Külföld
Felszámolják a pireuszi sátortábort
Több százan fulladhattak a Földközi-tengerbe +VIDEÓ
Több százan fulladhattak a tengerbe egyiptomi partoknál
Több száz migráns fulladhatott a Földközi-tengerbe Egyiptom partjainál - közölte Sergio Mattarella olasz elnök. A BBC brit közszolgálati televízió jelentése szerint az észak-afrikai ország partjainál elsüllyedt egy hajó csaknem négyszáz szomáliai menekülttel a fedélzetén. Egy Egyiptomban állomásozó szomáliai diplomata megerősítette az értesüléseket, miután érintett migránsok családtagjai több közösségi oldalon vasárnap hírt adtak a történtekről.
Az olasz sajtó a Daily Maily című brit napilap információira hivatkozva arról számolt be, hogy négy, Egyiptomból Olaszországba tartó, túlzsúfolt hajót ért szerencsétlenség hétfőre virradó éjszaka. Ezek fedélzetén az információk szerint szomáliai, etiópiai és eritreai állampolgárok próbálták meg elérni az olasz partokat. Állítólag huszonkilenc szerencsétlenül járt embert sikerült kimenteni.
Az olasz parti őrség nem értesült a szerencsétlenségről, amely egy évvel azután következett be, hogy az olaszországi Lampedusa szigetétől több mint 200 kilométerre délre felborult egy túlzsúfolt hajó, amely több mint nyolcszáz, Európába tartó menedékkeresőt rántott magával a hullámsírba.
Abdiszalan Aato szomáliai kormányszóvivő a dpa német hírügynökségnek a szomáliai fővárosban, Mogadishuban úgy nyilatkozott, a szerencsétlenül járt hajókon mintegy ötszáz migráns tartózkodott. "Információink szerint a tragédiában sok szomáliai vesztette életét" - jegyezte meg. Aato tájékoztatása szerint a hajó utasai közül csaknem kétszázan származnak Szomáliából és Szomáliföldről. Helyi médiaértesülések szerint csupán 23-an élték túl a katasztrófát.
Szijjártó: Itt az ideje, hogy az EU meghívót küldjön a bevándorlóknak
A történtekre Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta: kiábrándító az uniós intézmények hozzáállása a bevándorlási válsághoz, ugyanis a teljesen egyértelmű következmények ellenére továbbra is arra próbálnak koncentrálni, hogy miként hozzanak még több embert Európába. Hozzátette: itt az ideje, hogy az Európai Unió véget vessen a jelenlegi politikájának, ne küldjön meghívást a bevándorlóknak, akik az életüket kockáztatják egy olyan remény miatt, amellyel kapcsolatban minimum kétséges a kimenetel.
Felszámolják a pireuszi tábort
A Szkai görög tévécsatorna arról adott hírt, hogy a pireuszi kikötőben tartózkodó mintegy háromezer-hétszáz migránsból ötszázat buszokkal szállítottak el egy közeli központi fogadótáborba. A hét végéig a teljes pireuszi tábort felszámolják, mert Görögországban megkezdődik a turistaszezon, és ezért Athén kikötőjében várhatóan jelentősen nő majd az utasforgalom.
A hatóságok emellett az idomeni határátkelőnél harmincegy napja elfoglalt vasúti sínekről is leparancsolták a migránsokat. A tévéfelvételek tanúsága szerint a görög rendőrség erőszak nélkül járt el a macedón határ lezárása ellen tiltakozó emberekkel szemben. A görög gazdaság számára kiemelkedő jelentőségű vasútvonalon hétfőn megindulhatott az árukereskedelem.
