Theresa May szerint az Egyesült Királyság nem maradhat az Európai Unió egységes belső piacának tagja, miután kilépett az EU-ból. A brit kormányfő keddi beszédében kijelentette azonban azt is, hogy London "a lehető legnagyobb mértékű hozzáférést" kívánja elérni az uniós belső piachoz a brit EU-tagság megszűnése után.
May, aki a Lancaster House-ban, a brit kormány exkluzív londoni rendezvényközpontjában tartott beszédet kedden kormánya Brexit-tárgyalási célkitűzéseiről, kijelentette azonban azt is, hogy London "a lehető legnagyobb mértékű hozzáférést" kívánja elérni az uniós belső piachoz a brit EU-tagság megszűnése után.
A kormányfő szerint a brit tagság megőrzése az egységes belső piacon azért nem lehetséges, mert az az EU-szabályok, köztük a szabad munkaerőmozgás uniós alapelveinek elfogadását jelentené, anélkül, hogy a brit kormánynak szavazati joga lenne e szabályozások alakításában. Emellett ha az Egyesült Királyság az EU egységes belső piacának tagja marad, akkor el kellene fogadnia az EU bíróságának jogi fennhatóságát is. Theresa May szerint mindezek elfogadása azt jelentené, hogy az Egyesült Királyság "egyáltalán nem is lépne ki" az EU-ból.
A miniszterelnök szerint a brit parlamenté lesz a végső döntés a brit kormány és az Európai Unió közötti kilépési tárgyalások eredményeként megszülető majdani megállapodásról.
Erősödik a font a dollárral szemben
A Brexitről tartott tavaly júniusi brit népszavazás óta a legnagyobb mértékben erősödött a font a dollárral szemben kedden kora délután. Ezt Teresa May brit miniszterelnöknek az a kijelentése váltotta ki, amely szerint a brit parlamenté lesz a végső döntés a brit kormány és az Európai Unió közötti kilépési tárgyalások eredményeként megszülető majdani megállapodásról. A kormányfő kijelentésére a font napon belül több mint 2 százalékkal 1,2290 dollárig erősödött. A font drágulásában szerepet játszik az is, hogy a dollár globálisan is gyengül a Donald Trump elnökségével kapcsolatos aggodalmakra. Az euró 0,8 százalékkal, 87,36 pennyre gyengült a fonttal szemben. A londoni tőzsde irányadó FTSE100 indexe nem reagált Teresa May beszédére, a vesztesége tovább nőtt, elsősorban a bányaipari vállalatok árfolyamesése miatt.
Theresa May nem közölt részleteket arról, hogy a brit EU-tagság megszűnése után érkezők számát London milyen eszközökkel szabályozza majd. Kijelentette azonban, hogy viszonossági alapon a brit kormány garantálni kívánja a már az Egyesült Királyságban tartózkodó EU-munkavállalók jogait.
May brit miniszterelnök szerint az Európai Uniónak sem állna érdekében, hogy "megbüntesse" Nagy-Britanniát a brit EU-tagság megszűnéséért. May alig burkoltan kereskedelmi megtorlást helyezett kilátásba ilyen "büntetés" esetére. A miniszterelnök tudja, hogy az EU-ban vannak olyan hangok, amelyek "büntető jellegű megállapodást" szorgalmaznak, abból a célból, hogy más országoknak "elmenjen a kedvük" a kilépéstől.
Theresa May szerint azonban az EU saját magát is büntetné, mivel az uniós exportőrök ebben az esetben új vámkorlátokkal találnák szembe magukat, amikor "a világ egyik legnagyobb gazdaságának" szeretnék eladni termékeiket, veszélybe kerülnének az uniós vállalatok által a brit gazdaságban eszközölt több mint 500 milliárd font (180 ezer milliárd forint) értékű befektetések, és az EU-vállalatok elveszítenék hozzáférésüket a londoni City pénzügyi szolgáltatási központjához.
A magyar piacra nem volt hatással May beszéde
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 214,68 pontos, 0,65 százalékos csökkenéssel, 32 782,26 ponton zárt kedden, a szakértő szerint a brit miniszterelnök beszédének nem volt hatása a magyar piacra. A részvénypiac forgalma 6,2 milliárd forint volt, a vezető részvények gyengültek az előző napi záráshoz képest.
Varjú Péter, az Erste Befektetési Zrt. igazgatója az M1 aktuális csatornán kifejtette: kedden a nemzetközi hangulatnak megfelelően lefelé indultak az árfolyamok a BÉT-en. Bár délután megjött a fordulat, a BUX végig esett, és 0,65 százalékos csökkenéssel zárt. A magyar blue chipek hasonló mértékű esést mutattak, kivéve a Magyar Telekomot, amelynek ára jobban csökkent. A Richter ára a kedden bejelentett jó hír ellenére csökkent, és visszacsúszott 6300 forint alá. Az Allergan, illetve a Richter gyógyszergyártó reggel azt közölte, eredményes volt a méhmióma elleni hatóanyag újabb amerikai vizsgálata.
