Feltehetőleg lövéstől halt meg egy tizenhét éves migráns

Tüntetések a szélsőjobb ellen és kiállás a menekültek mellett Németországban
Németországban ezrek vonultak az utcákra a hét végén a szélsőjobb ellen, és a legnagyobb példányszámú újságban a menekültekkel való szolidaritásra szólított száz neves személyiség, köztük a kormány több tagja. Németország az újraegyesítés óta "a legnagyobb próbatétel előtt áll", és az a "meggyőződésem, hogy kiállja a próbát" - írta a Bild am Sonntag összeállításában Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter. "Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a pénzen nem múlik" - tette hozzá a konzervatív CDU politikusa, aki hangsúlyozta, hogy a menekültválság "természetesen kihívás, de nagy esély is" Németországnak.
A pénzügyminiszter mellett színészek, zenészek, újságírók, sportolók is a menekültek melletti kiállásra buzdítottak. Például Ilkay Gündogan válogatott labdarúgó azt írta, hogy a nagyapja Törökországból vándorolt be, és annak révén, hogy a németektől megkapta a lehetőséget "egy jobb életre", ő már egészen a nemzeti csapatig eljuthatott. "Nagyon hálás vagyok ezért és azt kívánom, hogy a menekültek gyermekeinek is ilyen sors jusson" - írta Gündogan. Lengyel származású játékostársa, Lukas Podolski is a németek befogadókészségét, "nagy szívét" méltatta és hangsúlyozta, hogy "segíteni kell a bajban lévőknek".
Fritz Wepper sorozatszínész kiemelte: "nagyon fontos, hogy Németország más országokkal ellentétben jó példával járjon elöl és segítsen". Alexander Dobrindt közlekedési miniszter pedig azt írta, "Németországnak megvan az ereje ahhoz, hogy segítsen, és segít is, többet, mint bármely más európai ország". A lakosság szolidaritása lenyűgöző, "ugyanakkor az Európai Bizottság rémisztően rossz formát mutat a menekülttémában" - jegyezte meg a bajor konzervatív CSU politikusa.
A hét végén országszerte számos tüntetést tartottak a szélsőjobb menekülteket elutasító, több esetben erőszakos akciói ellen. Demonstráció volt Hamburgban, Goslarban, Fürthben, Rosenheimben, Drezdában. A szászországi Heidenauban, ahol egy hete menekültellenes zavargások voltak, szombaton több száz ember spontán szimpátiatüntetést tartott a menedékkérőket befogadó állomásnál, és sajtóbeszámolók szerint a demonstrációból utcafesztivál alakult, amelyen együtt ünnepeltek tüntetők és menedékkérők. Az ország keleti részén, a volt NDK területén - elsősorban Szászországban - a lakosság nagyságához képest sok támadás történik menedékkérők és befogadó állomások ellen. A keleti tartományok miniszterelnökei szerint azonban nem szabad pellengérre állítani a keletnémeteket, mert az idegenellenesség az egész országban gond.
A Welt am Sonntag című vasárnapi lap összeállításában Szászország, Brandenburg, Türingia és Mecklenburg-Elő-Pomeránia miniszterelnöke is óvott a keleti tartományok lakosságának megbélyegzése ellen. "Össznémet problémáról van szó, amely ellen csak össznémet erőfeszítéssel lehet harcolni" - hangsúlyozta Bodo Ramelow türingiai miniszterelnök.

Elsüllyedt egy menekülteket szállító hajó a líbiai partoknál, többen meghaltak

Elsüllyedt egy menekülteket szállító hajó Líbia partjainál, legalább hét ember meghalt - közölte Mohamed am-Miszrati, a Nemzetközi Vörös Félhold szóvivője Tripoliban vasárnap.

A líbiai fővárostól keletre fekvő Homsz település partjainál süllyedt el a hajó, az előzetes jelentések szerint hét halottja van a szerencsétlenségnek - mondta a szóvivő. Hozzátette, egyelőre nem tudni, hány ember tartózkodott a hajón. 

Korábban, csütörtökön akár kétszáz, Európába induló menekült is meghalhatott két egymást követő hajóbalesetben Zuára város közelében. Az első hajó közel ötven embert szállított, a második vízi járműben, amelyik órákkal később süllyedt el, mintegy négyszázan zsúfolódtak össze. A líbiai Vörös Félhold szerint 198-an élték túl a hajószerencsétlenséget.

A tunéziai határ mellett lévő Zuára az Olaszországba irányuló embercsempészet fő kikötővárosa.

