Külföld
Fennakadások a Csalagútnál
„Kemény választ” követel az EU-tól az olasz, német és francia külügyminiszter
A rendőrség közlése szerint szerda késő délutánig száz menekült érkezett a bécsi Westbahnhof pályaudvarra menetrendszerinti járaton Budapestről. Az osztrák vasúttársaság (ÖBB) azzal számol, hogy a pályaudvaron lévő migránsok száma tovább növekszik.
Keddről szerdára virradóan hetvenegy menekült töltötte az éjszakát a bécsi Westbahnhof pályaudvarnál berendezett szükségszálláson. Szerdától már kétszáz ágy várja a Bécsben éjszakázó migránsokat - közölte az osztrák Vöröskereszt szóvivője. Az ÖBB lehetővé tette, hogy egy üres irodaépületének két emeletén migránsok éjszakázhassanak, olyanok, akik csatlakozás híján, éjjel már nem tudnak továbbutazni.
Akárcsak az elmúlt napokban a rendőrségnek csupán néhány alkalmazottja teljesít szolgálatot a pályaudvaron. Az osztrák rendőrségi vezető, Roman Hahslinger korábbi közlése szerint azért van kevés rendőr a bécsi Westbahnhofon, mert elsősorban az embercsempészek kézre kerítésére koncentrálnak, és arra is hivatkozott, hogy egyre kevesebb a bevethető rendőr. Elmondta: a pályaudvaron jelenlevő rendőrök az esetleges menedékkérelmeket regisztrálják.
A rendőrség az osztrák pályaudvarokon csak szúrópróbaszerű ellenőrzést végez - közölte az osztrák belügyminiszter.
A menekültügy megvitatása az elsődleges
"Kemény választ" követel az Európai Uniótól a migránsválság ügyében az olasz, német és francia külügyminiszter, akik szerint a menekültekre vonatkozó uniós szabályok felülvizsgálatára és a migránsok "tisztességes" elosztására van szükség a tagállamok között.
Az olasz külügyminisztérium szerdai tájékoztatása szerint Paolo Gentiloni, Frank-Walter Steinmeier és Laurent Fabius közös nyilatkozatban fejtette ki álláspontját a menekültkérdésről az uniós külügyminiszterek pénteken kezdődő luxemburgi találkozója előtt. A három tárcavezető a kézjegyükkel ellátott dokumentumot átadta Federica Mogherininek, az unió kül-és biztonságpolitikai képviselőjének.
A három politikus azt szeretné, hogy a Luxemburgban megrendezésre kerülő, kétnapos informális külügyminiszteri találkozón a menekültválsággal kapcsolatos kérdések megvitatása élvezzen elsőbbséget.
Tiltakoznak a cseh jogvédők
"Egyik törvény sem teszi lehetővé, hogy embereket így megjelöljenek" - magyarázta Zuzana Candigliota, az emberi jogok cseh ligájának egyik képviselője. Jogvédők szerint ez a módszer Kelet-Európában óhatatlanul arra az eljárásra emlékeztet, amelyet a nácik alkalmaztak a koncentrációs táborok foglyainak azonosítására.
A cseh rendőrség keddre virradó éjjel filctollal írt számokat kétszáztizennégy olyan migráns kezére, akiket a cseh-osztrák határnál, az Ausztria és Magyarország felől érkező vonatokról szállítottak le. A CTK cseh hírügynökség beszámolója szerint a rendfenntartók a breclavi pályaudvaron csoportokba osztották a menekülteket azzal a céllal, hogy a családokat együtt tartsák, majd ezután számokkal látták el őket. A CTK fényképein látni lehet, amint egy kék kesztyűt viselő rendőrnő kék filccel számokat ír a nők és gyerekek kezére.
Mint kiderült, nem elszigetelt esetről van szó. Lucie Novakova, a cseh belügyminisztérium szóvivője elmondta, azért vezették be ezt az eljárást, mert a menekültek között sok a gyerek. "A célunk annak megakadályozása, hogy a gyerekek elvesszenek" - nyilatkozta az AFP francia hírügynökségnek.