Theresa May brit miniszterelnök beszédének jelentős hatása volt a nemzetközi, különösen a német piacon. Az utóbbi a beszédig esett, majd pluszban tudott zárni. A magyar börzén azonban nem érződött a hatása. Az igazgató szerint a devizapiacon is észre lehetett venni a fordulatot, a font jelentősen - a forinttal szemben több mint 6 forinttal - erősödött.
A német kormány kedden üdvözölte, hogy Theresa May brit miniszterelnök ismertette kormányának céljait a brit uniós tagság megszüntetéséről (Brexit) folytatandó tárgyalásokkal kapcsolatban. Már csaknem hét hónap eltelt az uniós tagságról tartott népszavazás óta, és még mindig várat magára a tagsági viszony megszüntetésére irányuló hivatalos kezdeményezés, "ezért üdvözöljük, hogy a brit miniszterelnök vázolta kormánya elképzeléseit a kilépésről, és végre némi világosságot teremtett a brit tervekkel kapcsolatban" - emelte ki közleményében Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter.
Theresa May londoni beszédében "aláhúzta, hogy Nagy-Britannia pozitív és konstruktív partneri kapcsolatra, barátságra törekszik egy erős EU-val", ami "jó" fejlemény, hiszen "mi is lehetőleg jó, szoros és bizalmas viszonyt szeretnénk, és konstruktív tárgyalásokat" - tette hozzá a német diplomácia vezetője. Azonban a német álláspont változatlan: a tárgyalások csak akkor kezdődnek meg, amikor Nagy-Britannia hivatalosan közli kilépési szándékát - hangsúlyozta Frank-Walter Steinmeier. Hozzáfűzte, hogy szerdán ülésezik először a német kormány úgynevezett Brexit-kabinetje - a brit uniós tagság megszüntetésének ügyében érintett minisztériumok vezetőinek informális testülete -, amely kialakítja a tárgyalásokon képviselendő német álláspontot.
Tusk: May beszéde a Brexit valószerűbb bejelentése
Szomorú folyamat szürrealisztikus időkben, de legalább a Brexit valószerűbb bejelentése - fogalmazott Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke Twitter-üzenetében Theresa May brit miniszterelnök kijelentésére reagálva kedden.
Tusk szerint a brit miniszterelnök keddi beszéde - amelyben a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) folyamatát ismertette - valószerűbb képet nyújt a Brexitről, mint amilyet London korábban ismertetett. Az unió 27 tagállama kész megkezdeni a kilépésről szóló tárgyalásokat a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását követően - tette hozzá a tanácsi elnök.
Michel Barnier, a kilépési feltételekről Londonnal folytatandó tárgyalások munkacsoportjának az uniós bizottság által delegált vezetője szerint a "rendezett elválás" előfeltétele az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti jövőbeli kapcsolatainak. Elsőszámú feladata lesz, hogy az unióban maradó 27 tagállam számára a legjobb megállapodás kötése - tette hozzá Twitter-üzenetében Barnier.
Guy Verhofstadt, az EP liberális frakciójának (ALDE) vezetője, a kilépési feltételekről folytatandó tárgyalások EP által delegált főtárgyalója Twitter-üzenetében "illúziónak" nevezte, hogy Nagy-Britannia kilépését követően, kötelezettségvállalások nélkül is részesülhetne a közös piac adta kedvezményekből. Az Európai Unió nem fogadja el a Brexit-megállapodást, ha az jobb helyzetbe hozza a kilépett Egyesült Királyságot, mintha bennmaradt volna - tette hozzá Verhofstadt.
Sturgeon: Gazdasági katasztófát okozhat az Egyesült Királyság kilépése az EU belső piacáról
Nicola Sturgeon szerint "gazdasági katasztrófával" fenyeget az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unió egységes belső piacáról. A skót kormányfő, aki Theresa May brit miniszterelnök keddi beszédére reagált, közölte: valószínűbbé vált, hogy Skócia "más jövőt" választ magának.
Theresa May kedden ismertette kormánya Brexit-tárgyalási célkitűzéseit. Londonban tartott beszédének egyik leglényegesebb eleme az volt, hogy az Egyesült Királyság nem maradhat az Európai Unió egységes belső piacának tagja EU-tagságának megszűnése után, mivel ha fenntartaná teljes jogú tagságát e piacon, ahhoz olyan feltételeket kellene teljesítenie, mintha nem is lépett volna ki az EU-ból.
Nicola Sturgeon keddi válasznyilatkozata szerint nem szabad megengedni, hogy a brit kormány kivigye Skóciát az EU-ból és az unió egységes belső piacáról, figyelmen kívül hagyva a skóciai gazdaságra, foglalkoztatásra és életszínvonalra ebből eredő hatásokat, és úgy, hogy Skóciának nincs lehetősége eldönteni, hogy ezt választja-e, vagy egy "másféle jövőt".