Az 1770 kilométeres földközi-tengeri partszakasszal rendelkező Líbiában összeomlott a Moamer Kadhafi elnök 2011-es bukása és halála után kezdődött politikai átmenet folyamata. Azóta káosz uralkodik az országban, Líbiának két kormánya és két parlamentje van, egyes térségek uralmáért pedig egymással versengő fegyveres milíciák harcolnak.

A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) pénteki jelentése szerint idén eddig 332 ezren érkeztek a Földközi-tengeren keresztül Európába, közülük több mint 218 ezren Görögországban, további 111 ezren pedig Olaszországban értek partot. A genfi székhelyű szervezet szerint az idén már legalább 2636-an haltak meg a menekültek közül, akik hajóval kísérelték elérni Európát.

Elhagyhatta az ausztriai kórházat a szombaton megmentett három kiskorú menekült

Elhagyhatta a braunaui kórházat az a három kiskorú menekült, akit szombaton válságos állapotban találtak az osztrák hatóságok egy furgonban, amelyben 26-an utaztak összezsúfolódva.

A hatóságok pénteken hajnali négy órakor a felső-ausztriai St. Peter am Hart településen ellenőrizték a teherautó, amely szíriai, afgán és bangladesi menekültekkel volt tele. Két ötéves kislány és egy hatéves kisfiú már kába volt a kiszáradás miatt, orvosi segítség híján legfeljebb két-három óráig maradtak volna életben.

A kórház vasárnapi közlése szerint a gyerekek már túl vannak az életveszélyen. A menekültek elmondása szerint az utóbbi húsz napban már nem tudtak rendesen enni és inni, az egészségügyi szakértők tájékoztatása alapján a gyerekek már nem bírták volna sokáig a jármű forró és levegőtlen rakodóterében. 

A furgont vezető férfi gázt adott, amikor meglátta a rendőröket, azonban egy rövid üldözés után sikerült megállítani az autót. A román rendszámú teherautót vezető 29 éves román állampolgárt őrizetbe vették.

A menekültek az első kihallgatáson közölték, hogy Németországba akarnak eljutni, nem kívánnak menedékjogot kérni Ausztriában. Csütörtökön hetvenegy - feltehetően szíriai - menekült holttestére bukkantak egy, az osztrák A4-es autópályán hagyott teherautóban. A menekültek halálát valószínűleg fulladás okozta.

Tartományi vezetők szerint egymillió menedékkérő érkezhet Németországba az idén

A szövetségi kormány előrejelzésében szereplő 800 ezer helyett akár egymillió menedékkérő is érkezhet Németországban az idén - véli Hessen és Brandenburg tartomány miniszterelnöke.

Dietmar Woidke brandenburgi miniszterelnök a Der Tagesspiegel című lap vasárnapi számában megjelent interjúban kiemelte: a tartományi vezetés elővigyázatosságból arra készül, hogy a szövetségi kormány idén már háromszor fölfelé módosított prognózisát is felülmúlhatja a menedékkérők száma idén.

Nem lehet kizárni, hogy a menedékkérők száma akár az egymilliót is elérheti, ez pedig azt is jelenti, hogy a berlini vezetés szándékaival szemben Brandenburgban mégsem tudnak mindenkit a rögtönzött sátortáborokból szilárd falú épületbe átköltöztetni az őszi hideg beálltáig. "Attól tartok, hogy mégiscsak szükségünk lesz téliesített sátrakra" - mondta a szociáldemokrata párt (SPD) politikusa.

Dietmar Woidke szerint a szövetségi kormánynak nagyobb részt kellene vállalnia a helyzet kezelésében. A legjobb az lenne, ha egészen a menedékjogi kérelem elbírálásáig gondoskodna a menedékkérőkről, így csak azok ellátását kellene átvállalnia a helyi önkormányzatoknak, akik biztosan maradhatnak Németországban. Ennek révén az önkormányzatok jobban összpontosíthatnának a hosszabb távon Németországban maradó menekültek integrációjára.

Uniós szinten pedig arra lenne szükség, hogy menedékkérőket befogadó állomásokat nyissanak Észak-Afrikában, és a hatóságok már ott döntsenek arról, hogy ki jogosult a huszonnyolcak védelmére. Így senki nem kényszerülne arra az "életveszélyes vállalkozásra", hogy nekivágjon az EU felé vezető útnak - mondta a brandenburgi miniszterelnök.