Katerina Rendlová, a cseh idegenrendészet szóvivője szintén azt mondta, hogy a rendelkezés a családok azonosítását szolgálja. "Felírjuk annak a vonatnak a járatszámát is, amellyel érkeznek, hogy tudjuk, adott esetben mely országba kell visszaküldenünk őket" - hangsúlyozta. Rendlová megjegyezte, hogy a menekültek a számokat rendszerint formanyomtatványokon kapják meg, ezektől azonban "igyekeznek" megszabadulni. "Ők elfogadták a megjelölésüket, nincs vele bajuk, tudják, hogy ez az ő érdekük" - tette hozzá.
Jogvédők azonban ezt másképp gondolják. "Úgy vélem, csak azért egyeznek ebbe bele, mert azt hiszik, hogy a rendőrségnek jogában áll ezt megtenni" - mondta Candigliota.
Nyílt beszédet várnak a szlovákok
A szlovák kormány ugyancsak szerdán nyilatkozatban közölte: azt akarja, hogy az Európai Unió nyíltan, becsületesen és részletesen vitassa meg a migrációs helyzetet. Pozsony szerint jelenleg a vita lényegében egyetlen témára összepontosít: a bevándorlók szétosztására. Miroslav Lajcák közölte: eközben az EU egyik alappillére, a lakosság szabad mozgása alapjaiban rendült meg.
A migránsok teljesen szabadon utaznak át olyan tagállamokon, amelyek feladata a schengeni határok védelme. Normális körülmények között nehéz schengeni vízumhoz jutni, ám jelenleg emberek tízezrei érkeznek Szlovákiába bármiféle előzetes ellenőrzés nélkül. Van-e hát Schengenünk, vagy nincs?" - tette fel a kérdést a szlovák külügyminiszter.
Hozzátette, hogy kormánya nemcsak a közös külső határ következetes védelmét szorgalmazza, hanem erőfeszítéseket akar a migrációt kiváltó okok megszüntetésére és az embercsempész bandák felszámolására.
"Visszautasítom, hogy Szlovákiára olyan országként tekintsenek, amely nem szolidáris" - mondta. Lajcák szavai szerint az EU inkább csak sodródik, lépéseivel az eseményeket követi, ahelyett hogy elébük vágna.
A júniusi EU-csúcs óta semmilyen fórum nem foglalkozott a témával, és nagyon kevés tett történt. A legtöbb tárgyalás a kvótákról szólt - mondta Lajcák hozzátéve, hogy Szlovákia ragaszkodik az önkéntesség elvéhez, és hogy a migránsok szétterítésének a tagállamokban semmi köze a gond megoldásához.
Cameron: Más típusú válasz kell a migrációra
A brit miniszterelnök szerint az Európai Unióban kialakult migrációs válságra "nem az újabb és újabb menekültek" befogadása a helyes válasz.
David Cameron, aki hosszú idő óta először szólalt meg az ügyben, a BBC brit közszolgálati televíziónak nyilatkozva szerdán kijelentette: Nagy-Britannia számos intézkedést tesz a válsághelyzet kezelésére, egyebek mellett segítséget nyújt azoknak az országoknak a stabilizálásához, ahonnan a menekültek tömegével érkeznek. Hozzátette: a legfontosabb feladat a béke, a stabilitás és a gazdaság helyreállítása ezekben az országokban, és az, hogy a jelenleg Európába tartó menekültek hazájukban találhassanak jó állást maguknak.
Arra a felvetésre, hogy más európai uniós társállamok több menekült befogadását követelik Londontól, Cameron kijelentette: Nagy-Britannia eddig is számos "valódi menedékkérőt" fogadott szíriai menekülttáborokból, és a brit kormány felülvizsgálat alatt tartja ezt a kérdést.
A brit kormány egyelőre ötszáz szíriai menekült befogadására vállalt kötelezettséget, jóval kevesebbre, mint más nagy EU-tagállamok. "Nem hiszem azonban, hogy a migrációs válságra egyszerűen az újabb és újabb menekültek befogadása lenne a válasz" - mondta a szerdai BBC-interjúban a brit kormányfő. Cameron ezzel alig burkoltan visszautasította egy magas rangú német kormánypárti képviselő éles hangú figyelmeztetését.
