Irán gazdaságának nem jelentenek komoly "ütést" az Amerikai Egyesült Államok által hétfőn életbe léptetett gazdasági szankciók, hiszen az nincs benne a perzsa ország három legfontosabb kereskedelmi partnere között - mondta Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője szerdán az M1 aktuális csatornán.
„Senki sem bízik az Egyesült Államokban”
"Amerika egyszer így, egyszer úgy viselkedett, senki sem tud megbízni benne" - mondta az IRINN iráni hírcsatornán Zaríf.
Washington májusban felmondta a 2015-ös többhatalmi atomalkut, és jelezte: újabb büntető intézkedéseivel maximális nyomást akar gyakorolni Teheránra. Donald Trump amerikai elnök ugyanakkor többször beszélt arról is: kész a párbeszédre Iránnal annak érdekében, hogy egy új, átfogó megállapodást kössenek, amely megnyugtatóan rendezi az iszlám köztársaság vitatott tevékenységeit, köztük ballisztikus rakétaprogramját.
Az amerikai vezető figyelmeztetett: "az iráni rendszer választás előtt áll". Teherán "vagy változtat fenyegető és destabilizáló magatartásán, és akkor visszatérhet a világgazdaság körforgásába, vagy továbbra is a gazdasági elszigetelődés útját járja" - szögezte le.
"Korábban senki sem támogatta Iránt" - hangsúlyozta ezzel szemben az iráni külügyminiszter. "Most azonban a világ minden országa támogatja."
Az európai országok szeretnék megmenteni a nukleáris megállapodást, illetve folytatni gazdasági tevékenységüket Iránnal. Ennek érdekében hatályba lépett az Európai Unió úgynevezett blokkoló rendeletének frissített változata, amely lehetővé teszi az európai cégeknek, hogy kikerüljék az amerikai szankciókat.
Az a kérdés, vajon az amerikai szankciókhoz csatlakoznak-e majd azok az országok is - Kína, India, Törökország, Dél-Korea, Japán - amelyek szoros gazdasági, kereskedelmi kapcsolatban állnak Iránnal - mondta.
Németh Dávid felidézte, hogy az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és az Európai Unió 2015-ben írta alá az Iránnal kötött atomalkut, amelynek értelmében Irán korlátozza atomprogramját, cserébe feloldják a vele szemben korábban bevezetett szankciókat. Donald Trump, amerikai elnök májusban egyoldalúan felmondta a megállapodást, mert az szerinte nem akadályozza meg a perzsa államot abban, hogy nukleáris fegyvert állítson elő.
Az Irán ellen bevezetett amerikai szankciókra válaszul dolgozta ki az Európai Bizottság (EB) a szankciókat blokkoló rendeletét, ugyanis az Európai Unió úgy véli, hogy amíg Irán eleget tesz az atomalkuban vállalt követelményeknek addig nem kell a perzsa országgal megszüntetni a kereskedelmi kapcsolatokat - mondta a közgazdász. Ugyanakkor megjegyezte, Donald Trump is elismerte, hogy Irán betartotta az atomalkut, az amerikai elnök azonban az abban foglaltaknál szigorúbb megállapodás kialakítására törekszik.
Németh Dávid szerint az EB blokkoló rendeletétől függetlenül azok az európai cégek, amelyeknek fontos az amerikai piac, biztosan megszakítják kereskedelmi kapcsolataikat Iránnal, ugyanis az amerikai elnök egy keddi Twitter-üzenetében azt közölte, hogy aki üzletet köt Iránnal, az nem fog tudni üzletet kötni az Egyesült Államokkal.