A szociáldemokrata politikus mellett Hessen konzervatív (CDU) miniszterelnöke is attól tart, hogy a menedékkérők száma elérheti az egymilliót. Volker Bouffier a hét végén a Hessischer Rundfunk (hr) tartományi közszolgálati médiatársaságnak adott interjúban kiemelte, hogy csak júliusban 10 600 menedékkérő érkezett a tartományba, ami az utóbbi években megszokottnak a százszorosa.

Németországnak fel kell készülnie arra, hogy a következő években is magas lesz a menedékkérők száma. Ez "megterheli, de nem terheli túl" az országot. A menekültek ellen uszító szélsőjobbal pedig fel kell venni a harcot. "Akárhol is tűnik fel ez a horda, Hessenben a rendőrség habozás nélkül fellép ellene" - mondta a konzervatív politikus.

Azonnali uniós lépéseket sürget London, Párizs és Berlin

Azonnali uniós lépéseket sürgetett a menekültek, illetve bevándorlók ügyében vasárnapi közleményében Nagy-Britannia, Franciaország és Németország belügyminisztere, akik egyben kezdeményezték, hogy a kérdést a következő két hétben vitassák meg az uniós belügy- és igazságügyi miniszterek.

Theresa May brit, Bernard Cazeneuve francia és Thomas de Maziere német belügyminiszter előző nap találkozott Párizsban.

A három miniszter szükségesnek tartja, hogy Görögországban és Olaszországban az év végéig állítsanak fel olyan gyűjtőhelyeket, ahol a menekültektől ujjlenyomatot vesznek és regisztrálják őket, az adatok alapján pedig a hatóságok könnyen azonosítanák azokat, akiknek valóban segítségre van szükségük.

Németország, amely idén sok balkáni bevándorló célpontja volt, élénken szorgalmazza, hogy határozzák meg a biztonságos országok körét, hogy jogi szempontból egyszerűbbé váljon azon személyek hazatoloncolása, akinek elutasították a menedékkérelmét. 

De Maziere a nap folyamán később a Twitter közösségi oldalon bejelentette, a tagországok belügy- és igazságügyi miniszterei szeptember 14-én Brüsszelben rendkívüli ülést tartanak, hogy megvitassák a menekülthelyzetre adott "európai válasz erősítésének" mikéntjét. Mint mondta, az Európai Unió nem tud várni október elejéig a Luxemburgban tervezett uniós elnökségi találkozóra. 

Miközben Európa a II. világháborút követő legnagyobb menekülthullámmal küzd, Hollandia továbbra is arra készül, hogy szigorítja menekültügyi politikáját, azaz megvonja az élelmiszersegélyt és a menedéket azoktól, akiket nem lehet menekülteknek tekinteni.

A tervezett jogszabály szerint a sikertelen menedékkérők csupán néhány hétig tartózkodhatnának az országban, ha nem akarnak visszatérni hazájukba. Kitoloncolnák őket, vagy maguknak kellene gondoskodni ellátásukról.

A Mark Rutte holland kormányfő vezette jobbközép koalíció, amely versenyben áll a szavazatokért a szélsőjobboldali populista Geert Wilders Szabadságpártjával, azt tervezi, hogy novembertől bezár harminc regionális menedékközpontot, ahol eddig a menekültek igény szerint aludhattak, mosakodhattak, illetve táplálékot kaptak. A javaslat idén áprilisban kisebb koalíciós válságot okozott, ami miatt kis híján megbukott a kormány.

Ferenc pápa együttműködést szorgalmazott a migránsok védelmében 
Hatékony nemzetközi együttműködést sürgetett Ferenc pápa a migránsok védelmében a Szent Péter téren vasárnap délben mondott beszédében. Ferenc pápa az osztrák autósztrádán megtalált halott 71 bevándorlóért imádkozott. A Szent Péter téren lévő hívők is néhány percre csendben imádkoztak az áldozatokért. Az egyházfő kijelentette: "meg kell akadályozni, hogy ezek az egész emberiséget sértő bűncselekmények megismétlődjenek". 

Újabb menekültáradatra készülnek az osztrák hatóságok, Burgenlandban fokozzák a rendőrségi készültséget és további menekültbefogadó helyeket állítanak fel. 

A legfrissebb közlések szerint csaknem hétezer menekült van úton Szerbiából Magyarországon át Ausztria fele, ezért a burgenlandi tartományi rendőrparancsnok további munkatársak átcsoportosításról beszélt. A belügyminiszter pénteki közlése szerint harminc rendőrt fognak Karintiából és Stájerországból Burgenlandba küldeni, azonban várhatóan ennél több érkezik majd. A rendőröket hasonló feladatra vetik be, mint a tartományi kollégákat, adatfelvételi és ellenőrzési feladatokat látnak majd el. 

