Külföld

Hétezernél több migráns érkezett Szerbiába

Megalakult a Vajdasági Migrációs Tanács

Több mint hétezer migráns érkezett vasárnapra virradóra Macedóniából Dél-Szerbiába - közölte az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR). Angela Merkel német kancellár hétfőn elítélte a Szászország tartománybeli Heidenauban a hét végén történt menekültellenes zavargásokat.

A genfi központú szervezet vasárnap késő este közzétett közleményében közölte ezeket az adatokat. Néhány órával korábban Bratislav Grasic szerb védelmi miniszter ötezer ember érkezéséről tájékoztatott.
Az UNHCR szerint a határ túloldalán még százak várnak a belépésre, és még több migráns jövetele várható. Az ENSZ-szervezet segítséget nyújt a helyi hatóságoknak és humanitárius szervezeteknek az érkezők befogadásához és ellátáshoz a presevói tranzitközpontban. Az UNHCR élelmiszerrel látta el őket, és a szerbiai kormány kérésére több matracot, takarót, sátort és szálláshelyet próbál szerezni számukra.

A macedón kormány arról biztosította az ENSZ-szervezetet, hogy nyitva fogja tartani a határt azok előtt, akik az országukban dúló fegyveres konfliktus elől menekülnek. Az UNHCR közli, hogy Görögországnak és Macedóniának többet kell tennie a probléma kezeléséért, amely - mint fogalmaz - "egyhamar nem szűnik meg, és egész Európát sújtja". Az UNHC felszólította az európai uniós tagországokat, hogy fokozzák a Görögországnak, Macedóniának és Szerbiának nyújtott segítséget.

Merkel elítélte a menekültellenes zavargásokat
Angela Merkel német kancellár hétfőn elítélte a Szászország tartománybeli Heidenauban a hét végén történt menekültellenes zavargásokat.
Steffen Seibert német kormányszóvivő berlini tájékoztatóján közölte, hogy a kancellár szerint "visszataszító a szélsőjobboldaliak és neonácik" gyűlölködése, és "szégyenletes, ahogy polgárok, még gyerekes családok is" nyíltan támogatják őket
Mindazok, akik úgy cselekednek, mint a heidenaui gyűlölködők, kiírják magukat a németek értékközösségéből - mondta a szóvivő.
"Németország nem engedi, hogy gyűlölettől fröcsögő rigmusokkal fogadják vagy ordibáló részegek fenyegessék a menekülteket, akiknek nehéz élethelyzetéről mindenkinek el kellene gondolkodnia" - tette hozzá Steffen Seibert.
Sigmar Gabriel alkancellár, az Angela Merkel vezette konzervatívokkal kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) elnöke hétfőn a helyszínen tett látogatásakor újságíróknak azt mondta, hogy a jogállam minden eszközével fel kell lépni a rendőrökre rárontó, menekülteket fenyegető emberek ellen. "Nálunk ezeket csőcseléknek nevezik" - mondta az alkancellár. Hozzátette, hogy az egész társadalomnak van dolga az ügyben, mert a szélsőjobboldaliak az "igazi Németország" képviselőinek tartják magukat.

 

A Nemzetközi Vöröskereszt és a Vörös Félhold segélyszervezetek ezzel egy időben nemzetközi összefogásra szólítottak az Nyugat-Balkánon át Európába érkező migránsok megsegítése érdekében. "Magasabb szintű együttműködésre és közös erőfeszítésekre van szükség, hogy kielégítsék a veszélyeztetettek humanitárius szükségleteit" - áll a két szervezet közleményében, amely szerint az elkövetkező napokban a görög szigetekről érkezők számának drámai növekedése várható.

A Görögországból érkező menekültáradatnak Macedónia múlt csütörtökön rendőri kordonnal próbált gátat vetni, de több ezer bevándorló ennek ellenére áttört a határon. Ezek után a macedón hatóságok pótlólagos vasúti kocsikat és buszokat is forgalomba állítottak, hogy felgyorsítsák a migránsok áthaladását az országon. A korábbi tömegtülekedések után vasárnap - a helyi beszámolók szerint - a migránsok fegyelmezett sorokban várták, hogy feljussanak a járművekre, melyek Szerbiába viszik őket. Utána Magyarország az úti céljuk, onnan nyitva áll előttük az Európai Unió, amelynek területén nagyrészt szabadon utazhatnak egyik országból a másikba.

