Hatezer migráns érkezett Olaszországba kedd óta

Az ARD német televízió Monitor című politikai műsora szerint az EB és az EKSZ Eritrea és Szudán mellett Etiópia és Szomália kormányával is együttműködést javasol a menekültpolitikában. A bizottság és az unió „külügyminisztériumaként” működő EKSZ a segítségért cserébe egyebek között gazdasági, pénzügyi támogatást és a diplomatákra vonatkozó vízumszabályok lazítását tartja elképzelhetőnek.

A felvetésekről tárgyaltak az EU-hoz delegált tagállami nagykövetek egy márciusi értekezletén, amelyen Németország azt az álláspontot képviselte, hogy sürgősen fokozni kell az együttműködést mind a négy kelet-afrikai állammal. Az értekezletről szóló feljegyzés szerint Berlin különösen az elutasított menedékkérők visszafogadásában lát lehetőséget az együttműködés javítására.

A feljegyzésben az ARD szerint az is olvasható, hogy az EB és az EKSZ javaslatai „semmi szín alatt nem kerülhetnek nyilvánosságra”.

A kiszivárgott dokumentumok alapján az EB Szudánnal kapcsolatban megfontolandónak tartja, hogy az országot levegyék a terrorizmust támogató államok listájáról, ha együttműködik a migráció ügyében. Az EKSZ azonban figyelmeztetett, hogy a túlságosan szorosra fűzött kapcsolatok a kartúmi vezetéssel veszélyeztethetik az EU tekintélyét, megítélését.

Etiópiával kapcsolatban a dokumentumokból kitűnik, hogy az EKSZ ugyan katasztrofálisnak tartja az ország humanitárius helyzetét, de az uniós intézmények szerint mégis elképzelhető az együttműködés elmélyítése a helyi biztonsági szervekkel.

Matteo Renzi olasz kormányfő pénteken cáfolta, hogy országa menekültinvázióval néz szembe. Hangsúlyozta továbbá:  Róma Brüsszelben fel kívánja hívni a figyelmet  arra, hogy Ausztria nem tartja be a schengeni megállapodást, ha Bécs visszaállítaná a határellenőrzést a Brenner-hágón. "Osztrák barátainknak mondom: a Brenner-hágó nem egy alagút, amely összeköti országainkat, hanem egy szimbólum. Nem fogjuk elfordítani tekintetünket, ha valaki megsérti a szabályokat" - mondta Renzi.

Az olasz kormányfő  kijelentette: országát nem fenyegeti menekültinvázió. A migránsválság nagy kihívást jelent, de Olaszország képes megbirkózni vele. "Nem akarom a problémát lekicsinyleni, inkább egy világos jelzést adni: az idén érkezett menekültek száma csak egy kevéssel haladja meg a tavaly érkezettekét. Az olaszoknak pedig azt mondom: a józan észnek kell győznie" - jelentette ki Renzi.

Az olasz kormány abban reménykedik, hogy Bécs kész meghátrálni a Brenner-hágó körül kialakult vitában. Az olasz kormány két tagja, Paolo Gentiloni külügyminiszter és Angelino Alfano belügyminiszter a brüsszeli Európai Bizottságnál tiltakozott szerdán az ellen, hogy Ausztria visszaállítaná a határellenőrzést a Brenner-hágón. Gentiloni és Alfano szerint Brüsszelnek azonnal meg kell vizsgálnia, hogy Bécs tervezett lépései összhangban vannak-e az uniós joggal.

Filippo Bubbico olasz belügyminiszter-helyettes a Quotidiano Nazionale című napilap pénteki kiadásában elmondta, hogy az osztrák kormány akkor fogja visszavonni határellenőrzési terveit, ha világosan megmutatkozik: nem lesz "menekültinvázió Dél-Olaszországból".

Vincenzo Amendola külügyi államtitkár emellett "veszélyesnek" minősítette Bécs terveit egy határkerítés  felállítására a Brenner-hágón, és reményét fejezte ki, hogy az osztrák kormány az április 24-én esedékes elnökválasztást követően nagyobb párbeszédkészséget mutat. Az államtitkár arra is figyelmeztetett, hogy a hágó lezárásából eredő költségek hatalmasak lennének.

Az olaszok többsége is bírálja a határellenőrzések bevezetésének tervét. Az Ixe közvélemény-kutatócég felmérése szerint az olaszok 72 százaléka ellenzi a határkerítést, míg 24 százalékuk támogatja Ausztria elképzeléseit.

Bécs ugyanakkor arra számít, hogy a balkáni útvonal lezárása miatt mintegy 300 ezer menekült érkezik majd a Földközi-tenger felől Olaszországba, ahonnan a Brenner-hágón át folytathatják útjukat Ausztriába és más nyugat-európai országokba.

Az Európai Bizottság (EB) és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) a menekültválság enyhítése érdekében együttműködést javasol demokratikusnak nem nevezhető afrikai országokkal, köztük Eritreával és Szudánnal - jelentette az ARD német országos köztelevízió szigorúan bizalmas iratokra hivatkozva.

