A szíriai kormányerők egy fontos városnegyed elfoglalásával a legnagyobb sikerüket érték el az Aleppó bevételéért szeptember óta folytatott hadjáratukban - jelentették kedden szíriai katonai források és helyszíni megfigyelők.
Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) megerősítette, hogy a hadsereg és szövetségesei teljesen az ellenőrzésük alá vonták a város délnyugati peremén fekvő, úgynevezett 1070 lakás negyedet és a körülötte emelkedő dombokat, valamint a Minian nevű falut. Ezeket a területeket nyár óta ostromolták a kormánycsapatok.
A város keleti felét védő két kormányellenes fegyveres csoport ugyanakkor azt közölte, hogy embereik még harcolnak, hogy visszafoglalják a területet. "A harcok még folynak az 1070 lakás negyede körül" - üzenték. A vereséget azonban elismerte az egyik szóvivőjük, Minian elvesztését viszont tagadta.
Az OSDH szerint az összecsapásokat légierő bevetése kísérte.
Egy kedd délutáni, moszkvai bejelentés szerint "a következő órákban" az orosz légierő gépei is bekapcsolódnak a harcokba Aleppónál. Orosz harci gépek október 18. óta nem hajtottak végre légicsapásokat Aleppó környékén.
Orosz sajtó: Orosz harci repülőgépek támadni készülnek Aleppó környékén
Arra készülnek az Admiral Kuznyecov orosz repülőgép-hordozó fedélzetén lévő harci gépek, hogy a közeli órákban csapást mérjenek a szíriai kormányellenes fegyveresek Aleppó környéki állásaira - közölte kedden az Interfax hírügynökség, az orosz védelmi minisztériumból származó forrásokra hivatkozva.
A készülő csapást az Admiral Kuznyecov és az általa vezetett orosz hadiflotta-kötelék nagy pontosságú fegyverekkel felszerelt hajói fogják végrehajtani. Az Interfax informátora "értelmetlennek" nevezte a fegyveresek azon kísérleteit, hogy kívülről törjenek be Aleppóba.
A Gazeta.ru hírportál ugyancsak a védelmi tárcától úgy értesült, hogy az Admiral Kuznyecovról felszálló gépek a közeli napokban készülnek támadásokat végrehajtani Szíriában. A flottakötelék légi-és rakétacsapásainak fő célja annak megakadályozása lesz, hogy Aleppó keleti negyedeibe "bandák" hatoljanak be.
"A csapások után egyszerűen el lehet majd felejteni, hogy az Aleppó keleti negyedeiben körülzárt terroristák támogatást kapjanak" - mondta a portálnak a név nélkül nyilatkozó illetékes, aki szerint a kormányellenes szíriai csoportok erőik átcsoportosítására használták fel az orosz és a szíriai haderő által meghirdetett humanitárius szüneteket.
Az orosz védelmi tárca szerint az orosz légierő október 18. óta nem hajtott végre légicsapásokat Aleppó környékén. Az orosz harci gépek 2015. szeptember 30-án avatkoztak be a szíriai polgárháborúba, az ország elnöke, Bassár el-Aszad Moszkvához intézett kérése nyomán.
Az orosz Északi Flotta szíriai partok közelébe érkezett kötelékének az Admiral Kuznyecov repülőgép-hordozó mellett tagja még egyebek között a Pjotr Velikij (Nagy Péter) atommeghajtású rakétahordozó, valamint a Szeveromorszk és a Vice-admiral Kulakov tengeralattjáró-elhárító hajó.
Az orosz védelmi tárca egyébként kedden cáfolta és provokációnak minősítette azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint orosz harci gépek az elmúlt két nap folyamán légicsapást mértek az Idlíb tartománybeli Han-Sejhunnál, vagy Damaszkusz közelében található Gut és Dum lakónegyedeire.
