Franciaország kész fellépni a líbiai partoknál a migránskrízis kapcsán

 Merkel elutasító választ adott Seehofernek
Angela Merkel német kancellár elutasító választ adott Hors Seehofer alkotmánybírósági eljárással fenyegető levelére és egyetlen lényeges pontban sem engedett a bajor miniszterelnöknek a szövetségi kormány menekültpolitikája körül kibontakozott vitában - írta kedden a Süddeutsche Zeitung című német lap.
Angela Merkel hétfőn küldte meg válaszát Horst Seehofer januári levelére, és a Süddeutsche Zeitung szerint a bajor kormányfő valamennyi állítását visszautasította. A nem nyilvános levélben az áll, hogy a kancellári hivatal és az illetékes minisztériumok alaposan tanulmányozták a menekültpolitikai fordulatot követelő bajor politikus felvetéseit, és arra a megállapításra jutottak, hogy téved.
Így alaptalan az az állítás, hogy a szövetségi kormány nem vesz tudomást a menekültügyet szabályozó jogi előírásokról, és az sem igaz, hogy nem tett lépéseket az országba érkező menedékkérők számának csökkentésére.
Angela Merkel kiemelte, hogy kormánya a menekültválság tartós megoldására törekszik, célja, hogy csökkenjék az Európai Unió (EU) területére érkező menekültek száma, de az EU ezzel együtt is megfeleljen humanitárius kötelezettségeinek. Ezért nemzeti, európai és nemzetközi szinten is lépéseket kell tenni - írta a kancellár.
Felidézte a február elején Londonban a szíriai menekültek javára rendezett adományozói konferenciát és az EU-Törökország menekültügyi megállapodást, amely értékelése szerint kihúzta a talajt az Égei-tenger térségében tevékenykedő embercsempészek alól, és jelentősen csökkentette a Törökországból az EU-ba irányuló illegális migrációt.
Angela Merkel ismertette, hogy kormánya az uniós menekültügyi rendszer - a Dublin III-ként emlegetett jogszabály - reformjáért is tesz erőfeszítéseket, hogy a közösség egységes és határozott választ adhasson a kihívásra, és felsorolta a nemzeti szintű intézkedéseket, egyebek között a menekültügyi ellátórendszer pénzügyi forrásainak bővítését és a védelemre nem szoruló menedékkérőket vonzó, úgynevezett rossz ösztönzők kiiktatását a rendszerből.
Horst Seehofer jogi kifogásaira általánosságban reagált, rámutatott, hogy az uniós és nemzeti jogszabályok engednek mozgásteret a kormánynak, amely élt is ezzel. Háromoldalas levelében végül méltatta a bajor hatóságok munkáját és jelezte, hogy a berlini vezetés a szoros egyeztetés folytatását kívánja.
Hors Seehofer január 26-án kelt levelében követelte, hogy állítsák meg a menedékkérők tömeges beáramlását, és évi 200 ezer főben korlátozzák a befogadható menedékkérők számát. Hatoldalas levelében kifejtette: a német határ szigorú ellenőrzésére van szükség, amíg nem áll helyre a rend az uniós külső határokon. Hangsúlyozta, hogy a bajor kormány az alkotmánybírósághoz fordul, ha Berlin nem teljesíti követeléseit.
A Süddeutsche Zeitung online kiadásában megjelent beszámoló szerint a müncheni miniszterelnöki hivatalban úgy látják, Berlin azért nem válaszolt három hónapig, mert várta, hogy csökkenjen a menedékkérők száma, és így könnyebb legyen a bajor követelések visszautasítása. Most München sem sieti el a reakciót, azzal számol, hogy ha esetleg ismét fölerősödik a menekülthullám, akkor követeléseit nagyobb eséllyel érvényesítheti.

"Mi készen állunk" - hangsúlyozta Jean-Yves Le Drian utalva arra a segítéségre, amelyet Franciaország nyújtana a Sophia elnevezésű uniós katonai művelet kiterjesztésében az embercsempészek hajóinak feltartóztatására Líbia partjainál. 

Az európai országok attól tartanak, hogy az Iszlám Állam dzsihadista szervezet líbiai előrenyomulásával újabb migránsáradat indulhat meg a Földközi-tengeren Olaszország partjai felé. 

Az uniós haditengerészeti misszió mandátumának a líbiai felségvizekre történő kiterjesztéséről április 18-án egyeztettek az EU-tagországok védelmi és külügyminiszterei. A hadműveletet elsősorban Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország szorgalmazta a találkozón. 

A földközi-tengeri embercsempészettel szembeni, EuNavforMed elnevezésű uniós művelet első, felderítési szakaszának megkezdését 2015. július 2-án jelentették be Brüsszelben. Az EU-tagországok tavaly októberben arról döntöttek, hogy a második szakasza október 7-én kezdődik a katonai műveletnek, amelyet Sophiára neveztek át. Az uniós államok mintegy hat hajója feltartóztathatja, átkutathatja és el is kobozhatja az embercsempészek hajóit, de kizárólag a nemzetközi vizeken. A művelet harmadik fázisához az ENSZ Biztonsági Tanácsának a felhatalmazására, valamint Líbia ilyen irányú kérelmére lenne szükség.

