Külföld
Holland kormányfő: A Római Birodalom sorsára juthat az EU
Athén kifogásolja a macedón szűrést
Nem tetszik Athénnak az „önkényes válogatás”
Görögország kifogásolta pénteken, hogy Macedóniában a migránsok egyfajta „önkényes válogatását” végzik, mivel a hatóságok csak afgán, szír és iraki menekülteket engednek továbbutazni. Ez az eljárásmód szembemegy az Európai Unió elveivel - mondta Nikosz Toszkasz, a polgári védelemért felelős görög miniszter, szavait az EU-tagjelölt Macedóniának címezve. Idomeni görög határtelepülésen november 19. óta több száz iráni, bangladesi, pakisztáni és szomáliai menekült várakozik, hogy továbbutazhasson.
A Római Birodalom sorsára juthatunk
„A nagy birodalmak elbuknak, ha nem védik jól meg határaikat, ezt a Római Birodalom esetéből tudjuk” - mondta Mark Rutte újságíróknak. Az EU déli államai nem tették meg a szükséges intézkedéseket a menekültáradat megfékezésére. Tengeri útvonalakon eddig 850 ezren érkeztek a kontinensre, ebből Görögországon kersztül 700 ezren. Véleménye szerint Athénnak 100 ezer főre kellene növelnie a befogadó-kapacitását, de a görögök erre nem hajlandóak.
A holland kormányfő bizakodva tekint a vasárnapi EU csúcs elé, amelyen a tagállamok mellett a török elnök is részt vesz. Brüsszel három milliárd eurós segélyalapot ajánl fel Törökországnak a területén tartózkodó menekültek ellátására, helyeztük javítására, és mindenekelőtt a görög-török uniós külső határ biztosításához. Rutte szerint ezzel a jelenlegi embercsempészek által használt útvonalat, az eddig működő „üzleti modellt” is sikerülhet felszámolni, de a reálításokkal ő is tisztában van. „Ez nem azt jelenti, hogy egyik napról a másikra megoldódik a probléma, de bizalom építésre mindkét oldalon szükség van", fogalmazott.
Huszonnégyezer menekültnek adnak lakást
Holland települések és tartományok arról biztosították a kormányt, hogy átmenetileg be tudnak fogadni menekült jogállásúakat. Jelenleg 1tizenhatezer ilyen ember vár saját lakásra, a menedékkérőket fogadó központokban nincs több hely az újonnan érkezőknek. Több ezer embert eddig szükségszállásokon helyeztek el. A holland kormány intézkedéseket tesz, hogy a menekültek gyorsabban juthassanak nyelvoktatáshoz és munkavállalási engedélyhez is. „Azt akarjuk, hogy az aleppói gyógyszertáros is kivegye a részét a közösből, ahelyett, hogy valahol búskomoran üldögél és várakozik” - mondta Lodewijk Asscher, az integrációs ügyekért felelős miniszter.
Pár napja az Európai Bizottság elnöke Jean-Claude Juncker arról beszélt, hogy veszélybe kerülhet az euró, ha a schengeni övezet lezárul és az euróövezet egyes tagországai ismét határellenőrzést vezetnek be. Ezzel veszélybe sodorják az Unió egységes pénzét.
Rutte szerint nem igaz, hogy minden menekült terrorista volna, de abban egyetértett, hogy minden egyes bevándorlót szűrni kell és hogy a Szíriából hazatérő külföldi harcosok biztonsági kockázatot jelentenek.
A holland bíróság szerint a Mark Rutte konzervatív miniszterelnök vezette kormány új, a bevándorlókkal szembeni szigorúbb intézkedése nem mond ellent az Emberi Jogok Európai Egyezményének. Kifejtették: a kormánynak joga van megkövetelni a visszautasított menedékkérőktől, hogy működjenek együtt a Hollandiából történő kötelező távozásukkal kapcsolatban. A bevándorlók között a liberális szabályai miatt eddig népszerű célpontnak tekintett Hollandia az utóbbi években megszigorította bevándorlási politikáját, és emiatt több civil szervezet és az ENSZ is bírálta a hágai kormányt.
Az év végéig megépülhet az osztrák kerítés
Az év végéig elkészül az Ausztria déli határrészére tervezett 3,7 kilométer hosszúságú drótkerítés - jelentették be az osztrák hatóságok. A kerítéssel kapcsolatban leginkább azoknak a borászoknak vannak ellenérzéseik, akik földjén a határzár épülni fog. Úgy vélik, a technikai akadály nem gátolja majd a migránsokat, ellenben a helyi turizmusra negatívan hatnak majd az események.
A spielfeldi gyűjtőpontnál már a jövő héten elkezdik az alapozó munkálatokat, és csupán ezek után fognak bele a drótkerítés megépítésbe, szögesdrót felállítását egyelőre nem tervezik.
