Folytatják a török katonák kivonását Irakból

A török katonák kivonásáról szóló közlemény szerint Ankara tiszteletben kívánja tartani Irak területi integritását és szuverenitását, és elismeri, hogy félreértették egymást a bagdadi kormánnyal a török katonai erő Irakba küldésével kapcsolatban. Ezért Törökország - tekintetbe véve az iraki aggodalmakat és érzékenységet, akárcsak az Iszlám Állam elleni harc fontosságát - „folytatja” katonáinak kivonását. 

December elején egy török zászlóalj érkezett harckocsikkal és tüzérségi fegyverekkel az Iszlám Állam dzsihadista szervezet kezén lévő észak-iraki Moszul közelében található Basika város térségébe. Ankara szerint a török katonák a helyi erők kiképzésében és felfegyverzésében segédkeznek, és telepítésük az iraki védelmi minisztérium és rendőrség tudtával történt. 

Bagdad szerint azonban a műveletet nem kérte és nem is engedélyezte az iraki vezetés. Az iraki kormányfő arra utasította a külügyminisztériumát: terjesszen be hivatalos panaszt az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé, arra kérve a testületet, hogy utasítsa Törökországot csapatai azonnali kivonására.

Recep Tayyip Erdogan török államfő korábban úgy nyilatkozott, egyelőre kizárt, hogy kivonják a katonai kontingenst. Két nappal ezelőtt viszont Barack Obama amerikai elnök felhívta telefonon Erdogant arra kérve őt, hogy vonják ki a katonákat, így enyhítve a feszültséget az egymással szomszédos két ország között. Ankara szombati külügyminisztériumi közleményében már úgy fogalmazott: „folytatja” a kivonást.

Az Iszlám Állam nevű terrorszervezet legjobb toborzójának nevezte a demokrata elnökjelölt-aspiránsok szombati tévévitájában Hillary Clinton jelenlegi legnépszerűbb republikánus ellenfelét, Donadd Trumpot. Az amerikai demokrata politikusok idei utolsó televíziós összecsapását az ABC munkatársai moderálták.

Hillary Clinton volt külügyminiszter azt mondta, hogy az Iszlám Állam olyan videókat tett közzé, amelyeken Trump iszlámellenes kijelentései láthatók-hallhatók, és a terrorszervezet ezek segítségével toboroz újabb dzsihadistákat. Clinton szerint Trump muszlimellenes kijelentései csak „felszítják a dzsihadista radikalizálódás tüzét”. Többször támadta a milliárdos üzletember Donald Trumpot a vita másik két szereplője, Martin O'Malley volt marylandi kormányzó és Bernie Sanders vermonti szenátor is, de az összecsapás fő témája a terrorizmus volt.

Bernie Sanders szerint az amerikai külpolitikának az Iszlám Állam elleni küzdelemre, a terrorszervezet megsemmisítésére kell összpontosítania, és nem Aszad szíriai elnök elmozdítására. „Nem Aszad támad bennünket” - fogalmazott a vermonti szenátor, aki bírálta Katart is, mert „ahelyett, hogy kétszázmilliárd dollárt költene a futball-világbajnokságra, jobban tenné, ha inkább a kapuinál toporgó Iszlám Államra figyelne”.

A háromórás tévévita után a The Washington Post című napilap felmérést készíttetett, amelyből kiderült, hogy a megkérdezettek ötvennégy százaléka szerint Hillary Clinton uralta a vitát, így őt tartják a legesélyesebbnek arra, hogy a Demokrata Párt elnökjelöltje legyen.

Tony Blair volt brit miniszterelnök kutatóintézete szerint csak Szíriában legalább tizenöt olyan dzsihadista csoport működik, amely az Iszlám Állam nevű terrorszervezet veresége esetén kész lenne kitölteni a hátrahagyott űrt. Az egykori munkáspárti brit kormányfő által működtetett alapítvány Centre on Religion and Geopolitics (CRG) nevű politikai-stratégiai kutatóműhelyének hétfőn megjelenő, részleteiben a brit sajtó által már vasárnap ismertetett tanulmánya szerint ezeknek a csoportoknak több mint hatvanötezer fegyveres tagja van, célkitűzéseik pedig ugyanazok, mint az Iszlám Államéi, vagyis határokon átnyúló iszlám államszervezetet akarnak létrehozni, és terrorcselekményeket terveznek a nyugati világban.