Jean-Marc Ayrault külügyminiszter április elején azt viszont kizárta, hogy Franciaország légicsapásokat kezdene vagy pedig szárazföldi erőket küldene Líbiába.

Fogvatartásuk ellen tüntettek a migránsok egy leszboszi menekülttáborban
Fogvatartásuk ellen tüntettek migránsok a leszboszi Moria menekülttáborban Jannisz Muzalasz görög bevándorlásügyi miniszter és Klaas Dijkhoff, az EU soros elnöki tisztét betöltő Hollandia menekültügyekben illetékes államtitkárának keddi látogatása alatt, az akció erőszakba csapott át.
A migránsok a Szabadságot! és a Nyissák meg a határokat! jelszavakat skandálták, és fémtárgyakkal hadonásztak fenyegetően. Egy névtelenül nyilatkozó tisztségviselő szerint a helyzet nagyon feszült volt.
A miniszterek elhagyták a menekülttábort, és a tüntetők - többségében felnőtt kíséret nélküli fiatalok - szeméthalmokat gyújtottak meg, majd tülekedni kezdtek a helyszínre érkező rendőrökkel, akiket kövekkel is dobáltak - közölték a helyi hatóságok. A személyzet viszont elhagyhatta a menekülttábort - tették hozzá.
A Moria menekülttáborban az EU-török migrációs egyezmény értelmében őrizetben tartják a menekülteket, amíg el nem ismerték menekültstátusukat, illetve visszaküldik Törökországba azokat az illegális határátlépőket, akik március 20. után érkeztek valamelyik görög szigetre, és akiknek a görög hatóságok elutasították a menedékkérelmét, vagy ők maguk elzárkóztak a kérelem benyújtásától.
A görög hatósági adatok szerint kedden 4313 menekült és migráns tartózkodott Leszboszon, jelentős többségüket Moriában szállásolták el.

Prága menekülteket fogad be az uniós kvóták alapján
Csehország úgy döntött, hogy hét szíriai menekültet fogad be az Európai Unió tavaly elfogadott kvótarendszere alapján - áll a cseh belügyminisztérium migrációs helyzetről készített legújabb jelentésében a CTk hírügynökség jelentése szerint.
Ezek az első olyan menekültek, akiket Prága az uniós kvótarendszer alapján fogadna be. Mind a hét személy görögországi menekülttáborban élt, és az illetékes cseh hatóságok már átvilágították őket. A hét személy közül azonban hárman időközben elhagyták a tábort, hogy elkerüljék a Csehországba történő áttelepítést.
Az uniós döntés alapján Csehországnak 2017 végéig 2691 menekültet kellene befogadnia Görögországból és Olaszországból. Prága még a tavalyi uniós döntés előtt közölte, hogy önkéntes alapon kész 1100 menekültet befogadni a két országból. Ez a szám az EU döntése alapján később 1591-gyel bővült, jóllehet Csehország néhány más közép-európai országgal együtt szavazott az uniós kvóták ellen.
Prága februárban közölte, hogy a kvóták alapján kész befogadni az első menekülteket - húszat Görögországból és tízet Olaszországból. A biztonsági ellenőrzéseken azonban a Görögországban tartózkodó szíriai menekültek közül csak hét ment át, a többiek nem. Alapvetően azzal volt probléma, hogy deklarált identitásukat nem tudták megfelelő iratokkal bizonyítani - mutat rá a cseh belügyminisztérium.

Újabb menekültcsoport érkezett vissza Görögországból Törökországba

Öt főből álló menekültcsoport érkezett vissza kedden sétahajón a görög Híosz szigetéről a török Cesme város kikötőjébe az Ankara és az Európai Unió közötti, a migránsáradat megfékezését célzó megállapodás keretében - jelentette az Anadolu török állami hírügynökség. A kitoloncoltak közül négyen afgánok, egy pedig iraki állampolgár.

Cesméből az egészségügyi vizsgálat, az ujjlenyomatvétel és a személyes adatok rögzítése után a menekülteket buszokkal a szintén az Égei-tenger partján fekvő nyugat-törökországi Dikilibe szállították, ahová a tervek szerint később egy másik migránscsoport is érkezik. A nem szíriai menekülteket a török hatóságok a szükséges ügyintézés lebonyolítását követően repülőgépekkel hazájukba küldik tovább.

A március 18-i EU-török megállapodás értelmében április 4-én kezdődött meg azoknak az illegális határátlépőknek a visszaküldése Törökországba, akik március 20-a után érkeztek valamelyik görög szigetre, és akiknek a görög hatóságok elutasították a menedékkérelmét, vagy ők maguk elzárkóztak a kérelem benyújtásától.

Eddig 330 embert küldtek vissza, mert szinte mindenki folyamodott menekültstátusért Görögországban. Utóbbiak sorsa csak a kérelem elbírálása után dől el. A menedékkérelmek feldolgozása akadozik, és a görög hatóságok többször jelezték, hogy haladéktalanul szükségük van az EU által ígért menedékjogi szakértőkre.

Az EU-tagországok ezért cserében - egy egyelőre 72 ezer fős kontingens erejéig - legális úton átvesznek Törökországtól ugyanannyi szíriai menekültet, ahányat a görög szigetekről visszaszállítanak Törökországba. Törökországból eddig 103 szíriai menekültet telepítettek át uniós országokba: Németországba, Finnországba, Hollandiába és Svédországba.