Külföld
Felújíthatják a határellenőrzést a cseh átkelőkön
Növekszik a Horvátországon és Szlovénián átvonuló migránsok száma
A belügyminisztérium ez okból elemzést készített az osztrák határon kialakult helyzetről, s a közeljövőben megteszi ugyanezt a szlovák és a lengyel határszakasz vonatkozásában is - közölte Milan Chovanec cseh belügyminiszter szerdára virradóra a cseh nemzetbiztonsági tanács ülése után Prágában.
"Fel kell térképezni a helyzetet, hogy hogyan lehetne megoldani az ellenőrzések felújítását a határátkelőkön" - jelentette ki Chovanec. Hangsúlyozta: a probléma nem egyszerű, mert Csehország schengeni övezethez való csatlakozása után az állam felszámolta, eladta vagy bérbe adta a határátkelőkön szükségtelenné vált épületeket, amelyeket korábban az útlevélkezelők és a vámosok használtak.
"A kormány a megoldást elsősorban a mobilis, áthelyezhető hivatalok létesítésében látja. A régi épületek visszavásárlása nemigen jöhet szóba" - fejtette ki a belügyminiszter. Miután a legnagyobb migrációs nyomás a cseh-osztrák határon várható, a belügyminisztérium elsőként ennek a határszakasznak helyzetét mérte fel. Részleteket a tárcavezető azonban nem közölt.
Nyár óta a cseh-osztrák határátkelőkön szúrópróbaszerűen időnként ellenőrzik az autósokat és a nemzetközi vonatok utasait. A cseh-szlovák határon áthaladó vonatokon szintén van ilyen rendőri ellenőrzés, amely eddig problémamentes volt.
Szakértő: új módszerek kellenek a muszlim közösségek integrálásához
A muszlim közösségek eddigi integrációs politikája nem volt jó, új módszereket kell találni - mondta Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének docense szerdán. Európában a II. világháború után kezdődött a muszlim közösségek integrációja; főleg gyarmati okokból az Egyesült Királyságba főleg Pakisztánból, Franciaországba Algériából, Marokkóból, Németországba pedig tradicionálisan a török közösségek érkeznek. Ők azok, akik zárt közösségeket alkothatnak, ha nem sikeres az integrációs politika - tette hozzá, megjegyezve: a jelenlegi migrációs hullámban is nagyon sok ember érkezik, akit a vallás összekapcsol. A szakértő hivatkozott arra, hogy vezető európai politikusok is arról beszéltek, az eddigi integrációs politika, a multikulturalizmus nem volt jó. Egyes államok most a sikeres integráció érdekében próbálnak együtt dolgozni a muszlim közösségekkel, vezetőkkel, emellett pedig egyre több pénzt adnak a különböző közösségi terek, iskolák építésére, ahol az állam jelen lehet és tudja szabályozni a folyamatokat, ezzel előzve meg azt, hogy a muszlim közösségek a szegregáció, leszakadás miatt megszervezzék magukat, mert ott sokkal könnyebben felüti fejét a radikalizmus is.
A nemzetbiztonsági tanács megvitatta az úgynevezett terroristaellenes intézkedéscsomagot is, amelynek megvalósítása törvénymódosításokat is követelne. Ennek részletei szintén nem ismeretesek. A testület megállapította, hogy jelenleg Csehországban a helyzet biztonságos, és nincs semmiféle terrorveszély.
"Csehországban jelenleg nincs magasabb szintű biztonsági kockázat" - szögezte le Milan Chovanec. Megjegyezte, hogy a hatóságok a karácsonyi ünnepekkel kapcsolatban nem terveznek szigorúbb biztonsági intézkedéseket.
Elkezdték Athénba szállítani a macedón határon rekedt migránsokat
A görög rendőrség szerdán elkezdte autóbuszokon Athénba szállítani a macedón határon rekedt több száz migránst - közölte egy rendőrségi tisztségviselő, és megerősítette ezt a Reuters hírügynökségnek egy szemtanú.
Mintegy 1200-an - főleg pakisztániak, marokkóiak, irániak - rekedtek a görög-macedón határ görög oldalán, Idomeni görög város közelében, mert a macedón hatóságok november 19-e óta csak a szíriai, az iraki és az afgán állampolgárokat engedik be Görögországból, mivel csak őket tekintik háborús menekülteknek. Azóta az ott rekedtek rendszeresen követelték, hogy engedjék őket tovább Európa gazdagabb államaiba, tiltakozásul megbénították a vasúti forgalmat, és néhányszor összecsaptak a rendőrséggel.
A nyilatkozó rendőrségi tisztségviselő elmondta, hogy a migránsokat athéni migránsközpontokba viszik, majd visszatoloncolják őket hazájukba.
Növekszik a Horvátországon és Szlovénián átvonuló migránsok száma
A Horvátországon és Szlovénián átvonuló migránsok száma néhány napi csökkenés után ismét növekszik, megközelíti a napi ötezret - jelentette a két ország sajtója szerdán. Ranko Ostojic horvát belügyminiszter újságíróknak nyilatkozva azt állította, hogy a horvát hatóságok szakmai és törvényességi szempontból hibátlanul végzik a dolgukat. Közölte, hogy kedden 21 óráig 4300 migráns lépte át a szerb-horvát határt, szerdán 9 óráig pedig újabb 2078 ember érkezett az országba. "Az átvonuló migránsok közül senki nem akar itt maradni, mindössze 18 ember kért eddig menedékjogot Horvátországban" - tette hozzá a tárcavezető.
Szlovénia eközben folytatja a kerítésépítést a horvát-szlovén határszakaszon. Miután Zágráb már négy tiltakozó jegyzéket is küldött Ljubljanának, mert álláspontja szerint a szlovén fél által a közös határon épített kerítés horvát területre is átnyúlik, szlovén magánszemélyek is tiltakozásba kezdtek. A nézeteltérés a Kupa folyó partján épülő technikai akadály körül alakult ki a szlovén hatóságok és a lakosság között, mert a kerítés a tervek szerint több helyen magánterületen és udvaron is keresztülhaladna, ami miatt a tulajdonosok petíciót indítottak az építés ellen.
Tucatnyi migráns vízbe fulladt egy görög szigetnél szerdára virradóan
Legkevesebb tizenegy migráns - köztük öt gyerek - vízbe fulladt szerdára virradóan Farmakoníszi görög sziget közelében, de számuk ennek a kétszerese is lehet, mert többeket eltűntként tartanak nyilván - közölte a görög rendőrség. A bárkából, amellyel a török partoktól indultak, huszonhat embert sikerült kimenteni. A hatóságok keresik az eltűnteket, akiknek a számát a túlélők elbeszélései alapján adták meg. A keresésben részt vesz a görög hadsereg egyik helikoptere és az Európai Unió közös határvédelmi szervezetének, a Frontexnek egy járőre is. A túlélők elmondták, hogy a fabárka megtelt vízzel annak ellenére, hogy a tenger nyugodt volt.