A csehektől mehetnek a szírek
Rendlová elmondta: a cseh döntés reagálás arra, hogy Magyarország nem fogadja vissza a cseh területen őrizetbe vett menekülteket. A szóvivő szerint a gyakorlatban arról van szó, hogy a cseh rendőrök ezentúl nem veszik őrizetbe és nem szállítják menekülttáborba azokat a cseh területre érkezett szíreket, akik korábban Magyarországon kértek menedéket. A hatóságok ezután csak kihallgatják a szíreket a helyi rendőrőrsön, és menedéket ajánlanak fel nekik Csehországban. Amennyiben az érintettek ezt nem fogadják el, akkor szabadon engedik őket azzal, hogy hét napon belül el kell hagyniuk Csehország területét. "Németországba vezető útjuk ezzel felgyorsul" - magyarázta Rendlová.
Eddig az volt a helyzet, hogy a hatályos cseh törvények szerint a beutazási engedéllyel nem rendelkező külföldieket a csehek őrizetbe vették és menekülttáborban helyezték el. Ha az ország, ahol menedéket kértek vagy ahonnan érkeztek, a dublini szabályok ellenére sem fogadta őket vissza, akkor szintén a cseh törvényekkel összhangban negyvenkét nap után szabadon engedték őket. "Ezentúl a kihallgatás után azonnal elengedjük őket, de olyan döntéssel, hogy hét napon belül el kell hagyniuk Csehországot" - mondta a szóvivő. Hozzátette: az eddigi szabályozás lényegében csak késleltette a szírek továbbutazását Németországba, ahol valószínűleg menedéket kapnak.
Katerina Rendlová hangsúlyozta: a döntést nem lehet úgy értelmezni, hogy Csehország ezentúl "szabadon átengedi területén a menekülteket". Részleteket azonban nem közölt. Mindössze annyit mondott még, hogy a szerdai döntés azokra a szírekre is vonatkozik, akik már cseh menekülttáborokban vannak és teljesítik a továbbutazáshoz szükséges feltételeket.
Az új cseh intézkedés viszont nem vonatkozik azokra a szírekre, akik Csehország területére való megérkezésük előtt, nem kértek Magyarországon menekültstátust. "Őket továbbra is táborokba fogjuk szállítani" - jegyezte meg a szóvivő.
Utazók százai rekedtek a franciáknál
Három vonat végül kora hajnalban folytatta útját Londonba, míg három visszatért oda, ahonnan elindult, a párizsi, illetve londoni pályaudvarra. Az alagútba behatolókat a rendőrség eltávolította.
Az egyik Londonba tartó vonat 1,6 kilométerre állt meg az alagút bejáratától és vesztegelt a nyílt pályán. Az utasok csaknem négy órán át ücsörögtek a sötétben, és egy ízben azt is mondták nekik, hogy legyenek csendben, figyeljék az olyan zajokat, amelyek arra utalnak, hogy emberek másznak fel a vagonok tetejére. A vonat felett körözve egy helikopter pásztázta reflektorfénnyel a környéket, míg az őrök végigjárták vonatot és ellenőrizték a sínpályát is. A szerelvényt végül visszairányították a calais-i pályaudvarra, ahol az utasok kiszálltak, hogy friss levegőt szívjanak és palackozott vizet is kaptak.
A La Manche csatorna alatti vasúti alagút az európai kontinenst Nagy-Britanniával összekötő legfőbb útvonal, amelyen keresztül mindennap több száz migráns próbál illegális módon, vonatra tett kamionokban elrejtőzve átjutni.
Az FT a schengeni övezetre nehezedő nyomásról írt
Az európai menekültválság felfedte a schengeni övezet gyenge pontjait, és a térség olyan nyomás alá került, mint még soha - írta szerdán a Financial Times (FT) brit gazdasági-politikai napilap európai kiadása. "A schengeni határ gyengébb pontjai közül néhányat, konkrétan például Görögországot, az EU legsérülékenyebb kormányai irányítanak" - állapítja meg a FT.