A Vöröskereszt logisztikailag és erőforrásokban is felkészült a menekültáradatra. A szervezet képviselője szerint igyekeznek rugalmasak lenni, hiszen várhatóan nem tudnak mindenkinek alvóhelyet biztosítani, de ételt és italt hiánytalanul kapnak majd. 

Burgenlandban további átmeneti befogadóhelyeket létesítettek. A hadsereg már szombaton segédkezett a Miklóshalmán (Nickelsdorf) lévő Nova Rock csarnok előtt tervezett sátrak felállításában. Pándorfaluban (Parndorf)  egy teherautó-garázst adtak át a menekülteknek, a tartományi Csajtánál (Schachendorf) 12 konténert terveznek felállítani, és Heiligenkreuznál is egy csarnok átalakításával készülnek a menekültáradat fogadására. 

Az osztrák belügyminiszter szombati közleményében az embercsempészet elleni intézkedések szigorítását helyezte kilátásba, jelenleg a tartományok vezetőivel az intézkedések kidolgozásán fáradoznak. Johanna Mikl-Leitner pénteken hangsúlyozta: nem a határellenőrzés szigorítására van szükség, hanem az unió külső határainak biztosítására. A tárcavezető legális európai menekültútvonalat és közös uniós megoldást szorgalmazott, valamint zéró toleranciát sürgetett az embercsempészekkel szemben.

Francia miniszterelnök: be kell fogadni a menekülteket

"A háború, üldöztetés, kínzás, elnyomás elöl menekülőket be kell fogadni" Franciaországban - mondta vasárnap Manuel Valls francia miniszterelnök a nyugati-franciaországi La Rochelle-ben, a kormányzó szocialisták nyári egyetemén tartott záróbeszédében.

"Minden egyes menedékkérelmet meg kell vizsgálni, mégpedig gyorsan" - hangsúlyozta Valls. "A migránsokat méltósággal, ellátva, odafigyeléssel kell kezelni" - tette hozzá. 

"A mi dolgunk az, hogy hosszú távú, az emberségesség, a felelősség és a határozottság értékein alapuló válaszokat találjunk" - hangsúlyozta Valls.

A francia kormányfő beszédében idézte a New York-i Szabadság-szobor (amelyet Franciaország ajándékozott az Egyesült Államoknak) talapzatán olvasható feliratot: "Adjátok nekem a szegényeiteket, a kimerültjeiteket, akik szoros sorokban arra vágynak, hogy szabadon élhessenek, a túlzsúfolt partvidékeitek nyomorát, küldjétek hozzám a vihar által kisemmizetteket. Fényemmel megvilágítom nekik az aranykaput". 

Valls ezt követően az illegális gazdasági bevándorlással szemben viszont határozott fellépésre szólított fel, s úgy vélte, hogy az Európát jelenleg sújtó menekültválságot a menekültjog európai harmonizálásával kell megoldania Párizsnak és Berlinnek. 

A francia miniszterelnök hétfőn Calais kikötővárosába látogat, ahol mintegy 3 ezer külföldi él illegálisan felállított sátortáborokban arra várva, hogy a Franciaországot Nagy-Britanniával összekötő La Manche-csatorna alatti alagúton áthaladó vonatokra felkapaszkodva, illetve a csatornát átszelő kompokon elbújva, átjusson a túlsó partra. A szigorú francia bevándorlási politikai miatt ugyanis a migránsok között az a vélekedés terjedt el, hogy Nagy Britannia szívesebben fogadja be a menekülő külföldieket, mint Franciaország. 

A Le Figaro című konzervatív napilap csütörtökön azt írta, hogy Franciaországban a korábbi évekhez képest eddig nem növekedett a menedékkérők száma, de az Európai Uniót sújtó menekülthullám enyhítésére az ország két év alatt befogadna mintegy 9300 menekültet, de csak abban az esetben, ha a többi uniós tagállam is hasonló felajánlásokat tesz. 

Az első fél évben 32 ezren, elsősorban szudáni, eritreai és iraki keleti keresztény kért menekült státust Franciaországban, s a kormány becslései szerint a kérelmek száma idén sem haladja meg a tavaly regisztrált 64 ezret.

