Fokozódó támadásokra hívja fel a figyelmet Kijev

A közlemény szerint előző nap összesen kilencvenkétszer sértették meg a szakadárok a tűzszünetet. A harcokban két katona esett el, és tíz sebesült meg - közölte szerdai kijevi sajtótájékoztatóján Andrij Liszenko, az elnöki hivatal hadműveleti ügyekben illetékes szóvivője.

A parancsnokság beszámolt arról, hogy a Donyeck környékén lévő katonai állásokat kedd éjjel is támadták a februári minszki egyezményben tiltott, száz milliméternél nagyobb kaliberű nehéztüzérséggel, továbbá százhuszonkét milliméteres lövedékek csapódtak be Avgyijivka település lakónegyedeiben is.

Feszült volt a helyzet az éjszaka a frontvonal déli szakaszán, az Azovi-tenger partján fekvő kikötőváros, Mariupol térségében is. Az M szektorban előző nap összesen tizenegy tüzérségi támadást indítottak a szakadárok.

Kiújultak a támadások eközben a frontvonal északi szakaszán is. A Luhanszk megyei kormányzóság közleményében arról adott hírt, hogy a szakadár tüzérségi csapások következtében megrongálódott egy gázvezeték, több helyen a villamos vezetékek és egy lakóház teteje is beszakadt. Civilek a kormányzói hivatal tudomása szerint nem sérültek meg.

Dmitro Timcsuk katonai szakértő, a kelet-ukrajnai harcok övezetében adatokat gyűjtő Információs Ellenállás nevű szervezet vezetője szerdán arról írt Facebook-oldalán, hogy az utóbbi napokban a szakadárok mintegy másfél ezer újabb fegyveressel - javarészt Oroszországból érkezett zsoldosokkal - egészítették ki Donyeckben állomásozó erőiket, valamint egyéb fegyverzetek mellett három, Oroszországból "átdobott" T-80-as harckocsit is a megyeközpontba irányítottak.

Luhanszknál tizenöt harckocsit és harmincnégy egyéb páncélozott harcjárművet, illetve tüzérségi rendszert, a két megyeközpont között lévő Vuhlehirszk településnél pedig tíz harckocsit vontak össze.

Timcsuk információi alapján a szakadár "népköztársaságokban" folytatódik a lakosság erőszakos mozgósítása, Debelceve és Vuhlehirszk városokból tömegesen menekülnek a katonakorú férfiak, hogy elkerüljék a besorozást a szakadár erőkhöz, amelyek nem egyszer agyonlövéssel fenyegetik meg azokat, akik nem akarnak belépni a soraikba. A szakértő úgy tudja, hogy az orosz határon nem engedik Ukrajnából Oroszországba belépni az ötven évesnél fiatalabb ukrán állampolgárságú férfiakat.

Eduard Baszurin, az Ukrajna területén önkényesen kikiáltott Donyecki Népköztársaság "védelmi miniszterhelyettese" saját felderítésüktől kapott adatok alapján szerdán arról számolt be újságíróknak, hogy az ukrán hadsereg mintegy négyezer katonát, hatvan harckocsit és állítólag öt Buk M1 típusú légvédelmi rakétarendszert vezényelt a frontvonalhoz. Szerinte ez azt bizonyítja, hogy az ukrán fegyveres erők támadást készítenek elő a szakadár területek ellen.

Anatolij Matiosz főügyészhelyettes szerdán közölte, hogy befejeződött a nyomozati eljárás a május közepén Kelet-Ukrajnában elfogott két orosz katonatiszt ellen. Tíz napon belül az illetékes bíróságnál megteszik a vádemelést, utána nyilvános tárgyalást tartanak - tette hozzá.

Alekszandr Alekszandrov őrmester és Jevgenyij Jerofejev százados május 16-án esett fogságba Luhanszk közelében, a frontvonal ukrán ellenőrzésű oldalán. Az orosz katonák ellen az ukrán hatóságok terrorszervezetben való részvétel gyanújával indítottak büntetőeljárást a Luhanszk megyei oroszbarát szakadárokkal való együttműködésük címén. A katonák saját elmondásuk szerint az orosz fegyveres erők hírszerzéséhez tartozó 3-as számú különleges megbízatású dandárnál szolgálnak. Moszkva viszont váltig tagadja, hogy a két elfogott orosz állampolgár az orosz fegyveres erőknél szolgálna.

A kiéleződő kelet-ukrajnai helyzetre hivatkozva Ewa Kopacz miniszterelnök szerdán  arra kérte Andrzej Duda államfőt, hívja össze az új Nemzetbiztonsági Tanácsot (RBN), mivel az ukrajnai helyzet kezelése körül politikai vita alakul ki a lengyel politikai vezetők között.

Az RBN a lengyel államfő tanácsadó testülete, Lengyelország  legfontosabb politikai vezetőiből áll. Andrzej Duda augusztus eleji beiktatása óta azonban az új összetételű testület (melyben ezúttal maga az államfő az egyetlen új tag) még nem állt fel.

