett arra, hogy két héttel ezelőtt a Hetek országcsoportja (G7), benne az Egyesült Államokkal megállapodott, hogy "biztosítani fogják, hogy az iráni atomprogram kizárólagosan békés természetű legyen".
"Kanada a hatékony normákra alapozott nemzetközi rendet támogatja, és úgy véli, hogy JCPOA-ra szükség van ahhoz, hogy megakadályozzák, hogy Irán atomfegyvert fejlesszen ki" - írta a külügyminiszter.
Tokióban Kono Taro külügyminiszter közölte, hogy Japán szoros figyelemmel követi, hogy milyen hatása lesz az amerikai elnök döntésének. Közölte azt is, hogy országa tárgyalásokat fog folytatni az érintett országokkal a megállapodás fenntartásáról.
Kína csalódott Donald Trump amerikai elnök döntése miatt - jelentette be szokásos szerdai sajtótájékoztatóján Ken Suan külügyi szóvivő. Felhívta a figyelmet arra, hogy az egyezményt az ENSZ Biztonsági Tanácsa - amelynek az Egyesült Államok egyik állandó tagja - is jóváhagyta 2231-es határozatában.
Erdogan szerint az Egyesült Államok lesz Trump döntésének vesztese, mert nem tartott tiszteletben egy nemzetközi szerződést, amelyet aláírt. "Nem léphetnek ki a nemzetközi megállapodásokból, amikor a kedvük úgy tartja" - idézte az Anadolu török hírügynökség Erdogant.
Ibrahim Kalin elnöki szóvivő kedd este azt mondta, hogy az Egyesült Államok döntése bizonytalansághoz és új konfliktusokhoz fog vezetni a térségben. A Közel-Kelet egyik kulcsszereplőjeként Törökország kétoldalú ellentéteik ellenére gyakorlatias viszonyt ápol Iránnal. A két ország kereskedelmi és turisztikai együttműködésén kívül a szíriai kérdésben is folyamatos kommunikációt folytat annak ellenére, hogy szembenálló táborokat támogatnak. Törökország folytatni fogja a kereskedelmet Iránnal, és ezért senki másnak nem tartozik magyarázattal - jelentette ki Trump bejelentését követően Nihat Zeybekci török gazdasági miniszter.
Az Európai Unióval együtt Szlovákia is sajnálatosnak tartja, hogy az Egyesült Államok kilép az iráni atomprogram korlátozásáról szóló, többhatalmi szerződésből - jelentette ki Ivan Korcok szlovák külügyi államtitkár Pozsonyban, a kormány szerdai ülése előtt. Korcok kijelentését a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség idézte.
Felmondása helyett az iráni nukleáris egyezmény esetleges kiterjesztését sürgette szerdán Charles Michel belga kormányfő a VRT flamand közszolgálati televíziónak adott interjújában. A nemzetközi partnereknek az Iránnal kötött atomszerződés felmondása helyett erősíteniük kellene gazdasági kötelékeiket a közel-keleti országgal, így segítve elő a békét és a jó kapcsolatokat - közölte Michel. Leszögezte, hogy az uniós tagállamok vezetőinek jövő heti bulgáriai csúcstalálkozójukon teljes mellszélességgel ki kell állniuk az egyezmény fenntartása, illetve "talán annak kiterjesztése" mellett is.