Brit belügyminiszter: Schengen is okolható a menekülők elleni bűncselekményekért

A brit belügyminiszter szerint az Európai Unió belső határait lebontó schengeni rendszer is felelős azokért a bűncselekményekért, amelyeket az embercsempészek a válságövezetekből menekülők ellen elkövetnek.

Theresa May a The Sunday Times című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lapnak írt cikkében annak a véleményének is hangot ad, hogy az EU-n belüli szabad mozgás eredeti alapelve nem az állástalan migránsokra vonatkozott, hanem azokra, akik már konkrét állásajánlat birtokában települnek át más uniós országokba.

May szerint az elmúlt nyár eseményei megmutatták, hogy "az elhibázott európai migrációs rendszer" legtragikusabb következményeit a kizsákmányolástól veszélyeztetett emberek szenvedik el, e rendszer legnagyobb haszonélvezői ugyanakkor azok a kegyetlen bandák, amelyek "hamis álmokat árulnak", kihasználva az EU szabadon átjárható belső határait.

Az európai országok is egyre inkább ráébrednek, hogy e tragédiákat a határok nélküli európai rendszer, vagyis Schengen is elősegítette - írta a brit belügyminiszter, hangsúlyozva, hogy Nagy-Britannia nem tagja a schengeni övezetnek.

Theresa May részletesen foglalkozik az EU-n belüli migrációval is, leszögezve: az Európai Unióból Nagy-Britanniába irányuló nettó migráció a legnagyobb egyedi akadálya annak, hogy a brit kormány teljesíthesse a bevándorlás csökkentésével kapcsolatos célkitűzéseit.

A statisztikák szerint az EU-n kívülről Nagy-Britannia felé tartó nettó migráció 2010 óta 10 százalékkal csökkent, a többi uniós országból ugyanakkor több mint a kétszeresére nőtt ugyanezen idő alatt - áll a The Sunday Times által közölt cikkben.

Theresa May szerint az EU-n belüli nettó migráció csökkentése nem jelenti az unión belüli mozgásszabadság jogának csorbítását. Az alapelv kidolgozói is úgy gondolták azonban, hogy ez a jog azokra vonatkozik, akiknek már van állásuk a célországban, és nem azokra, akik álláskeresés vagy csak a szociális juttatások igénybe vétele céljából lépik át a határt - írta a brit belügyminiszter. Hangsúlyozta: tavaly az EU-társállamokból Nagy-Britanniába települők 40 százaléka - 63 ezer ember - úgy érkezett, hogy semmiféle konkrét állásajánlata nem volt.

Theresa May szerint ezt azok az EU-országok is megszenvedik, ahonnan a bevándorlók érkeznek. Románia 2008 és 2013 között csaknem 400 ezer embert vesztett - ez a román lakosság 2 százaléka -, és a külföldi munkavállalás kiterjedtségét mutatja az is, hogy 34 ezer román gyermeknek nincs közvetlen kapcsolata szüleivel.

A statisztikák máshol is "hasonlóan sokkoló" folyamatokat jeleznek: Portugáliából a szakképzett kórházi ápolószemélyzet harmada távozott, Csehországból a frissen végzett orvosok 20 százaléka tanulmányainak befejezése után azonnal külföldre megy dolgozni, Bulgáriát pedig évente csaknem 500 orvos hagyja el - sorolja vasárnapi cikkében a brit belügyminiszter.

Theresa May szerint mindez együtt azt eredményezte, hogy Európában a második világháború óta nem tapasztalt méretű népvándorlás alakult ki. 

Az EU-nak "fel kell ébrednie", az unió vezetőinek el kell gondolkodniuk azokon a következményeken, amelyek az ellenőrzés nélküli migrációból erednek a bérekre, a munkahelyekre és a társadalmi kohézióra a küldő és a célországokban egyaránt - áll a brit belügyminiszter írásában.

May hangsúlyozza: a bevándorlás ellenőrzés alá vonása érdekében nagy horderejű döntésekre van szükség, erőteljes érdekcsoportokkal kell szembeszállni, és helyre kell állítani az EU-n belüli szabad mozgás eredeti alapelveit.

A kormányzó Konzervatív Párt már korábban számos szigorítási tervet bejelentett az EU-társállamokból érkező bevándorlók számának csökkentésére. E tervek között szerepel, hogy nem kaphatnak munkanélküli segélyt azok a külföldi EU-állampolgárok, akik állásajánlat nélkül érkeznek Nagy-Britanniába, és ha hat hónapon belül nem találnak munkát, haza kell térniük.