A skót kormányfő szerint Theresa May keddi beszédének eredményeként még valószínűbbé vált, hogy Skócia választani fog e két lehetőség között. Nicola Sturgeon hozzátette: a konzervatív brit kormány a jelek szerint úgy gondolja, hogy bármit megtehet Skóciával következmények nélkül. "Lassan rá kell ébredniük, hogy mekkorát tévednek" - fogalmazott a skót miniszterelnök.
Sturgeon nem említi keddi nyilatkozatában az újabb népszavazást Skócia függetlenségéről, azonban a minap figyelmeztette Theresa Mayt, hogy "súlyos hibát" követne el, ha blöffnek tekintené az újabb függetlenségi referendum tervét. A skót miniszterelnök a BBC televízió múlt hétvégi interjúműsorában azt mondta, hogy a skót függetlenségi referendum akkor kerülhet ismét napirendre, ha az Egyesült Királyság nemcsak az Európai Unióból, hanem az EU egységes belső piacáról is kivonul, Theresa May pedig éppen ennek szándékát jelentette be keddi beszédében.
Skóciában 2014 szeptemberében már tartottak egy népszavazást a függetlenségről, de akkor a választók 55 százaléka az elszakadás ellen voksolt. A brit EU-tagságról rendezett tavalyi referendumon azonban - amelyen országos átlagban a választók szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre voksolt - a skótok 62 százaléka a bennmaradásra szavazott. Nicola Sturgeon azóta több nyilatkozatában is leszögezte: Skócia nem fogadja el, hogy akarata ellenére "kirángassák" az Európai Unióból, és a skót kormány újabb függetlenségi népszavazást ír ki, ha ezt látja a legmegfelelőbb eszköznek arra, hogy saját hatáskörében dönthessen az EU-tagságról.
Olaszország jobbá akarja tenni Európát, nem elhagyni
Olaszország ahhoz az oldalhoz tartozik, amely jobbá akarja tenni és meg akarja változtatni Európát, nem pedig elhagyni - mondta Angelino Alfano olasz külügyminiszter kedden. Angelino Alfano, aki korábban belügyminiszter volt, december óta pedig az olasz diplomáciát irányítja, a római parlament külügyi bizottságában beszélt Nagy-Britannia Európai Unióból történő kilépésének (Brexit) következményeiről.
Hangsúlyozta, hogy Nagy Britannia az EU-ból és nem Európából távozott, és számos területen - mint például a biztonság - Nagy Britanniának és Európának egységesnek kell maradnia. Angelino Alfano hozzátette, hogy a római kormány a Nagy-Britanniában élő olasz állampolgárok érdekeinek védelmén dolgozik. A szigetországban mintegy 600 ezer olasz él és dolgozik. Az olasz képviselőház pénzügyi bizottsága - Theresa May brit miniszterelnök keddi bejelentéseivel egyidőben - javaslatcsomagot mutatott be Milánónak "pénzügyi cittadellává" való átalakításáról. Jelentős befektetésekről van szó annak érdekében, hogy az észak-olaszországi városba vonzzák a Londonból a Brexit miatt távozó cégeket.
Megegyezést sürget a Brit-szigeteken élő lengyelek jogait illetően Konrad Szymansky
Pontos megegyezésre kell jutni a Brit-szigeteken élő lengyeleket illetően, ez egyik kulcstémája lesz a napokban esedékes lengyel-brit kormányfői tárgyalásoknak - jelentette be kedden a lengyel külügyminiszter-helyettes, reagálva a brit miniszterelnöknek a Brexit folyamatát ismertető beszédére.
"Meggyőződésünk szerint az Európai Uniónak az Egyesült Királyságban élő lakosait egyenlő bánásmódban kell részesíteni, meg kell őrizniük munkavállalói jogaikat, valamint hozzáférésüket a közszolgáltatásokhoz, a társadalombiztosításhoz" - mondta Konrad Szymanski, az uniós ügyekért felelős lengyel miniszterhelyettes a PAP hírügynökségnek.
Fontos, hogy "nagyon pontos és jogilag érvényes megegyezésre jussunk, amely minden elképzelhető helyzetben maximálisan átlátható lesz állampolgáraink számára" - tette hozzá, utalva az Egyesült Királyságban élő több mint 900 ezer lengyel állampolgár helyzetére. A brit EU-tagság megszűnését ismertető keddi beszédre vonatkozó lengyel álláspontot Beata Szydlo miniszterelnök ismerteti Theresa May brit kormányfővel - jelezte Szymanski. A PAP hivatalosan meg nem erősített, May környezetéből származó értesülései szerint a két miniszterelnök napokon belül tárgyalóasztalhoz ül. Az egyeztetések kulcsfontosságú témái Szymanski szerint a brit szigeteken élő lengyelek jogai mellett Londonnak az uniós költségvetés iránt 2020-ig vállalt elköteleződése, valamint a leendő kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok lesznek. Szydlo a brit kormányfő beszéde előtt tartott keddi sajtóértekezletén fontosnak nevezte azt is, hogy Varsó a biztonságpolitikai kérdésekben megőrizze "az eddigihez hasonlóan jó együttműködést" Londonnal.
