Folytatódtak az amerikai légicsapások Irakban

Az amerikai közlemény szerint az Iszlám Állam (IÁ) nevű szélsőséges szunnita csoport négy ellenőrző pontját támadták. Ezeket meg is semmisítették vagy súlyosan megkárosították az IÁ használatában álló járművekkel együtt. 
A közlésekből nem derül ki, hogy a csapásoknak volt-e áldozatuk. A harci gépek sértetlenül fejezték be a műveletet. 
Szindzsár körzetében a menekültek körében humanitárius katasztrófa kialakulása fenyegetett a víz- és élelemhiány miatt. Ezt azonban sikerült enyhíteni a napokban ledobott segélycsomagokkal. 
Irakkal kapcsolatos hétfő esti nyilatkozatában Barack Obama elnök úgy értékelte, hogy az amerikai gépek eddigi légicsapásai sikeresek voltak, és az Egyesült Államok hozzájárult ahhoz is, hogy a hegyekben rekedt rászorulók humanitárius segítséghez jussanak.
Az amerikai hatóságok hétfőn azt is bejelentették, hogy New York nemzetközi repülőterén őrizetbe vettek egy amerikai állampolgárt, akit az Iszlám Állam támogatásával gyanúsítanak. A 44 éves férfi több hónapos libanoni utazásról tért vissza, és sajtóértesülések szerint elképzelhető, hogy fegyvereket csempészett a szélsőséges szervezetnek.

A muzulmán vallási és politikai vezetők fellépését sürgette a vatikáni Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsa az iraki Iszlám Állam fegyveresei által a vallási és etnikai kisebbségekkel szemben elkövetett bűncselekmények elítélése és leállítása érdekében.

A Vatikán honlapján franciául közölt keddi felhívás mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy az egész világ döbbenettel fogadta az iraki "kalifátus" újjászületését. A muzulmán vallási és politikai intézmények többségének ezzel szembeni tiltakozása azonban nem akadályozta meg, hogy az Iszlám Állam dzsihadistái "kimondhatatlan bűncselekményeket" kövessenek el.

A Jean-Louis Tauran bíboros által vezetett Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsa részletesen felsorolta, milyen bűncselekményekről van szó, többek között megemlítve a vallási okokból elkövetett gyilkosságot, a keresztre feszítést, lefejezést, valamint a holttestek felakasztását, a más vallásra kényszerrel történő térítést, a keresztény, muzulmán és más vallású kultikus épületek elfoglalását és megsemmisítését, a nők elrablását. "Senki sem igazolhat hasonló barbárságot és még inkább nem teheti ezt egy vallás. Az emberiség és a Teremtő Isten súlyos megsértéséről van szó ..." - fogalmazott a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsa. A dokumentum arra emlékeztetett, hogy Irakban keresztények és muzulmánok évszázadokon át - "jóban, rosszban" - egymás mellett éltek és "büszkék az általuk épített együttélés kultúrájára és civilizációjára". 

A vatikáni állásfoglalás szerint "a keresztények, jazidik és az Irakban létszámukat tekintve kisebbségben levő többi vallási és etnikai közösség drámai helyzetével szemben egyértelmű és bátor állásfoglalásra van szükség a vallási vezetők, főleg a muzulmánok, a vallásközi párbeszédben elkötelezett személyek és minden jó szándékú ember részéről. Mindannyiuknak egyhangúan el kell ítélni, kétértelműség nélkül, ezeket a bűncselekményeket, s hogy mindezt a vallásra való hivatkozással igazolják".

A vatikáni tanács szorgalmazta, hogy a muzulmán vallási vezetők gyakoroljanak befolyást a kormányzatokra a bűncselekmények leállítására, az elkövetők megbüntetésére, a jogállam helyreállítására, Irakban az elüldözöttek hazatérésének biztosításával. A dokumentum megjegyezte, ugyanezek a vallási vezetők nem felejthetik el hangsúlyozni, hogy "a terrorizmus támogatása, finanszírozása és fegyverzése erkölcsileg elítélendő". 

A Vatikán kedden azt is közölte, hogy a korábbi hírekkel ellentétben Fernando Filoni bíboros, Ferenc pápa személyes iraki küldötte biztonsági okokból mégsem indult el még Irakba. Indulását a következő órákban tervezik és az első állomása nem Bagdad, hanem a jordániai főváros, Ammán lesz.

A Caritas ezzel egy időben bejelentette, hogy Irakban három központját bezárta. A katolikus humanitárius-jótékonysági szervezet jelenleg csak az iraki kurd területen levő Erbíl és Duhok városában működik még.