A lap szerint a probléma része, hogy bár az övezet határai közösek, nincs közös "belügyminisztérium", amely a biztonsági kérdéseket ellenőrizné és arányosan kezelné a menedékkérelmeket. A közös uniós ügynökségek pedig olyan kihívással néznek szembe, amely legyűrheti őket. Az írás rámutat, hogy amikor a dublini szabályokat elfogadták (ez rendezi a menedékkérelmek elbírálásának felelősségét a schengeni övezetben), a déli államok inkább a kivándorlás kiinduló országai voltak, nem egy bevándorlási válság frontállamai, így boldogan vállalták a dublini kötelezettségeket. Görögországban azonban jelenleg egy természeti csapáshoz hasonlatosak az állapotok, ezért oda egyetlen ország sem küld vissza menedékkérőket - teszi hozzá a lap.
A Financial Times úgy tudja, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a jövő héten újabb reformokat javasol majd az uniós menekültpolitikához, a menedékkérők tartós elosztása érdekében, de a lap szerint ez újabb heves politikai ellenállásba ütközhet.
Szúrópróbaszerűen szerdán is folytatódott az ellenőrzés
Szúrópróbaszerűen szerdán is folytatódott a gépkocsik ellenőrzése az osztrák-magyar határ térségében az embercsempészek kiszűrése érdekében, de folyamatos volt a gépkocsiforgalom a határon - közölte az MTI érdeklődésére Helmut Marban burgenlandi rendőrségi szóvivő. A szóvivő tájékoztatása szerint nem ellenőriznek minden nagyobb járművet, csak azokat, amelyeket gyanúsnak találnak. Helmut Marban elmondta, hogy az akció vasárnap esti kezdetétől szerda reggelig 24 embercsempészt fogtak el, akik összesen 239 menekültet szállítottak. Burgenland tartományban kedd reggel és a szerda reggeli órák között összesen 307 migránst tartóztattak fel. Ez a szám a súlyponti akció mellett az egyéb ellenőrzések eredményét is tartalmazza.
Az osztrák belügyminisztérium azután vezette be a szigorúbb ellenőrzéseket, hogy az osztrák A4-es autópályán múlt csütörtökön 71 halott migránst találtak egy elhagyott teherautóban. Johanna Mikl-Leitner belügyminiszter közölte: a "klasszikus értelemben határellenőrzésnek nem nevezhető" ellenőrzés célja az, hogy megakadályozzák emberek halálát, és elfogják az embercsempészeket.
A bécsi Westbahnhof pályaudvaron szerdán csak nagyon kevés, legfeljebb húsz menekült tartózkodott - közölte Roman Hahlsinger bécsi rendőrségi szóvivő azt közölte az MTI-vel. A vonatok menetrend szerint közlekedtek a pályaudvaron. Korábbi hivatalos tájékoztatások szerint hétfőn és kedden összesen mintegy 3800 menekült érkezett Magyarországról, a Keleti pályaudvarról közlekedő vonatokkal a Westbahnhofra, de nagy részük továbbutazott Németország felé és ott nyújtott be menekültjog iránti kérelmet.
Német nyomásra ellenőriznének az olaszok
Olaszország a migránsáradat sújtotta Németország kérésére hajlandó visszaállítani az ellenőrzést az olasz-osztrák határon, Brennerónál (Brenner) - jelentették be szerdán az érintett Bolzano tartomány illetékesei. Az észak-olaszországi tartomány közleményben tudatta, hogy a schengeni egyezmény tiszteletben tartásával kész megerősíteni az osztrák határ védelmét, ahogyan azt a G7-csúcs idején is tette. A világ hét legfejlettebb ipari országának júniusi bajorországi csúcstalálkozóján néhány hétre visszaállították a határellenőrzést.
Az ANSA jelentése szerint ezenkívül fokozzák a rendőri jelenlétet és az ellenőrzést a bolzanói, a bressanonei (brixeni) és a brennerói pályaudvarokon.
A bolzanói hatóságok arról is beszámoltak, hogy Bajorország "logisztikai segítséget" kért az "utóbbi órákban" tapasztalt rekord nagyságú menekülthullám miatt. A közleményből kiderült, hogy a többségében német ajkúak lakta autonóm tartomány az olasz kormány jóváhagyásával néhány napra ideiglenesen befogad 300-400 Németország felé tartó menekültet, hogy Bajorország fel tudjon készülni a kialakult helyzetre.
