Ismét nagyköveti szintre emelkedtek a diplomáciai kapcsolatok az Egyesült Államok és Kuba között vasárnap éjféltől, tegnap délután pedig nagykövetség nyílt Washingtonban.
Havanna és Washington 1961-ben szakította meg diplomáciai kapcsolatait, tavaly év végén azonban sikerrel jártak a bő másfél éve titokban zajló tárgyalások az egykori hidegháborús ellenségek között. Decemberben jelentették be, hogy - egyszerre, ám nem együtt – kölcsönösen újranyitják nagykövetségeiket a másik fél fővárosában, és normalizálják viszonyukat. A diplomáciai kapcsolat „felminősítésének” július 20-i dátumát – mint lehetséges legkorábbit – július elsején jelentették be.
Helyi idő szerint tegnap késő délután megnyitották Kuba washingtoni nagykövetségét. A karibi ország külügyminisztere, Bruno Rodríguez elnökölt hazája zászlajának felvonásakor. Roberta Jacobson, az amerikai diplomáciai tárca Latin-Amerika ügyében illetékes államtitkár-helyettese képviselte a fogadó országot, s jelen volt Josefina Vidal, az Egyesült Államokkal foglalkozó kubai külügyminisztériumi osztály vezetője is. Ők ketten vezették a két ország viszonyát rendezni hivatott, tavaly decemberben megkezdett tárgyalásokat. Az amerikai külügyminisztérium folyosóján már hétfő hajnaltól ott díszeleg a kubai nemzeti lobogó is azon zászlók erdejében, amelyek jelzik, hogy mely országokkal van Washingtonnak diplomáciai kapcsolata.Az amerikai diplomácia vezetője, John Kerry augusztus 14-én látogat Havannába.
„Még nagyon sok mindennek kell történnie ahhoz, hogy ténylegesen normalizálódjon az Egyesült Államok és Kuba viszonya” – nyilatkozta az M1 aktuális tévécsatornának Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója. A szakértő a teendők között kiemelte az amerikai állampolgárok Kubában államosított tulajdonával kapcsolatos, mintegy nyolcmilliárd dolláros kárpótlást. Azt mondta, ez az egyik legnehezebben megoldandó probléma. Emlékeztetett: a kilencvenes években az Egyesült Államokban törvény született arról, hogy a Kubával szembeni kereskedelmi embargókat addig nem lehet eltörölni, amíg a két ország nem rendezte ezt a kérdést. Azzal kapcsolatban, hogy már hétfőn felvonták a szigetország zászlaját, ám John Kerry amerikai külügyminiszter csak a jövő hónapban látogat Havannába az Egyesült Államok lobogójának felvonására, a szakértő azt mondta: véleménye szerint ez csak szervezési kérdés, John Kerry programja elég sűrű.
Cuba libre
Barack Obama nagy szívességet tett Hillary Clintonnak. Megszerezte neki a kaliforniai kubai szavazókat. Ez már nem az első vagy második generáció, akinek Fidel anno elvette a kaszinója haszonkulcsát, vagy akit Che sértett vérig a forradalmával. Ez a generáció már pragmatikus, a mambót is csak amerikai filmekből ismeri. Márpedig az amerikai kontinensen jelenleg Kuba nélkül semmit sem lehet megtenni, a tízmilliós országnak hihetetlen tekintélye van. Ez nem egyszerű kommunista, bal- vagy jobboldali történet. Havanna ellenállt az „Államoknak”, Kuba testesíti meg a függetlenség gondolatát a kontinensen. Washington üzletet akar kötni, válság van, piacot kell megint és újra szerezni. Ráadásul ott vannak az oroszok és kínaiak, márpedig a régiónak a „bosst” kell szolgálnia Brazíliától Mexikóig. Ezért tett a Fehér Ház gesztust Castróéknak. Havannának meg végre meg kell szabadulnia az évtizedes fojtogató blokádtól. Ezért nyílnak most nagykövetségek. Ez egy üzlet. Nem megbékélés, nem valami csoda. Washington és Havanna politikailag, értékeiben és terveiben továbbra is hihetetlen messze áll egymástól. De most megpróbálnak együtt élni. Hillary Clinton persze ettől még nem lesz biztosan elnök, de Obama legalább beleírhat valamit az életrajzába, ami nem a kudarc fokozásával függ össze.
