Külföld
Hátba szúrná Brüsszel az EU-tagokat
A menekültkérelmek elbírálását elvonnák a tagállamoktól, helyettük pedig uniós ügynökség döntene a bevándorlók sorsáról
Elvenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamoktól a menekültek befogadásáról való döntés jogát és Brüsszel maga döntene az ügyben – áll egy, a német sajtó által idézett európai bizottsági tervezetben. Brüsszel szándékai szerint „egyetlen és központosított döntési mechanizmus jönne létre”. A Tagesschau a Welt című lapra hivatkozva arról írt: Brüsszel elvenné az uniós tagállamoktól a menekültügyi eljárások lefolytatását, és az EB maga döntene a menekültek befogadásáról. A német lapok szerint az EB-dokumentumban az áll, megfontolják azt, hogy a menedékigények feldolgozását a nemzeti szintről európai szintre tegyék át. Már most is létezik egy Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO), amelyet a bizottság javaslata szerint döntési jogokkal ruháznának fel, és minden uniós tagállamban irodát nyitna. Ezzel Brüsszel szándékai szerint „központosított döntési mechanizmus jönne létre, melyben a menekültek befogadásáról uniós szinten döntenének”.
„A német sajtóban kiszivárgott híreket összeolvasva Martin Schulz európai parlamenti elnök hétfői szavaival, kirajzolódnak az EB által elképzelt új rendszer körvonalai. A menekültkérelmek elbírálását elvonnák a tagállamoktól, helyettük a jelenleg is létező uniós ügynökség, az EASO döntene a kérelmekről” – mondta lapunknak Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója. „Emellett egy újfajta kvótarendszert is bevezetnének, tehát a Brüsszel által befogadott migránsokat Brüsszelből osztanák szét a tagállamok között”- tette hozzá. „Még ennél is veszélyesebb szuverenitást korlátozó intézkedés lenne azonban, hogy Schulz közös bevándorláspolitikáról beszélt, amely független lenne a menekültügyi szabályoktól. Ezzel Európa kapuit azok előtt a migránsok előtt is kinyitnák, akik a legprogresszívebb jogértelmezéssel sem minősülhetnek menekültnek” – figyelmeztetett Kovács István.
A görög hatóságok kedden azt közölték, hogy továbbra sem szűnik a Törökországból az Égei-tengeren keresztül a görög szigetekre érkezők áradata, jóllehet előző nap az EU–török alku értelmében 202 migránst szállítottak vissza Törökországba. Ugyanakkor tegnap a görögök nem indítottak újabb hajókat Törökországba, mert először fel kell dolgozniuk a benyújtott menedékkérelmeket, így péntekre halasztják a következő csoport Törökországba szállítását. Leszboszon tegnap többtucatnyian tüntettek szabadságot követelve egy túlzsúfolt táborban, amelyet szögesdrót vesz körül az engedély nélküli távozások megakadályozására. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága leállította a migránsok elhelyezését a Moria táborban, mert véleménye szerint gyakorlatilag internálótábor vált belőle.
Gyógyul a merénylet egyik magyar túlélője
Az elszenvedett sérülések ellenére szerencsésnek mondta magát a brüsszeli terrortámadások egyik magyar túlélője, mivel ha egy kicsivel magasabban érik a detonációból származó repeszdarabok, akkor létfontosságú szerveket, lejjebb pedig artériát szakítanak el, ami gyors elvérzéshez vezetett volna - mondta az MTI-nek adott nyilatkozatában Krahulecz Erzsébet, a brüsszeli repülőtéren március 22-én elkövetett kettős öngyilkos robbantásos merénylet egyik sérültje. Elmondta: az első robbanás során egy tíz centiméteres fémlövedék érte az oldalán, amely a bal csípő tájékán roncsolta a medencecsontot. Az első robbanás hozzá közel, alig néhány méterre történt, a pokolgépből származó fémdarab és a detonáció fellökte, ezért nem tudott felkelni. Vélhetően ez védte meg őt attól, hogy a második robbanás repeszszilánkjai nagyobb kárt tegyenek benne - számolt be tapasztalatairól. Hangsúlyozta: ilyen helyzetben az emberi kapcsolatok, a személyes jelenlét és törődés a legfontosabb, amelyekből erőt és biztatást merített a gyógyuláshoz. Krahulecz Erzsébet kitért arra, hogy sokat gondolkodik azon, milyen változást hoz személyes életébe a terrortámadás okozta fizikai és lelki sérülés. Krahulecz Erzsébet regionális igazgató, aki az EY nemzetközi könyvvizsgáló és adótanácsadó cég brüsszeli irodájában regionális szabályozási és közpolitikai igazgatóként dolgozik, és a londoni magyar nagykövetség diplomatája is volt. 2014-ben tevékenységéért Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést kapott.