A bajor kormány szerdán üdvözölte az olaszországi Bolzano tartomány azon felajánlását, hogy visszaállítják az ellenőrzést az olasz-osztrák határon.
Újabb tucatnyi migráns halt meg az Égei-tengeren
Legalább 11, feltehetően szíriai migráns fulladt vízbe az Égei-tengeren, miután két csónakjuk elsüllyedt Törökország és a görög Kosz-sziget között - jelentette szerdán a Dogan szíriai hírügynökség.
Az egyik csónakon 16-an voltak, és a bodrum-félszigeti Akyarlaból indultak útnak Kosz felé. Közülük heten haltak meg, négyet kimentett a vízből a parti őrség, és még ötöt keres. Egy másik csónakon, amely ugyanonnan indult és ugyanoda tartott, hat, feltehetően ugyancsak szíriai menekült volt. Három gyerek és egy asszony fulladt vízbe. Ketten túlélték a balesetet, volt mentőmellényük, és elérték a partot.
Nyáron szíriai menekültek tízezrei érkeztek Törökország égei-tegeri partjaira, hogy onnan továbbjussanak Görögországba, ahonnan továbbmehetnek az Európai Unió más tagországaiba. Segélyszervezetek becslése szerint átlagban naponta kétezren érkeztek gumicsónakokkal a görög szigetekre.
A görög hatóságok kedden illegális bevándorlók ezreit szállították el az Égei-tenger keleti szigeteiről, elsősorban Leszboszról: két komphajó fedélzetén mintegy 4200 migránst vittek késő este és szerda kora reggel Pireuszba, Athén kikötőjébe.
Emberek ezrei, zömében afrikaiak, hasonlóképpen tengeren próbálnak eljutni Líbiából Olaszországba. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint (UNHCR) kedden 781 migránst - jobbára nigériait, elefántcsontpartit és szenegálit - mentettek ki a tengerből, és négy holttestet találtak a vízben.
Az UNHCR adatai szerint az idén már kétezer-ötszáznál többen haltak meg a Földközi-tengeren át Európába eljutni igyekvő illegális bevándorlók közül.
Nyugodt a helyzet az osztrák pályaudvarokon
A migrációs válság közép-európai tehertételeiről tanácskozik jövő hétfőn Pozsonyban a cseh, a szlovák és az osztrák kormányfő - jelentette be szerdán a cseh kormány szóvivője egy sajtóközleményben. Bohuslav Sobotka cseh, Robert Fico szlovák és Werner Faymann osztrák miniszterelnök három nappal azután találkozik, hogy pénteken rendkívüli csúcsértekezletet tartanak Prágában a visegrádi négyek - Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia - a menekültkérdésről.
"Európában nagyon súlyos a helyzet. A jelenlegi migrációs válság gyors és határozott megoldására van szükség, szoros és intenzív együttműködésre, hogy képesek lehessünk kezelni ezt a bonyolult helyzetet. A bevándorlás nemcsak a mi régiónkat sújtja, hanem Európa egészét" - indokolta a visegrádi cégyek rendkívüli csúcstalálkozójának összehívását Sobotka.
Csaknem kétszáz ember töltötte az éjszakát a bécsi Westbahnhofon és a salzburgi főpályaudvaron - közölte az osztrák vasúttársaság (ÖBB) szóvivője szerdán. A pályaudvarokon tartózkodó migránsokat a Vöröskereszt és a Caritas segélyszervezetek látták el. Az ÖBB szóvivője délelőtt úgy tájékoztatta az MTI-t, hogy nagyon kevés, nagyjából húsz migráns tartózkodik a bécsi Westbahnhofon. A Caritas segélyszervezet szóvivője, Martin Gantner az APA osztrák hírügynökségnek valamivel később azt mondta, hogy ötven és hatvan közöttire tehető a jelenleg a bécsi pályaudvaron lévő menekültek száma. Elmondta: a menekültek közül néhányan le sem szálltak a vonatról, hogy rögtön tovább tudjanak utazni Németország fele.
