Külföld

Horvátország nem áll Szerbia útjába

Szarajevóban tartották meg az idei Nyugat-Balkán csúcstalálkozót

A nyugat-balkáni térség stabilitása elengedhetetlen a régió országainak uniós közeledése szempontjából – hangzott el a Brdo-Brioni folyamat elnevezésű fórum szarajevói csúcstalálkozójának vasárnapi plenáris ülését követően.

Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Macedónia, Koszovó és Albánia államfői mellett Sergio Mattarella olasz elnök vett részt a Nyugat-Balkán csúcstalálkozó idén Szarajevóban megrendezett plenáris ülésén. Bakir Izetbegovic, a háromtagú boszniai államelnökség soros elnöke az ülést követő sajtótájékoztatón – a Nezavisne Novine című szarajevói lap internetes oldalának beszámolója szerint – kiemelte, hogy a régió országai csak úgy tudják kiépíteni a bizalmat egymás között, ha saját maguk, valamint együttesen is erőfeszítéseket tesznek ezért. Szerinte a térség országainak meg kell szabadulniuk a megszokott sablonoktól, amelyek csak hátráltatják és a múltba vetik vissza az országokat és az ott élőket, és arra kell figyelni, hogy mi áll a régió lakóinak érdekében.

A díszvendég Olaszország elnöke, Sergio Mattarella felhívta a figyelmet arra, hogy az EU mindaddig nem lesz teljes, amíg nem csatlakozik hozzá a hétvégi találkozón is részt vevő valamennyi délkelet-európai ország. Hozzáfűzte, országa minden szempontból szeretne segíteni a térség országainak abban, hogy elérjék ezt a célt.

A plenáris ülést követően Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő aggodalmának adott hangot az EU szerinte túl lassú bővítése miatt. Mint fogalmazott: a legutóbbi, novemberi találkozó óta Montenegró meghívást kapott a NATO-ba, de Zágráb ugyanilyen előrelépést szeretne látni Macedónia és Bosznia-Hercegovina NATO-közeledését illetően is. Fontosnak tartotta aláhúzni továbbá, hogy tárgyalt Tomislav Nikolic szerb elnökkel, és Horvátország nem gátolja Szerbia uniós csatlakozását, hiszen Zágráb érdeke is az, hogy keleti szomszédja mihamarabb az EU tagja legyen.

A szlovén államfő szerint a következő hónapokban az Európai Unió inkább „saját magával” foglalkozik majd, nem pedig a bővítésre figyel. Ez ugyanakkor – tette hozzá Borut Pahor – nem jelentheti azt, hogy leállnak a reformintézkedések a csatlakozásra váró országokban.