Az Iszlám Állam dzsihadista szervezet foglyul ejtette az iraki biztonsági erők 295 egykori tagját és 1500 családot Moszul környékén - mondta el Ravina Shamdasani ENSZ-szóvivő kedden. A kiköltöztetett és elrabolt embereket a dzsihadisták "valószínűleg élőpajzsként akarják felhasználni, vagy meg akarják gyilkolni őket" - figyelmeztetett az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának szóvivője. A túszejtést a múlt héten hajtották végre, miután az iraki elitalakulatok behatoltak Moszul keleti negyedeibe. A moszuli offenzíva október 17-én kezdődött meg az iraki kormányerők, illetve síita, szunnita és kurd milíciák részvételével, nemzetközi légi támogatás mellett. Az iraki biztonsági erők 100 egykori tagját november 3-án rabolták el a Moszultól 20 kilométerre nyugatra fekvő Mavali faluból. 195 társukat november 1. és 4. között ejtették túszul Tal-Afar körzetben. A fogolyként kezelt családokat a dzsihadisták lakhelyükről a moszuli repülőtérre terelték. "Ezeknek a civileknek a sorsa egyelőre tisztázatlan" - tette hozzá Shamdasani. Az ENSZ arról is értesült, hogy a szélsőségesek legalább 30 sejket túszul ejtettek a főként jazidik lakta Szindzsár körzetben november 2-án és 3-án. Közülük 18-at állítólag még pénteken ki is végeztek. Eközben iraki nyomozók egy tömegsírt vizsgáltak kedden a Moszultól 30 kilométerre fekvő Hammám el-Alilban. A települést előző nap elfoglaló iraki erők szúrós szagra figyeltek fel. Egy buldózer meglazította a talajt, és oszló tetemeket, műanyag zacskókat, foszladozó ruhákat és plüssállatokat fordított ki belőle. A helyszínen tartózkodó tisztségviselők szerint mintegy száz holttest feküdhet a tömegsírban. Az Iszlám Állam számtalan mészárlást hajtott végre az általa elfoglalt szíriai és iraki területeken, ezek közül többet videóra vett és megosztott az interneten elrettentésképpen. Az ENSZ-szóvivő elmondta: vizsgálják, hogy a tömegsírba esetleg azt az 50 rendőrtisztet temették-e, akiket ugyanebben a térségben gyilkoltak meg a dzsihadisták az előző hónapban.
Aszad és a nagyhatalmak nélkül nem lesz béke
Horváth József biztonságpolitikai szakértő szerint Bassár el-Aszad szíriai elnök nélkül nem képzelhető el, hogy országában véget érjen a káosz és az anarchia, de az Egyesült Államok és Oroszország együttműködésére is szükség van.
A szakértő az M1 aktuális csatorna keddi műsorában felidézte: Aszad, amikor 34 éves korában, apja halálakor az ország élére került, egy piacgazdaság meghonosítását kezdte el. Szíria a 2011-es "arab tavaszig" gyorsan növekvő gazdaság volt, de a rendet és status quot - apja nyomdokain haladva - Aszad a titkosszolgálattal és a hadsereggel tartotta fenn.
A szíriai elnök erős baráti kapcsolatokat tart fenn Iránnal és Oroszországgal, míg az amerikaiak 2011-ben szerették volna eltávolítani országa éléről - fejtette ki Horváth József. Hozzátette: az új amerikai elnöktől négyéves kormányzása kezdetén bátrabb fellépésre számít, de Oroszország egyetértése nélkül nem lehet Szíriában tartós békét teremteni.
Szíriában egy nagyhatalmi összeütközésről is szó van, az Egyesült Államoknak és Oroszországnak kell valamilyen megállapodást kötnie - vélekedett a szakértő, kiemelve, hogy ennek a helyzetnek Európa is kárvallottja a migránsválságon és a terrorizmuson át a gazdasági problémákig.
Kilenc civil vesztette életét
Legalább kilenc civil halt meg kedden az északnyugat-szíriai Idlíb tartományban a felkelők kezén lévő egyik település bombázásában - közölte az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH).
A légicsapások Kán Sejkún település környékét érték. A légi támadásban hét gyermek és két terhes nő vesztette életét - derült ki a szíriai konfliktust figyelemmel kísérő emigráns szervezet jelentéséből. Az OSDH szerint félő, hogy a halálos áldozatok száma még emelkedni fog, tekintettel a sok súlyos sebesültre, akik között további gyerekek is vannak. A szervezet nem közölte, hogy melyik légierő hajtotta végre a bombázást, más aktivisták feltételezései szerint azonban orosz harci gépek lehettek. Az OSDH és más jogvédő csoportok ismételten azt vetik Oroszország szemére, hogy számos, civil áldozatot követelő bombázást hajt végre a szíriai lázadók ellenőrizte városok és települések ellen. Ezt a vádat Moszkva következetesen elutasítja.
Idlíb tartomány nagy része az elmúlt két évben került a damaszkuszi rezsim ellen lázadó fegyveresek ellenőrzése alá, míg a kormánycsapatok mindössze két síita falut birtokolnak a tartomány vidéki területein. Idlíb időközben a más szíriai térségekből elűzött felkelők gyülekező helye lett. A kormánycsapatok gyakran biztonságos útvonalat biztosítottak a lázadók számára cserébe azért, hogy feladják aleppói vagy Damaszkusz környéki területeiket.
