Külföld
Finnország NATO csatlakozása orosz bonyodalmakhoz vezetne
A jelentés szerint éles politikai választ adna Moszkva
Egy nyílt konfliktusnak Oroszországgal kevés a valószínűsége, ugyanakkor Finnország NATO tagsága éles politikai választ váltana ki Moszkvától, ami hatással lenne a két ország kereskedelmi kapcsolataira - olvasható a Juha Sipila finn kormányfőnek készített jelentésben. A katonailag semleges Finnországnak 1340 kilométer hosszú közös határa van Oroszországgal.
Németország nagyobb részt vállalhat a NATO kelet-európai jelenlétének megerősítésében
Németország nagyobb részt vállalhat a NATO jelenlétének megerősítésében az észak-atlanti szövetség keleti határvidékén. Angela Merkel német kancellár pénteken Berlinben Maris Kucinskis lett miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta: van lehetőség arra, hogy Németország nagyobb hozzájárulást adjon a NATO kelet-európai jelenlétének erősítéséhez az észak-atlanti szövetség legutóbbi, walesi csúcstalálkozóján hozott döntésekhez képest. A kormány azt vizsgálja, hogy miként lehetne Litvániában kiterjeszteni a német szerepvállalást - mondta a kancellár. Hozzátette, hogy az ügyben a NATO nyári varsói csúcstalálkozóján hozhatnak döntést. Hangsúlyozta, hogy csak a NATO-Oroszország Alapító Okiratnak megfelelő lépéseket szabad tenni, és mindig fenn kell tartani a párbeszéd lehetőségét Moszkvával.
Az irat nem tett közvetlen javaslatot a csatlakozásra, viszont azt fogalmazta meg, hogy egy közös finn-svéd jelentkezés a szervezetbe jobb stratégiai választásnak bizonyulhat, mintha mindkét állam külön-külön csatlakozna. "Ez egy átfogó stratégia kérdése" - jelentette ki Sipila pénteken újságírók előtt.
"Kisebb államok nem túl gyakran változtatnak külpolitikájuk alapvető irányelvein" - tette hozzá a finn kormányfő, aki szerint a változtatás lehetőségére abban az esetben van szükség, ha megváltozna a biztonsági helyzet.
A finnek mindössze 22 százaléka támogatja az országcsatlakozását az észak-atlanti szervezethez, míg 55 százalékuk elutasítja ezt - közölte a YLE finn közszolgálati televízióadó.
A finn tagság megduplázná a NATO keleti határának hosszát, és erősítené a katonai szervezet balti-tengeri jelenlétét.
Ugyanakkor Svédország nélkül a finnek a NATO egy nehezen védhető előőrse lenne - derül ki a jelentésből.
Sipila elmondta: Helsinki és Stockholm megállapodtak abban, hogy nem fogják "meglepni egymást" a csatlakozás kérdésében.
Az északi államok fokozták katonai együttműködésüket, mióta Oroszország 2014-ben magához csatolta a Krímet.
Áprilisban pedig két orosz katonai repülőgép többször is közel repült a Donald Cook amerikai rombolóhoz a Balti-tengeren, ami nyilatkozatháborút váltott ki Washington és Moszkva között.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken leszögezte: ha Svédország csatlakozik a NATO-hoz, Moszkva megteszi a "szükséges katonai-technikai intézkedéseket".
A stockholmi kormány korábban úgy nyilatkozott, hogy nem kíván csatlakozni az észak-atlanti szervezethez, ugyanakkor négy ellenzéki párt támogatja a svéd tagságot.
Finnország az 1917-es orosz forradalom eseményei során nyerte el függetlenségét, amelyet csaknem elvesztett a második világháborúban. A hidegháború ideje alatt Helsinki szoros gazdasági és politikai kapcsolatokat ápolt a Nyugattal, emellett igyekezett elkerülni a konfrontációt Moszkvával.