Duda egy esti interjúban az RBN összehívását illetően elmondta: ezt akkor teszi meg, amikor szükségesnek találja, egyelőre a folyó biztonságpolitikai ügyekben érdemi egyeztetést folytat a külügyi, valamint a nemzetvédelmi tárcával. Kopacz szerda reggeli felhívását az államfő úgy kommentálta: "a kormányfő választási kampányt folytat, magam pedig Lengyelország ügyeit viszem".  

Kopacz azt követően kérte az új RBN megalakítását és összehívását, hogy az államfő hétfőn kilátásba helyezte: pénteki berlini látogatásakor az ukrajnai béketárgyalások formátumának bővítését szeretné javasolni. Szerinte ugyanis ezeken - az úgynevezett normandiai négyeken, vagyis Németországon, Franciaországon, Oroszországon és Ukrajnán kívül - az Egyesült Államok "is részt vehetne mint olyan világhatalom, amellyel Oroszországnak számolnia kell, továbbá Ukrajna szomszédai is, amelyeket közvetlenül érint mindaz, ami ott zajlik".

A kormányzó Polgári Platform (PO) politikusai szerint Duda nem egyeztette nyilatkozatát a külügyi tárcával, Kopacz úgy látja: a kijelentés arra vall, hogy az államfő "elhatárolódik a kormánytól, amellyel nem akar párbeszédet folytatni".

A kormányfő úgy értékelte, az utóbbi időben "nagyon rossz dolgok történnek" Ukrajna keleti részén. Sajtóértesülésekre hivatkozva elmondta: "a vészhelyzet súlyosabbá válhat", mivel "az oroszok arra készülnek, hogy pontonhidakat létesítsenek". Kopacz ezzel vélhetően arra utalt, hogy a lengyel médiaértesülések szerint az orosz hadsereg öt hidat állított fel a Szeverszkij Donyec folyón, ami arra vallhat, hogy az átcsoportosuló katonai erők újabb támadásra készülnek.

A PO politikusaként miniszterelnökké választott Kopacz, aki az új összetételű RBN felállítására szólította fel az ellenzéki jelöltként megválasztott Dudát, annak a véleménynek adott hangot: a testület keretében pártpolitikai választóvonalaktól eltekintve lehetne megbeszélni az ország - szerinte egyeztetéseket követelő - biztonsági helyzetét, ebben a szellemben lehetne áttekinteni, hogy mennyire stabil a helyzet Lengyelország szomszédságában.

Duda hétfői nyilatkozatát kedden Grzegorz Schetyna lengyel külügyminiszter is kifogásolta, mondván, hogy az államfő "szerencsétlenül fogalmazott", a normandiai formátumot támogatni kell. A külügyi tárca vezetője azt is megjegyezte: csak a médiából értesült Dudának a normandiai formátum bővítésére vonatkozó terveiről.

Witold Waszczykowski volt külügyminiszter-helyettes, aki Duda anyapártjának, a Jog és Igazságosságnak (PiS) a képviselője, szerdán a TVP Info közszolgálati hírtelevízióban elmondta: az államfő kijelentését több, a külügyi tárcával és magával Schetynával folytatott konzultáció előzte meg, ezeknek maga Waszczykowski is résztvevője volt. A politikus rámutatott arra: a lengyel kormány képviselői is - köztük Schetyna is -  tavaly októbertől többször úgy nyilatkoztak, hogy bővíteni kell a normandiai formátumot.

A PO politikusai, Duda kijelentését bírálva, azzal is érvelnek:  Porosenko, aki hétfőn Berlinben Angela Merkel német kancellárral, valamint Francois Hollande francia elnökkel tárgyalt az ukrán válság fejleményeiről,  úgy nyilatkozott a sajtónak: nincs alternatívájuk a normandiai négyek tagjai által aláírt minszki megállapodásoknak.

A lengyel sajtó ezzel kapcsolatban kedd délután Konsztantin Jeliszejevet, az ukrán elnök külpolitikai államtitkárát idézte, aki kilátásba helyezte: szeptemberben Lengyelországnak az ukrajnai béketárgyalásokhoz való csatlakozásáról tárgyalnak a lengyel és az ukrán politikai vezetők.

Szerda este a TVP Info beszélgetést közvetített Andrzej Dudával. Ennek során az államfő elmondta: nem fogja kommentálni Porosenko - akit politikai partnerének tart - berlini kijelentését, melyet szerinte "kiszakítottak szélesebb kontextusból". 

Berlini útjára vonatkozóan Duda elmondta: az ukrán válságról, a NATO erősebb lengyelországi jelenlétéről is tárgyalni szeretne, mivel a Lengyelország szomszédságában zajló háború biztonsági veszélyt jelent. 

Az ukrajnai helyzetet az interjú során a bevándorlás témájával is kapcsolatba hozták. "Amennyiben Ukrajnában kiéleződik a helyzet, onnan is érkeznek menekültek" - fejtette ki az államfő, hangsúlyozva, hogy Lengyelország "szolidáris szeretne lenni Európával, de Európának is szolidárisnak kell lennie Lengyelországgal".  Duda hozzáfűzte: tárgyalni kell "a Szíriából, illetve más országokból érkező" menekültekről is, ezek "valóban rászorulnak segítségre". Ugyanakkor - megjegyezte - Európa a menekülthullám okait is kell, hogy kezelje.