Torino érseke a bevándorlók befogadására szólította fel a plébániákat és a családokat 
Öt-öt bevándorló elszállásolására és ellátására szólította fel az egyházmegyéjében levő plébániákat és a hívőket a torinói érsek. Nyilvánosságra hozott körlevélben Cesare Nosiglia a "háborúk, erőszak és szegénység elől menekülők" befogadását szorgalmazta. Torino érseke azt kérte, hogy az északnyugat-olasz Piemonte tartományban található plébániák, valamint az egyház által fenntartott idősek otthonai és más intézmények mindegyike fogadjon be öt-öt bevándorlót. Számos plébánia már eddig is segítette a bevándolóknak, de csak nappal. Cesare Nosiglia most azt kérte, hogy a menekültek éjszakai szállást is kapjanak, vagyis folyamatos jelleggel költözhessenek be az egyházi intézményekbe. Hasonló segítséget kért azoktól a családoktól is, amelyeknek erre lehetősége van akár kevesebb ember befogadásával. A bevándorlókat befogadó olasz családok napi több mint 30 euró állami támogatásban részesülnek. Ferenc pápa már többször szorgalmazta a templomok és más egyházi intézmények megnyitását a bevándorlók és a hajléktalanok befogadására.
Nunzio Galantino, az olasz püspöki kar (Cei) főtitkára augusztusban elégtelennek nevezte az olasz kormány migrációs politikáját. Galantino érsek szerint az olasz hatóságok nem tesznek mást, mint "leparkolják" a bevándorlókat  a befogadóállomásokon, de nem tesznek integrálásuk érdekében. A Cei főtitkára elítélte az ellenzéki pártok bevándorlóellenes politikáját, kijelentve, hogy ezek a politikai erők csak saját szavazótáboruk növelését tartják szem előtt.
Júniusban Torinó utcáin a bevándorlókhoz szóló plakátok jelentek meg, amelyek arra szólították fel őket, hogy tartsák tiszteletben az olaszok kultúráját és törvényeit, ellenkező esetben elkergetik őket. Mint kiderült a plakátokat Luca Olivetti, a Hajrá Olaszország (FI) jobbközép párt politikusa saját kezdeményezésére ragasztatta ki már a 2016-es polgármester-választásra készülve. 

Olasz kormányfő: Európának nem meghatódnia, hanem cselekednie kell

Elérkezett az ideje, hogy Európa politikai és diplomáciai offenzívát indítson a migráció problémájának megoldására a menekültek befogadásával és az emberkereskedelem leállításával - hangsúlyozta Matteo Renzi olasz miniszterelnök a Corriere della Sera olasz napilapban vasárnap megjelent interjújában.

A több mint másfél éves miniszterelnöksége munkájával és a további kormánytervekkel foglalkozó interjúban Matteo Renzi az európai migráció kérdését is érintette. 

A kormányfő szerint mára egész Európa számára világossá vált, hogy a bevándorlás nem olasz probléma, hanem "világméretű és európai válságot képvisel, amelyre Brüsszelben, nem pedig Lampedusán kell megoldást találni". 

Matteo Renzi emlékeztetett arra, hogy az április 19-én Líbia partjainál elsüllyedt lélekvesztő tragédiája után, amikor több mint hétszáz ember veszett a tengerbe, az Európai Unió rendkívüli csúcsértekezlet tartott a bevándorlásról. Ezt azonban "kevés és rövidlátó" intézkedés követte. 

"A teherautóban megfulladt gyermekek drámai látványa, a hajók belsejébe zsúfolva megölt gyermekek arra sürgetik Európát, hogy stratégiát keressen. ( ...) Európának nem meghatódnia, hanem cselekednie kell" - jelentette ki az olasz miniszterelnök. Hozzátette: nemcsak a migráció okozta jelenlegi vészhelyzet "gyors elkötésére" van szükség, hanem arra, hogy Európa nagyobb szerepet vállaljon Afrikában és a közel-keleti térségben, befektessen a nemzetközi együttműködésbe, erősítse a bevándorlók hazatoloncolását és "véglegesen" leállítsa az emberkereskedelmet. "Ez a megfelelő pillanat a politikai és diplomáciai offenzívára" - mondta Matteo Renzi.

Véleménye szerint elérkezett az ideje az EU-tagállamaiban a menekültkérelmet szabályozó dublini rendelet módosításának, és a "közös európai migrációs politika és közös európai menekültstátusz" bevezetésére. Matteo Renzi megjegyezte, hogy ennek megteremtése lesz a tétje az EU-ban a következő hónapokban zajló vitáknak.