Megalakult a Vajdasági Migrációs Tanács

Megalakult a Vajdasági Migrációs Tanács, amelynek célja, hogy - együttműködve az állami szervekkel - kezelje a migrációs válságot a tartományban és segítsen az érintett az önkormányzatoknak - mondta Nyilas Mihály, a tanács elnöke hétfőn az M1 aktuális csatornán.

Elmondta, a vajdasági kormány augusztus elején döntött a tanács felállításáról, amelynek alakuló ülését pénteken tartották. A szervezetnek kilenc állandó tagja van, külön kormánytag foglalkozik a szociális, a gazdasági és az oktatási kérdésekkel, képviselteti magát az ENSZ Menekültügyi Biztosának Hivatala (UNHCR) és a rendőrség, illetve meghívott "vendégként" részt vesznek az érintett önkormányzatok képviselői is - tette hozzá.

Nyilas Mihály úgy fogalmazott, a migráció országos és nemzetközi probléma, amelynek megoldásához minden szinten hozzá kell járulni, nem szabad az önkormányzatokat magukra hagyni. Ezért az alakuló ülésen indítványozták, hogy az egyik leginkább érintett település, Magyarkanizsa 14 millió dínáros, azaz mintegy 33 millió forintos segítséget kapjon a tartományi költségvetés állandó tartalékából. A javaslatot szerdán vitatja meg a tartományi kormány - emelte ki a tanács elnöke.

Németországban ismét tűz volt egy, a menedékkérőknek szánt épületben

Németországban ismét tűz ütött ki egy menedékkérők befogadására előkészített épületben hétfő hajnalban a Baden-Württemberg tartománybeli Weissach im Tal nevű községben.

A frissen felújított háromemeletes épület lakhatatlanná vált. A tűzoltók egy órán keresztül küzdöttek a lángokkal. A tűz okát még nem sikerült megállapítani. A rendőrség szerint az sem kizárható, hogy szándékos gyújtogatás történt.

Németországban a menekülthullám erősödésével a rasszista, idegenellenes támadások száma is emelkedik. Számos gyújtogatás is történt az utóbbi hónapokban, többnyire menedékkérők elhelyezésére előkészített, még lakatlan ingatlanokban, nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy az önkormányzat ne tudjon menedékkérőket költöztetni az adott környékre.

Nem állt helyre a rend teljesen a Szászország tartományi fővárosa, Drezda mellett fekvő Heidenauban sem, ahol péntek és szombat éjjel is összecsaptak a tüntetők a rendőrökkel egy üresen álló barkácsáruháznál, ahol 600 menedékkérőnek rendeznek be szállást. Hétfőre virradó éjjel baloldali szervezetek tüntetői és a menekültszállás létrehozását ellenző - sokak szerint szélsőjobboldali - tüntetők dulakodtak, a rendőrség könnygáz bevetésével fékezte meg az erőszakot.

Zágrábnak nem lehet az EU-val szembemenő menekültstratégiája

Horvátországnak nem lehet az EU-val szembemenő menekültstratégiája, az uniónak pedig nincs ilyen stratégiája, hiszen őt is meglepetésként érte a menekültválság - jelentette ki Zoran Milanovic horvát miniszterelnök a Vecernji List című horvát napilap hétfői jelentése szerint.

"Olyan ország vagyunk, amelynek sokan segítettek, amikor szüksége volt rá, ezért lehetőségeinkhez mérten - amelyek csekélyek ugyan, de vannak - készek vagyunk mi is segíteni, és meg is tesszük" - hangsúlyozta a miniszterelnök, aki azt is hozzátette: "Embereknek kell lennünk, és segítenünk kell azokon, akik kétségbeesetten menekülnek hazájukból a háború elől, és nem várhatjuk őket gumibotokkal a határon".