Holland pénzügyminiszter: A menekültválság egy "mini Schengen" kialakulásához vezethet
Kívül rekedhetnek egy jövőbeli "mini schengeni övezeten" azok az európai uniós tagországok, amelyek nem megfelelően őrzik az uniós külső határokat, és nem vesznek részt a menekültek igazságos elosztásában - jelentette ki egy pénteken megjelent lapinterjúban Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az eurózóna pénzügyminiszteri tanácsának elnöke.
A belső határok szabad átjárását biztosító schengeni övezet nem tudna működni, ha csak néhány tagország fogadna be menekülteket. "Néhány ország viseli a terhek oroszlánrészét a menekültválságban, ők fogadják be a legtöbb menekültet" - mondta a De Tijd és a L'Echo című belga napilapoknak adott interjúban, megnevezve Svédországot, Németországot, Ausztriát, Belgiumot és Hollandiát.
"Néhány ország most azt mondja: ez nem a mi problémánk, hanem a tietek. Sok szerencsét! Ez óriási nyomás alá helyezi az (európai) szolidaritást" - tette hozzá.
A 26 tagú schengeni övezet több országa, köztük több kelet-európai ország ellenzi az Európai Bizottságnak azt a tervét, hogy az uniós tagállamok elosszák egymás között az év eleje óta Európába érkező menekülteket. Lengyelország frissen megválasztott kormánya például közölte, hogy a párizsi merényletek után a terrorista támadások veszélye miatt nehezebb számára befogadni a háború és a szegénység elől a Közel-Keletről elmenekülő embereket.
Dijsselbloem kijelentette, hogy ő szeretné a jelenlegi schengeni övezet fenntartását, de ha a tagországok nem akarnak részt venni a menekültek igazságos elosztásában, akkor a többieknek kell valamit tenniük, mert bőkezű jóléti rendszerük nem fogja bírni a rengeteg migráns beáramlását.
E rendszerek "megőrzése érdekében őrizni kell a külső határokat, különben rengeteg ember jön és kér majd szociális támogatást, ami szét fogja vetni azokat. Ez történik máris Hollandiában" - jelentette ki.
Felszólította az unió országait, hogy áldozzanak több pénzt a külső határok védelmére, valamint a törökországi és a libanoni menekülttáborok fenntartására.
"Ha nem (erősítjük meg) a 28 EU-tagország vagy a schengeni övezet külső határainak ellenőrzését, akkor elképzelhető, hogy egy mini schengeni övezet szintjén kell majd ezt megtennünk" - szögezte le, hozzátéve, hogy ez utóbbit el akarja kerülni.
Hollandia már korábban felvetette egy kisebb schengeni övezet ötletét, de Németország, amely szerint a terv kivitelezhetetlen, azonnal elhatárolódott ettől.
Cseh felmérés: Orbán kezeli a legjobban a migránsválságot
A migránsválságot a vezető európai politikusok közül Orbán Viktor magyar miniszterelnök kezeli a legjobban, míg Angela Merkel német kancellár hozzáállása volt a legkevésbé megfelelő - vélik a csehek, akiknek a véleményét a prágai SANEP elemző- és kutatóközpont kérdezte meg és összegezte.
A migrációs válság kezelésével kapcsolatos felmérést, melynek eredményét pénteken hozták nyilvánosságra Prágában, országos mintán október végén készítették. A felmérésben a megkérdezettek 12 vezető cseh és európai politikus válsághoz való hozzáállását értékelték.
A megkérdezettek 76,8 százaléka szerint Orbán Viktor magyar kormányfő jól kezelte a migránsválságot, ennek ellenkezőjét 11,3 százalék gondolja, míg 11,9 százalék nem tudott válaszolni.
Milos Zeman cseh államfő hozzáállását a migránsválsághoz 72,5 százalék tartotta jónak, 21,1 rossznak, míg 6,4 százalék nem tudommal válaszolt.
A harmadik leginkább értékelt politikus Robert Fico szlovák miniszterelnök volt. Fico álláspontját 72,1 százalék minősítette jónak, 17,2 százalék rossznak, 10,7 százalék pedig nem válaszolt.
Az Orbán-Zeman-Fico hármas után következő politikusoknál a kedvező osztályzat már jóval alacsonyabb.
David Cameron brit miniszterelnök migránspolitikáját a csehek 51,2 százaléka értékelte pozitívan, 31,2 százaléka negatívan, míg 17,6 százalék nem foglalt állást.
A következő két helyet vezető cseh politikusok foglalják el. Andrej Babis kormányfőhelyettes, pénzügyminiszter migrációval kapcsolatos ténykedését a megkérdezettek 48,5 százaléka tartotta jónak, Bohuslav Sobotka miniszterelnök esetében ez a mutató 35,5 százalékos.
A felmérésből kitűnik, hogy a csehek számára Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének és Angela Merkel német kancellárnak a migrációs politikája a legkevésbé elfogadható. Juncker ezirányú ténykedését 12,9 százalék, Merkelét pedig 12,7 százalék tartotta helyesnek. Juncker esetében az egyet nem értők aránya 64,6 százalék, Merkel esetében 72,6 százalék.