A Westbahnhofon már nem adományokat, hanem segítőket keresnek, többek között egy Facebook-csoportban lehet jelentkezni a pályaudvaron bevethető önkéntesek közé, a Doodle nyilvános szavazó szolgáltatást működtető oldalon pedig vasárnap estig már óráról órára beosztották maguk között az önkéntesek, hogy mikor teljesítenek "szolgálatot" a Westbahnhofon.
Roman Hahlsinger bécsi rendőrségi szóvivő azt közölte az MTI-vel, hogy szerdán a Budapestről jövő vonatok menetrend szerint érkeznek Bécsbe. Naponta tizenkét vonat jár a magyar és az osztrák főváros között, az osztrák vasúttársaság (ÖBB) csaknem száz alkalmazottal segíti a helyszínen a migránsok eligazítását. A vasúttársaságot biztosították arról, hogy a vonatok nem túlzsúfoltan indulnak el Budapestről, így a magyar-osztrák határon, Hegyeshalomnál zökkenőmentes lesz a szerelvények átadása az osztrák hatóságoknak.
Az ÖBB szerdától a pályaudvarokon arab nyelven is tájékoztatja az utasokat a hangosbemondón.
Bajor belügyminiszter: "szabadjegyként" értelmezték a menekültek a szír menedékkérőkre vonatkozó változtatásokat
A bajor belügyminiszter szerint a Magyarországon tartózkodó menekültek úgy értelmezték a német menekültügyi hatóságnak azt a döntését, hogy a szír menedékkérőket nem küldik vissza abba az országba, ahol beléptek az EU-ba, hogy szabadon továbbmehetnek Németország felé.
Joachim Herrmann a Passauer Neue Presse című lapban szerdán megjelent interjúban elmondta, hogy jó szándékú döntés volt a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hatóság (BAMF) részéről, hogy a szír menedékkérőket nem küldik vissza, hanem önként átvállalják a menekültügyi eljárás lefolytatását. Ugyanakkor a Magyarországon tartózkodó menekültek közül sokan "szabadjegyként" fogták fel ezt a változtatást - mondta a konzervatív CSU politikusa.
Joachim Herrmann hangsúlyozta, hogy segítséget kell nyújtani Magyarországnak és meg kell akadályozni, hogy további menedékkérők utazzanak Magyarországról Németországba.
Hozzátette, hogy "európai megoldásokra van szükség, Dél-Európában központi befogadó intézményekkel, és a menekültek Európán belüli igazságos elosztásával".
A BAMF augusztus 25-én erősítette meg német lapoknak, hogy augusztus 21-től a szír menedékkérők esetében nem él a menekültügyi eljárás elvégzésére illetékes uniós tagországba történő visszaküldés lehetőségével. A döntésről a munkatársakat egy belső utasításban tájékoztatták, amelyről elsőként az asylumineurope.org menekültügyi hírportál számolt be augusztus 24-én.
Bajorországba hétfőn és kedden nagyjából 2500 menedékkérő érkezett vonattal Magyarországról. Ennek révén másfél nap alatt összesen 3500 új menedékkérőt regisztráltak a tartományban, ami minden korábbinál nagyobb szám. A Magyarországról a müncheni főpályaudvarra érkezett menedékkérők javára spontán gyűjtést indítottak. A bajor főváros rendőrsége kedden délután Twitter-oldalán már arra kérte az adományozókat, hogy ne hozzanak több élelmiszer és egyéb holmit, mert mindenből van elég.
Németországban paprikaspray-vel támadt egy férfi menedékkérőkre
Németországban paprikaspray-vel támadt menedékkérőkre egy férfi kedden késő este, egyelőre ismeretlen okból.
A Brandenburg tartományi Halbe menedékkérőket befogadó állomásán 38-an szenvedtek könnyebb szem- és légúti sérülést, 3 felnőttet és 8 gyereket elővigyázatosságból kórházba vittek.
A támadó egy 28 éves német férfi, aki válogatás nélkül rontott rá felnőttekre, nőkre és gyerekekre. Végül menedékkérők leteperték és bezárták egy szobába, amíg megérkeztek a rendőrök.
Az őrizetbe vett támadó egy építési vállalkozás alkalmazottja, és az állomás - egy volt rehabilitációs klinika - területén dolgozott. Sok menedékkérőt személyesen ismert a nagyjából 300 embernek szállást adó befogadóállomáson.
