Külföld
G7: A nemzetközi rendet fenyegeti a menekültáradat
Közösen kezelik az országok a globális növekedés kockázatait
Az állam-, illetve kormányfők ígéretet tettek arra, hogy „a globális gazdasági növekedés e kockázatait” közösen fogják kezelni. A G7-országok vezetői a zárónyilatkozat szerint „különleges felelősséget” vállaltak e kihívások - nemzetközi összefogással történő - megoldásáért.
Abe Sindzó japán miniszterelnök arra hívta fel a G7-vezetők figyelmét, hogy cselekedjenek a következő globális válság elkerülése érdekében.
Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője kevésbé ütött meg aggodalmas hangot: úgy vélte, hogy a világ „már nem a 2008-as pillanatot éli”. Hozzátette, hogy sok ország sokkal többet tudna tenni, mint amennyit jelenleg tesz.
A menekültválságot globális szinten kell kezelni
A G7 csoport szerint a globális gazdasági növekedésre nézve súlyos kockázatot jelentene Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból. David Cameron brit miniszterelnök a találkozó utáni sajtótájékoztatóján arra buzdította a brit EU-tagságról június 23-ára kiírt népszavazáson résztvevőket, hogy a Brexit hatásait tekintve „hallgassanak barátaikra”.
A menekültáradat kapcsán Cameron megjegyezte, kiábrándítónak tartja a Nagy-Britanniába áramló migránsok magas számát, amely a statisztikák vezetése óta a második legnagyobb.
Az európai menekültválsággal kapcsolatban a vezetők megállapították, hogy globális problémáról van szó, és globális szinten kell kezelni.
A brit kormányfő úgy vélte, Nagy-Britanniának támogatnia kell a líbiai kormányt, hogy segítsen megszilárdítania hatalmát az észak-afrikai országban, amely jelen állapotában „mindenki számára veszélyt jelent”. A líbiai káoszt kihasználva embercsempészek naponta indítanak menekültekkel zsúfolásig megrakott hajókat Európa felé, és megvetette a lábát az országban az Iszlám Állam (ISIS) nevű terrorszervezet is.
Készek további szankciókkal sújtani Moszkvát
Barack Obama amerikai elnök megemlítette, hogy az ukrán válság rendezéséről folyó nemzetközi tárgyalásokon előrehaladást értek el, de hozzátette, hogy még mindig túl sok az erőszak a kelet-ukrajnai konfliktusban.
A csúcstalálkozó zárónyilatkozatában azt közölték, hogy szükség esetén készek további szankciókkal sújtani Oroszországot a kelet-ukrajnai válság miatt. A dokumentum leszögezte, hogy az eddigi kényszerintézkedéseknek érvényben kellene maradniuk a fegyveres konfliktus lezárásáról Oroszország és Ukrajna között született minszki békeegyezmény teljes végrehajtásáig. A kommünikében foglaltak szerint csak akkor lehet feloldani a szankciókat, ha Oroszország teljesíti a kötelezettségeit, ha viszont Moszkva lépései nyomán az válik szükségessé, további intézkedéseket hozhatnak.
A nemzetközi jog szerint rendeznék a „vitás ügyeket” a Dél-kínai-tenger
Kína fenyegetései ellenére a hét ország a zárónyilatkozatban a dél- és kelet-kínai-tengeri területi viták békés, nemzetközi jog szerinti rendezésére figyelmeztetett.
A G7-országok a hajózás, valamint az átrepülés szabadságát hangsúlyozták a Dél- és a Kelet-kínai-tengeren. A kommüniké név szerint nem említi meg Kínát. Peking mindenesetre csütörtökön felszólította tanácskozáson részt vevő országokat, hogy ne avatkozzanak be a konfliktusba.
Kína szinte az egész Dél-kínai-tengerre igényt tart, és területi vitában áll a Fülöp-szigetekkel, Bruneivel, Malajziával, Vietnammal és Tajvannal.
A G7 országai megerősítették elkötelezettségüket az iránt, hogy megteremtsék egy biztonságosabb, nukleáris fegyverek nélküli világ feltételeit, méghozzá úgy, hogy nem borítják fel a nemzetközi stabilitást. Ezen felül felszólították Észak-Koreát, hogy teljesítse az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozatait, szüntesse be a nukleáris fegyverek tesztelését, a rakétaindításokat és más „provokatív akciókat”.