Külföld

Fokozódó strasbourgi nyomás a lengyel államfőn

Az Európa Tanács felszólította Andrej Dudát, hogy ne írja alá a tövénymódosítást

Nils Muiznieks, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa arra szólította fel kedden Andrzej Duda lengyel államfőt, hogy ne írja alá a közmédia átalakításáról szóló törvénymódosítást, amely tiltakozást váltott ki Lengyelországban és külföldön egyaránt.A törvénymódosítás hatályba lépése előtt még szükség van az államfő jóváhagyására is.

A lengyel külügyminiszter találkozót kezdeményezett az Európai Bizottság varsói képviseletének vezetőjével, miután több uniós vezető nyíltan bírálta a lengyel kormányt a médiatörvény tervezett módosítása miatt. Az uniós tisztségviselők "sajtóértesülések alapján fogalmazzák meg" hivatalos leveleiket, ehelyett azokra a dokumentumokra kellene hivatkozniuk, melyekhez a varsói uniós képviselet révén juthatnának hozzájuk, fogalmazott Witold Waszczykowski

A lett biztos azt írta az Európai Uniótól független, 47 tagállamot tömörítő Európa Tanács weboldalán közzétett felhívásában, hogy a lengyel parlament által múlt héten elfogadott módosítás közvetlen kormányzati ellenőrzés alá vonná a közmédiát azáltal, hogy az eddig több részvénytársaság keretében működő közrádió és köztévé vezetőit ezentúl a kincstárügyi miniszter nevezné ki.

Mint írta, ez nem felelne meg a strasbourgi székhelyű tanács által elfogadott alapelveknek, amelyek szerint a közszolgálati médiának mentesnek kell lennie a politikai vagy gazdasági befolyástól.

 Nils Muiznieks szerint a sietve előterjesztett és megszavazott törvénymódosítást társadalmi vitának kellett volna megelőznie, ez ugyanis egy demokratikus társadalomban elengedhetetlen a sajtószabadságot érintő, ilyen nagy fontosságú változtatásoknál.

Az előző napon négy nemzetközi újságíró-szervezet panaszt tett az Európa Tanácsnál a lengyel közmédia tervezett átalakítása miatt, mondván, hogy veszélybe sodorná a média függetlenségét az új szabályozás, amely azonnali hatállyal megszüntetné a közszolgálati rádió és televízió jelenlegi vezetésének mandátumát.

Az októberi választások nyomán kormányra került jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) a közmédia szerepének megerősítésével, a nézetek pluralizmusának biztosításával indokolja a reformot. A módosítás ellenzői szerint azonban a kormánypárt célja a közmédia feletti állami felügyelet megerősítése.