"Németország idén közel egymillió embert fogad be, Horvátország pedig természetesen segíteni fog. Az egyik legnagyobb hajónk jelenleg Szicília partjainál vesz részt az emberek kimentésében. Tehát ott vagyunk, nem futamodunk meg a felelősségvállalás elől, a horvátok szolidárisok lesznek" - mondta.

Szlovénia készül 
Szlovénia készül egy esetleges Horvátországon keresztül érkező menekülthullám fogadására - közölte a szlovén belügyminisztérium a Delo című szlovén napilap hétfői jelentése szerint.
A szárazföldi, balkáni útvonalon közlekedő menekültek a horvát határon keresztül fokozatosan érkezhetnek nagyobb számban Szlovéniába is - áll a minisztérium közleményében, amely a sajtó által feltett azon kérdésre próbál választ adni, hogy Szlovénia felkészült-e egy úgynevezett "másodlagos migrációs" nyomásra.
Szlovénia az év végéig 250 migráns befogadását tervezi Szíriából és más közel-keleti országokból, de felkészül arra a lehetőségre is, hogy kezelni tudjon olyan helyzetet, amely Macedóniában, Szerbiában vagy Magyarországon az ellenőrizhetetlen menekültáradat miatt már előállt - írták a közleményben.
A hatóságok szerint Szlovénia lehetőségeihez mérten kisebb kontingenseket tud befogadni, és elsőbbséget élveznek majd a "veszélyeztetett csoportok", úgymint a nők és a gyerekek - fogalmaztak a közleményben.
Az újság felidézte: a menekültválság kezelése érdekében Szlovénia még májusban jelezte, hogy önkéntes kvóták alapján két éven belül, az EU-n kívülről 720 menekült befogadására hajlandó, majd ezt a számot Miro Cerar miniszterelnök később 500 főre csökkentette.
A szlovén kormány egy hónappal ezelőtt úgy döntött, hogy az EU-tagállamok vezetőinek júliusi megállapodásában vállaltaknak eleget téve Mariborban, Ljubljanában, az olasz határ melletti Postojnában és Debeli Rtic tengerparti üdülővárosban helyezi el a menekülteket. A baj csak az a lap szerint, hogy a létesítmények összesen legfeljebb 220 fő befogadására alkalmasak. Az újság utal rá, hogy ami a menekültpolitikát és a menekültstátus megadását illeti, Szlovénia a "legellentmondásosabb" EU-tagállam.  A szlovén Amnesty International adatai szerint 2011-ben háromszázan folyamodtak menekültstátusért és mindössze húszan kapták meg. Szlovéniában jelenleg 140 menekült tartózkodik. A hatályos törvények szerint - amelyet még az előző kormány módosított így - a menedékjogot kérők még ingyenes jogi útmutatást sem kaphatnak.

Nem mindenki ért azonban egyet a kormányfő kijelentéseivel. Kresimir Vrpka, az ellenzéki, nemzeti konzervatív Horvát Jogpárt (HSP) tagja szerint a magyar határkerítés megépítése Horvátország felé tereli a menekülteket. "Ezért ugyanúgy meg kell védenünk magunkat, mint ahogy azt a magyarok teszik, magas drótkerítéssel" - szögezte le.

Damir Kajin, a kormánykoalícióhoz tartozó Isztriai Demokratikus Gyűlés (IDS) elnöke egy hétvégi sajtótájékoztatón azt mondta, hogy Horvátország nincs felkészülve 30-40 ezer fős menekültáradat befogadására, amely néhány hónapon belül áthaladhat az országon.

Miért nem menekülnek a migránsok a világ leggazdagabb országai felé: Szaúd-Arábiába, Katarba, Kuvaitba és az Emírségekbe? - tette fel a kérdést, majd meg is válaszolta: "Azért nem, mert Szaúd-Arábiába 950 kilométeres fallal védi határait, miközben mi a falépítést a magyarok szemére vetjük". Hozzátette: együttérez a tragikus sorsú menekültekkel, de megérti a görögök, a macedónok, a szerbek és a magyarok félelmeit is.

