Gránáttal támadtak a rendőrsorfalra a kijevi parlamentnél

Nagy erejű robbanás történt az ukrán parlament épületénél tegnap Kijevben, nem sokkal azután, hogy törvényhozás első olvasatban elfogadta a decentralizációs alkotmánymódosítást, amely nagyobb önrendelkezést biztosít a keleti tartományoknak. Az épületet radikális jobboldali tüntetők rohamozták meg. Arszen Avakov ukrán belügyminiszter bejelentése szerint az összecsapásban egy rendőr életét vesztette, a biztonsági erők legalább kilencven tagja pedig megsérült. Avakov Facebook oldalán közzétett bejegyzésében provokációnak nevezte az összecsapást, és a Szabadság (Szvoboda) párt tagjait tette felelőssé érte.

Egy nyilvánosságra került video­felvételen az látszik, hogy a tüntetők valamilyen robbanószerkezetet dobtak a rendőrsorfalba, ami egyes hírforrások szerint legalább tizenöt embert, rendőröket és előzetes információk szerint újságírókat sebesített meg. A rendőrök láb-, kéz-, szem- és fejsérüléseket szenvedtek, egyiküknek a detonáció térdből letépte az egyik lábát. Avakov ugyanakkor több robbanószerkezetről tett említést, és megjegyezte, több sebesültnek súlyos, életveszélyes az állapota. A belügyminiszter közölte, az összecsapás nyomán eddig harminc embert vettek őrizetbe, és várhatóan még többet fognak felelősségre vonni. A hatóságok terrorcselekmény gyanújával nyomozást indítanak – tette hozzá Arszen Avakov. Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere a 112.ua hírtelevíziónak tegnap délután kijelentette, a hatóságok elsődleges dolga most az, hogy megállapítsák, kik a felelősök az ukrán parlament előtt történtekért.

A tiltakozás azt követően vált erőszakossá, hogy a törvényhozás első olvasatban elfogadta az ukrán alkotmány decentralizációs célú módosítását, amely nagyobb önrendelkezést biztosít a helyi közösségeknek. Az alkotmánymódosítás a februárban megkötött minszki megállapodás egyik feltétele volt. A javaslatot a 450 fős parlamentben 265-en támogatták a jelen lévő 368 képviselő közül. A második, végleges szavazásnál azonban már kétharmados többség, azaz több mint háromszáz támogató szavazatra lesz szükség ahhoz, hogy az előterjesztés átmenjen a törvényhozáson.

A vitát a szakadárok által megszállt kelet-ukrajnai területeknek nyújtandó különleges jogállás váltotta ki. A beterjesztett alkotmánymódosítási javaslatba a módosítás ellenzői szerint utalás került be a különleges státusra, amely egyenesen ahhoz vezet, hogy a szakadár területek kiváljanak Ukrajnából.
Petro Porosenko ukrán elnök ugyanakkor nyilatkozataiban ezt folyamatosan cáfolta.

Szavai szerint az alkotmánymódosításnak az a célja, hogy a jelenlegi központosított irányítás helyett több önrendelkezési jogot kapjanak a helyi közösségek, ami megfelel az európai normáknak.