Az ARD Monitor című politikai magazinműsorának csütörtökön késő este sugárzott adása szerint az EB és az EKSZ Eritrea és Szudán mellett Etiópia és Szomália kormányával is együttműködést javasol a menekültpolitikában. A bizottság és az unió "külügyminisztériumaként" működő EKSZ a segítségért cserébe egyebek között gazdasági, pénzügyi támogatást és a diplomatákra vonatkozó vízumszabályok lazítását tartja elképzelhetőnek.

A felvetésekről tárgyaltak az EU-hoz delegált tagállami nagykövetek egy márciusi értekezletén, amelyen Németország azt az álláspontot képviselte, hogy sürgősen fokozni kell az együttműködést mind a négy kelet-afrikai állammal. Az értekezletről szóló feljegyzés szerint Berlin különösen az elutasított menedékkérők visszafogadásában lát lehetőséget az együttműködés javítására. A feljegyzésben az ARD szerint az is olvasható, hogy az EB és az EKSZ javaslatai "semmi szín alatt nem kerülhetnek nyilvánosságra".

A kiszivárgott dokumentumok alapján az EB Szudánnal kapcsolatban megfontolandónak tartja, hogy az országot levegyék a terrorizmust támogató államok listájáról, ha együttműködik a migráció ügyében. Az EKSZ azonban figyelmeztetett, hogy a túlságosan szorosra fűzött kapcsolatok a kartúmi vezetéssel veszélyeztethetik az EU tekintélyét, megítélését. 

Etiópiával kapcsolatban a dokumentumokból kitűnik, hogy az EKSZ ugyan katasztrofálisnak tartja az ország humanitárius helyzetét, de az uniós intézmények szerint mégis elképzelhető az együttműködés elmélyítése a helyi biztonsági szervekkel.

Az EB és az EKSZ a Monitor szerkesztőségének megkeresésére közölte, hogy rendkívül fontos a párbeszéd és a közös munka az afrikai menekültek származási országaival és a tranzitországokkal, és ezeknek a kapcsolatoknak a középpontjában "az emberi jogok védelme és érvényesülésük erősítése" áll.

Az uniós külügyminiszterek tanácsa a migrációs válság kezelése szempontjából többször is szorgalmazta az együttműködést a kiindulási és a tranzitországokkal.

A Human Rigths Watch nemzetközi emberi jogi civil szervezet EU-val foglalkozó részlegének igazgatója, Lotte Leicht azt mondta: "hihetetlenül cinikus", hogy az EU az emberi jogokat megvető kormányokkal működik együtt "csak azért, hogy eltántorítson embereket attól, hogy Európába jöjjenek".

A német külügyminisztérium szerint nincs semmi rossz abban, hogy Európa párbeszédre és együttműködésre törekszik a menekültügyben érintett afrikai országokkal. Nem értette meg pontosan a "jelenkor kihívásait", aki megkérdőjelezi vagy bírálja, hogy az EU és Németország olyan országokkal is hajlandó párbeszédet kezdeni migrációs kérdésekről, amelyek "politikai elképzeléseit vagy az emberi jogokról alkotott felfogását nem osztjuk teljes mértékben" - mondta Martin Schäfer külügyi szóvivő pénteken Berlinben az ARD adásával kapcsolatban.

Az EB és az EKSZ a Monitor szerkesztőségének megkeresésére közölte, hogy rendkívül fontos a párbeszéd és a közös munka az afrikai menekültek származási országaival és a tranzitországokkal, és ezeknek a kapcsolatoknak a középpontjában „az emberi jogok védelme és érvényesülésük erősítése” áll.

A Human Rigths Watch nemzetközi emberi jogi civil szervezet EU-val foglalkozó részlegének igazgatója, Lotte Leicht azt mondta: „hihetetlenül cinikus”, hogy az EU az emberi jogokat megvető kormányokkal működik együtt „csak azért, hogy eltántorítson embereket attól, hogy Európába jöjjenek”.

Joel Millman, az IOM szóvivője megjegyezte, ezen a héten majdnem az összes migránst Olaszországban regisztrálták. A szervezet adatai szerint összesen 5664-en érkeztek Európába kedd és csütörtök között, és közülük csupán 174-en értek Görögországban partot. Péntek reggel további 357-en érkeztek a szicíliai Messinába.

Az utóbbi hetekben több európai tisztviselő is figyelmeztetett, hogy az Olaszországtól mindössze háromszáz kilométerre lévő líbiai partokon több ezren várakoznak arra, hogy a kedvező időjárás beköszöntével útra kelhessenek. Az észak-afrikai országban uralkodó káoszt kihasználva már eddig is több ezren indultak útnak líbiai kikötőkből Európába.

Federico Soda, az IOM római irodájának vezetője azt mondta, megállapítható, hogy a dél-európai országba érkező migránsok kiindulópontja Líbia. Hozzátette, egyre többen jönnek Fekete-Afrikából, és folyamatosan növekszik az Afrika szarváról, különösen Eritreából útra kelők száma.

Soda szerint jelenleg nem lehet párhuzamot vonni az EU-török alku életbe lépése vagy a balkáni útvonal lezárása és a Földközi-tengeren átkelők növekvő száma között, mert a Líbiából érkezők többsége afrikai és csak nagyon kevés köztük a szíriai menedékkérő.