Németországban az utóbbi hónapokban gyakran történtek támadások menedékkérőket ellátó intézmények ellen. A kormány előrejelzése szerint az idén 800 ezer menedékkérő érkezhet az országba.
Ponta: a határok lezárása képtelenség
Románia nem "ül ölbe tett kézzel", határőrizetét megerősítette, de a határok lezárása képtelenség - jelentette ki Victor Ponta kormányfő a román diplomácia éves értekezletén az Európát elözönlő bevándorlókra utalva.
A szociáldemokrata miniszterelnök Traian Basescu volt államfő kijelentésére reagált, aki egy interjúban kifejtette: Romániának el kellene utasítania a menedékkérők átvételét más uniós országoktól, mert nem lenne képes integrálni őket.
"Azt állítani, hogy a muzulmánok mind terroristák, ez demagóg, populista képtelenség. Mint ahogy az is, hogy zárjuk le a határokat, ne fogadjunk be senkit. De amikor a románok szabadon utazhattak Európába, az tetszett, igaz? Nekünk európai politikát kell folytatnunk" - reagált Basescu kijelentésére a román kormányfő.
Hozzátette: a legfelső védelmi tanács dönti majd el, milyen álláspontra helyezkedik Románia a menekültek és bevándorlók ügyében. Ponta ezzel az elnöki hivatal európai ügyekért felelős tanácsadójára is rácáfolt. A tisztségviselő kedden már eldöntött tényként említette, hogy Románia ezerhétszázöt menekültet vesz át az önként vállalt uniós kvótarendszer alapján Olaszországtól és Görögországtól, akik novembertől kezdődően érkeznek az országba.
Ponta szerdai kijelentése arra utalt, hogy a bukaresti kormány még nyitott kérdésnek tekinti, milyen álláspontot képviseljen az európai egyeztetéseken abban az ügyben, amelyet - bár Romániát nem érintette eddig a bevándorlási hullám - Ponta is az utóbbi évek legsúlyosabb európai válságának nevezett.
Spanyolországban gyártották a magyar-szerb határon kiépített drótkerítést
Egy málagai gyárban készítették a drótkerítést, amelyet a magyar szerb határon építettek ki - közölte szerdai cikkében az El Mundo című konzervatív spanyol napilap. José María Gómez, a Mora Salazar cég szóvivője elmondta, hogy Európában ez az egyetlen vállalat, amely ilyen acélpengékkel ellátott drótkerítést -úgynevezett NATO-kerítést - gyárt, hozzátéve, hogy a telepítésben sosem közreműködnek. Mint mondta, az ő terméküket helyezték el az észak-afrikai spanyol enklávék, Ceuta és Melilla határnál, de szállítanak egyebek közt Görögországba, Romániába, Marokkóba. Példaként említette, hogy ezt a típusú szögesdrótot például börtönök, nukleáris erőművek, repterek védelmére használják. A lap felidézte Jorge Fernández Díaz spanyol belügyminiszter korábbi nyilatkozatát, miszerint ezek a pengék enyhe, felszíni sérüléseket okoznak. Majd megszólaltatta Mikel Araguást, az Acoge Andaluzía nevű menekülteket segítő szervezet főtitkárát, aki elmondta: a múlt héten például súlyos vágási sérülésekkel került kórházba került két fiatal, akik át akartak jutni Marokkóból Ceutába. Az esetek többségében a kezek és a lábak sérülnek, de világos, hogy ez sem gátolja meg a menekültek abban, hogy elkerüljék a kerítést - jelentette ki. A marokkói-spanyol határokon felállított kerítéseken minden évben tízezrek próbálnak meg átjutni.
Basescu: Romániának el kell utasítania a migránsok befogadását
Traian Basescu volt államfő szerint Romániának el kell utasítania a migránsok átvételét más uniós országoktól, mert nem lesz képes integrálni őket, ahogy a "romákat sem tudta integrálni annyi évtizeden keresztül" - közölte szerdán a Mediafax hírügynökség a volt elnök egy televíziós interjúját idézve.
