Indul a kitoloncolás, de nem tudni, kik hajtják végre és kik ellenében

Törökország választja ki, hogy a szír menekültek közül kiket küld Európába a március 18-án kötött megállapodás keretében

Külföld
  • 2016.04.04. - 00:49

Fejetlenséggel és káosszal indul ma az Európai Unió és Törökország közötti menekültügyi megállapodás életbe léptetése. Az eljárás részletei nem ismertek, és a végrehajtásához alig van személyzet.

görög-macedón határ 20160404
Bevándorlók a görög-macedón határon, Idomeni közelében (Fotó: Reuters - Marko Djurica)

Ma lép életbe az EU–török megállapodásnak az a része, amelynek értelmében az illegális bevándorlókat Görögországból visszaküldik Törökországba. A török parti őrség szombaton már megakadályozott hatvanhárom palesztin és szíriai menekültet abban, hogy egy közeli görög szigetre keljenek át. A szombati akcióval a török biztonsági erők nyomatékosították, fő feladatuk az illegális migránsok meggyőzése arról, hogy nem léphetnek be az Európai Unióba.

Az EU és Törökország közötti menekültügyi megállapodás legfőbb pontja szerint a Törökországból az Égei-tengeren Görögországba illegálisan átkelő menedékkérőket ügyük elbírálása után vissza kell küldeni Törökországba, és a tehermegosztás jegyében az uniós tagországok – egy egyelőre hetvenkétezer fős kontingens erejéig – legális úton átvesznek Törökországtól ugyanannyi szíriai menekültet, amennyit az illegális határátlépés miatt a görög szigetekről visszaszállítanak Törökországba.

Németországba már hétfőn megérkezik Törökországból az ilyen módon befogadandó szíriai menekültek első, negyvenfős csoportja. A menekülteket a török hatóságok javaslatai alapján, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) közreműködésével válogatják ki. Törekednek a szétszakadt családok egyesítésére, és igyekeznek fokozottan védelemre szoruló menekülteket beválogatni.

Ugyanakkor továbbra is nagy a bizonytalanság azt illetően, hogy hány embert fognak visszaküldeni, hogyan zajlik az eljárás, és hol fogják az embereket elhelyezni. Noha a várakozások szerint a visszatoloncolt menekültek egy része Dikilin keresztül fog áthaladni, a városban nem jelöltek ki területet erre a célra, egy sportcsarnokban fogják fogadni őket. A kisváros több száz lakója tüntetést rendezett egy esetleges menekülttábor létesítése ellen. Készül egy fogadóközpont a nyugat-törökországi Cesme váro-sában is. Ankara a tervek szerint a szíreket menekülttáborokban helyezi el, a más országból érkezett migránsokat viszont a saját hazájukba küldi. Efkan Ala belügyminiszter szavaira hivatkozva az Anadolu török állami hírügynökség vasárnap azt írta, Törökország választja ki, hogy a szír menekültek közül kiket küld Európába az illegális migráció visszaszorítását célzó március 18-i megállapodás keretében. Hangsúlyozta: Törökország belső tartományaiban a szíriai migránsok számára alkalmas megannyi hely található, tehát nem az égei-tengeri régióban helyezik el őket. Ala szerint arról tájékoztatták a görög hatóságokat: a török kapacitások alapján április 4-én ötszáz menekültet tudnak visszafogadni. A görög fél eddig négyszáz migráns visszaszolgáltatását jelezte, de ez a szám még nőhet – nyilatkozta.

A török belügyminiszter arra is kitért, hogy míg ők az unióval létrejött egyezmény aláírását követően huszonöt összekötő tisztet küldtek Görögországba, addig a görögök részükről ötöt állítottak szolgálatba Törökországban. Az EU–török megállapodás végrehajtásához kért ezerötszáz helyett alig hétszáz rendőrt ajánlottak fel – mondta az uniós határigazgatási ügynökség (Frontex) szóvivője a Welt am Sonntag újságnak.


Röviden
Működésképtelen a dublini szabályozás – megreformálja a bizottság

- „Nagyon óvatosan mondom, hogy túlestünk a menekültválság csúcsán” - közölte Thomas de Maiziere német belügyminiszter a Tagesspiegel című lap vasárnapi számában. A miniszter elmondta, hogy márciusban naponta átlagosan 140 menedékkérő érkezett Németországba, ami „drasztikus” csökkenés az utóbbi hónapokhoz képest, ugyanakkor a válság rendezéséhez több lépés hátravan még.

- Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke a Bild am Sonntag című német vasárnapi lapban közölt interjúban kiemelte, hogy szerinte az idén az enyhülés szakasza következik a menekültválságban, amiben ő egyszerre több kedvező fejleményt lát: a fegyvernyugvás Szíriában már több mint két hete tart, ami minden eddiginél hosszabb idő, az Iszlám Állam dzsihadista szervezet pedig egyre inkább visszaszorul. Arra a kérdésre, hogy az esetleg Észak-Afrika felől meginduló hullám miatt nem fenyeget-e az a veszély, hogy Dél-Tirolban a görögországi Idomenit idéző állapotok alakulnak ki, elmondta, hogy az olasz kormány már kiépítette az uniós menedékkérő-regisztrációs központokat - hot spotokat - az ország déli határainál, és jól felkészült egy ilyen helyzet kezelésére.

- Újabb huzavona indulhat a migránskérdésben már eleve megosztott Európai Unióban a menedékkérelem újraszabályozása kapcsán, amelynek terveit a jövő héten fogja bemutatni az Európai Bizottság - írta az AFP francia hírügynökség vasárnap. A jelenleg érvényben lévő „dublini szabályozás”, amelynek értelmében a menekülteknek azokban az államokban kell benyújtaniuk menedékkérelmüket, ahol első ízben lépnek uniós területre, hatalmas tehertételt jelent az olyan országoknak, mint Görögország. Ez a rendszer gyakorlatilag működésképtelenné vált, miután hatalmas menekülttömegek indultak meg a gazdag Németország felé Angela Merkel német kancellárnak a szíriai menekültek számára életbe léptetett „nyitott ajtók politikája” nyomán. Az AFP szerint azonban valószínű, hogy nehéz lesz egy jobban központosított rendszer kialakítása a menekültek EU-tagországok közötti elosztására, hiszen több tagállam is aggályait fejezte ki a bevándorlás kapcsán. Az Európai Bizottság szerdán fog egy sor „lehetséges opciót” ismertetni, még mielőtt később, az év során beterjesztené a hivatalos javaslatot a menedékkérelmi szabályozás rendszerének reformjára.

Reklám