Ivo Josipovic volt államfő, az Előre Horvátország elnöke szerint az országnak jól fel kell készülnie, és fel kell mérnie a lehetőségeit. "Nem fordíthatunk hátat annak, ami történik, de nem vállalhatunk olyan kötelezettségeket, amelyeket nem tudunk teljesíteni" - fogalmazott a volt elnök.

Horvátország nemrégiben szigorította a biztonsági intézkedéseket Szerbiával közös határán, miután egy nagyobb migráns csoport megrohamozta a szerb-magyar határt, és a szerb rendőrségnek be kellett avatkoznia.

A horvát kormány júliusban felajánlotta, két éven belül 550 menekültet fogad be, hogy a többi tagországgal együtt könnyítsen a Görögországra és Olaszországra nehezedő migrációs nyomáson.
Bár Horvátország két éve EU-tag, továbbra sem célállomás a bevándorlók számára. Az utóbbi tíz évben csaknem 5000 ember kért menekültstátust, és közülük mindössze 150-en kapták meg.

Sobotka: Nagyobb figyelmet kell fordítani a migráció gyökereinek kezelésére

 Európa nem futamodhat meg a migrációs válság elől, mert a tét az Európai Unión belüli szabad mozgás - vélekedett Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök hétfőn Prágában a cseh nagykövetek éves értekezletén elmondott beszédében.
Sobotkának meggyőződése, hogy elsősorban a migrációs válság okai kezelésének kellene az eddigieknél nagyobb figyelmet szentelni.
"Az Európai Unióban kialakult helyzet megoldása szempontjából kulcsfontosságú tudatosítani, hogy a migrációs probléma összeurópai probléma. Ez elől a kihívás elől sehogy sem lehet kitérni, elmenekülni. A tét nagy - az Európai Unión belüli szabad mozgás, a schengeni rendszer, tehát az európai integráció egyik alappillére" - jelentette ki a cseh miniszterelnök a misszióvezetők előtt.
Sobotka szerint Európa nem szorítkozhat csak a válság következményeinek megoldására. "A migrációs hullám tényleges megfékezésére a szíriai és a líbiai háborús konfliktusok befejezésére van leginkább szükség" - mutatott rá a cseh kormányfő. Hasonló módon fontosnak tartja, hogy javuljanak az életfeltételek és körülmények azokban az országokban, ahonnan a migránsok döntő többsége érkezik. A migráció megszűnésére csak akkor lehet számítani, ha az érintett országok méltó életet és jövőt tudnak biztosítani lakosaiknak, hogy azok ne kockáztassák életüket a sivatagokban és a tengereken - fejtette ki.
A cseh kormányfő beszédében fontosnak minősítette a visegrádi csoport (V4) tevékenységét, s ellenezte, hogy az euróövezet országai elkülönüljenek az EU-többi tagállamától. "Nem akarunk újabb uniót az unión belül" - mondta Sobotka. Leszögezte, hogy Csehország biztonságának garantálását a mai bonyolult nemzetközi helyzetben továbbra is a NATO-n belül képzeli el.

Meghalt két migráns, legalább öt pedig eltűnt Leszbosznál

Meghalt két migráns, legkevesebb öt pedig eltűnt Görögországban Leszbosz szigetének közelében hétfőn, miután felborult gumibárkájuk - közölte a görög parti őrség.

A hatóság az illegális bevándorlók közül hatot kimentett a tengerből, további kettő már halott volt, amikor kiemelték a vízből. Az eltűnteket keresik. A gumibárka túlélői nem tudták megmondani, hogy pontosan hányan voltak a járműn, csak becsülik, hogy 15-en.  A migránsok Törökországból indultak Görögország felé. A görög parti őrség a hét végén 877 embert mentett ki a tengerből 30 akció során.

Görögországba az idén eddig 160 ezer illegális bevándorló érkezett, zömük Szíriából és Afganisztánból, de csak átutazóba. Útjuk végcélja Európa tehetős fele, egyebek közt Németország, Svédország, Hollandia - jegyezte meg az AP amerikai hírügynökség.