A volt államfő szerint semmi sem kötelezi Romániát bevándorlók befogadására, azt pedig, hogy csak két évig kell gondoskodnia róluk, az Európai Unió "szép hazugságának" nevezte.
Basescu arra figyelmeztetett: a menedékkérők befogadása nem pusztán elszállásolásukat jelenti, mert várhatóan "népes családjukat" is maguk után hozzák, biztosítani kell kulturális jogaikat, mecseteket kell építeni számukra és anyanyelvű iskolákat. Basescu szerint nem szabad, hogy Románia ezt önként magára vállalja, mert nem Románia az, amely a bevándorlókat Európába vonzza.
Úgy vélte: a menekültválsággal Európa saját meggondolatlanságának árát fizeti meg. Mint kifejtette: egyes európai államok siettek katonailag is hozzájárulni az észak-afrikai diktatúrák megdöntéséhez, és nem mérték fel, hogy azok alternatívája a káosz.
"Akik az európai demokráciát akarták olyan országokba áthelyezni, mint Líbia, vagy Egyiptom, azoknak most az következményekért is vállalniuk kell a felelősséget" - jelentette ki Basescu.
A román elnöki hivatal egyik tanácsadója kedden bejelentette: Románia novembertől fogadja az önként vállalt uniós kvótarendszer szerint elosztott első menekülteket. Románia Olaszországtól és Görögországtól venne át 1705 menedékkérőt, az unión kívüli menekülttáborokból további 80 rászorulót hajlandó befogadni.
Bogdan Aurescu külügyminiszter a román diplomácia éves értekezletének megnyitóján kedden úgy vélekedett: nem elegendő kvóták alapján szétosztani a menedékkérőket, mit ahogy az egyoldalú, más európai államokkal összehangolatlan megoldások sem lehetnek szerinte hosszú életűek. A problémát a "forrásnál" is kezelni kell, az Európai Unió déli szomszédságában, ahol megfelelő választ kell adni a terrorizmus megfékezés, az instabilitással szembesülő államok megerősítése érdekében - hangoztatta a román külügyminiszter.
A románok többsége szerint a menekülteknek joguk van választani, melyik országban akarnak élni
A románok többsége egyetért azzal, hogy a menekülteknek joguk van választani, melyik országban akarnak új életet kezdeni - derült ki egy szerdán ismertetett felmérésből.
Az IRES közvélemény-kutató felmérése szerint a megkérdezettek 58 százaléka véli úgy, hogy a menekülteknek joguk van új hazát választani. Ugyanakkor határozatlanok, amikor arról kérdezték őket, hogy Romániának fogadnia kell-e menekülteket. A válaszadók 65 százaléka teljes mértékben vagy részben egyetért azzal, hogy Románia fogadjon bizonyos számú menekültet EU-tagállamként, de amikor felmerült annak a lehetősége, hogy a megkérdezettek településére költözzenek, akkor a befogadással egyetértők aránya 46 százalékra csökkent, és 42 százalék ezt teljes mértékben elutasította.
A megkérdezettek 83 százaléka hallott a menekültválságról, amelynek okait 51 százalék a háborúban látja, 41 százalék a szegénységben. A románok kétharmada főként a menekültek hazájának kormányait teszi felelőssé a kialakult helyzetért, 54 százalék az Iszlám Állam terrorszervezetet, 36 százalék az Egyesült Államokat, 29 százalék az Európai Uniót.
A megkérdezettek 57 százaléka nem tart attól, hogy Romániát ellepik a bevándorlók, 41 százalék szerint viszont Bukarest is ki van téve ennek a veszélynek.
A megkérdezettek több mint háromnegyede szerint Románia nincs felkészülve a menekültválságra. Hasonló arányban vélik úgy, hogy a migránsok érkezésével nő a terrorista merényletek kockázata Európában, amelyeket az Iszlám Állam követhet el.
Vasile Dancu szociológus, a felmérést végző kutatóintézet elnöke a Digi 24 hírtelevíziónak elmondta: a románok viszonylag magas empátiával viszonyulnak a bevándorlókhoz, mert sokaknak családtagjai maguk is bevándorlók Nyugat-Európában.
A felmérés 1482 személy megkérdezésével készült augusztus 28. és 31. között.