Külföld
Háborúhoz vezethet a hét végén kiújult karabahi konfliktus
Senkinek nem érdeke a szembenállás eszkalálódása a Kaukázus déli részén

Háborúvá eszkalálódhat a hét végén kiújult hegyi-karabahi konfliktus – figyelmeztetett tegnap az örmény államfő. Mint Szerzs Szargszján fogalmazott, a fegyveres összecsapások további kiéleződése előre nem látható és visszafordíthatatlan következményekhez vezethet, köztük akár egy nagyszabású háborúhoz is. Az örmény elnök vészjósló nyilatkozata ellenére ugyanakkor úgy tűnik, senkinek nem érdeke a konfliktus eszkalálódása a Kau- kázus déli részén található de facto államban, és az érintett felek mindent meg is tesznek ennek megelőzéséért.
A Sputnik-Armenia örmény hírügynökség a karabahi miniszterelnöki hivatalból származó értesülésekre hivatkozva közölte, hogy megkezdődtek az előkészületek az örmény–azeri tűzszüneti megállapodás megkötésére. A bakui védelmi tárca tegnapi közleménye szerint „április 5-én déltől az azerbajdzsáni és örmény erők harcvonalán a felek megállapodásának értelmében leállították a hadműveleteket”. Röviddel a jereváni és bakui bejelentés előtt a hegyi-karabahi védelmi minisztérium is közölte, hogy fegyveres erőik tűzszüneti parancsot kaptak és be is szüntették a harcokat. A Ria Novosztyi orosz hírügynökség szerint Szenor Aszratján, a karabahi védelmi tárca szóvivője azt mondta, hogy a fegyveres erők helyi idő szerint délben tűzszüneti parancsot kaptak, és már végre is hajtották az utasítást.
AZ EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) minszki csoportja is igyekszik közreműködni a helyzet stabilizálásában. A francia külügy keddi közlése szerint a minszki csoport francia, orosz és amerikai képviselői látogatást terveznek Bakuban, Jerevánban, valamint Hegyi-Karabahban is. Albert Andryan, a Hegyi Karabah Köztársaság moszkvai külképviseletének vezetője a Sputnik News hírportálnak ugyanakkor elmondta: „Országunk elismerését kérjük, továbbá egy olyan megállapodást, amely biztosítja, hogy nem folytatódik tovább az ellenségeskedés a területünkön”.
A konfliktus megoldásának legfőbb akadálya az, hogy Hegyi-Karabah és Örményország között azeriek által lakott járások is vannak, ezeket a területeket azonban az örmény szakadárok elfoglalták és a területi egységre hivatkozva Örményországhoz csatolnák – emlékeztet az Euronews.
Hegyi-Karabah azután kiáltotta ki függetlenségét, hogy Azerbajdzsán is kinyilvánította a Szovjetuniótól való elszakadását. A karabahi köztársaságot azonban az ENSZ egyetlen tagállama sem ismeri el. Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik.