ENSZ-főbiztos: Ne higgyük, hogy határzárakkal megállítható a migráció
Az átfogó személyellenőrzés komoly anyagi megterhelés lenne
A szisztematikus és átfogó személyellenőrzés bevezetése az egész schengeni övezetben 53-130 euró egy lakosra jutó költséggel járna, és akár fél százalékkal is csökkentené az uniós bruttó hazai terméket - tájékoztatta tanulmányának megállapításairól a müncheni ifo gazdaságkutató intézet közleményben hétfőn az MTI-t. A minden személyre kiterjedő határellenőrzés a teljes schengeni övezeten belül az árukereskedelmi forgalmat 147,4 milliárd euróval, a szolgáltatások forgalmát 69,4 milliárd euróval vetné vissza.
A menekültek érkezése elkerülhetetlen, naivitás azt gondolni, hogy határzárakkal fel lehet őket tartóztatni - fogalmazott Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa a Corriere della Sera című olasz napilap hétfői számában megjelent nyilatkozatban.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNCHR) januárban hivatalba lépett vezetője szerint Olaszországban nincs „invázió”, és ha sikerül európai eszközöket találni a menekültek jelenlegi áramlatára, akkor nincs ok aggodalomra.
Filippo Grandi megerősítette, hogy az év eleje óta megerősödött a Líbiából a dél-olaszországi partokra érkezők száma, és a Közel-Keletről is Olaszország felé indulhatnak el a jövőben a szíriai menekültek. A főbiztos ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a „népmozgás” a mai világban megállíthatatlan.
Grandi véleménye szerint a migráció miatti aggodalmat „az európai államok között tavaly mutatott szervezetlenség és szolidaritás hiánya” generálta. A migrációs áramlatok másfajta kezelésével elkerülhető lett volna az egyre növekvő félelem - vélekedett az ENSZ menekültügyi főbiztosa.
Filippo Grandi azt tartja a megoldásnak, hogy a menekülteket szét kell osztani az európai országok között.
A főbiztos továbbá úgy véli, hogy Európának szüksége van a bevándorlók jelentette munkaerőre, és alternatívát kell teremteni a jelenlegi illegális bevándorlási útvonalak helyett.
Ferenc pápa döntését, vagyis azt, hogy szíriai menekülteket vitt magával a Vatikánba Leszbosz szigetéről, az ENSZ menekültügyi főbiztosa „példamutatásnak, jelképes gesztusnak” nevezte.
AI: Az európai országoknak meg kell fékezni a humanitárius katasztrófát
A nyugat-balkáni útvonal lezárása óta több mint 46 ezer menekült és migráns vesztegel Görögországban megdöbbentő körülmények között, állandó félelemben és bizonytalanságban - mutatott rá John Dalhuisen, az Amnesty International európai és közép-ázsiai igazgatója a Csapdában Görögországban - Egy elkerülhető menekültváltság című jelentést bemutatva.
Hangsúlyozta: az Európai Unió tagállamai csak súlyosbították a válságot azzal, hogy nem voltak képesek határozottan fellépni annak érdekében, hogy a Görögországban rekedt menedékkérők tízezreinek, akiknek a többsége nő és gyerek, áttelepítésében segítséget nyújtsanak. Ha az unió vezetői nem képesek sürgősen teljesíteni abbéli ígéreteiket, hogy áttelepítik a menekülteket és migránsokat, valamint javítanak helyzetükön, akkor egy saját maguknak köszönhető humanitárius csapással kell szembenézniük - figyelmeztetett Dalhuisen.
Az Európai Bizottság április 12-én közzétett adatai szerint a 2015 szeptembere óta áttelepítésre váró 66 400 menedékkérő közül csupán 615 kapott helyet egy másik EU-tagállamban. A 31 görögországi ideiglenes befogadóállomás közül sok helyen nem megfelelőek a körülmények. A jelentős uniós támogatás mellett felállított központok túlzsúfoltak, teljességgel nélkülöznek bármiféle lehetőséget a magánéletre, fűtetlenek, és hiányosak a higiéniai lehetőségek - állapította meg az AI az MTI-hez s eljuttatott jelentésében. "Az itteni körülmények rosszak, a földön kell aludnunk, a takaróink csuromvizesek. Nincsenek mosdók. Az emberek emiatt lesznek betegek" - mesélte egy, az idomeni táborban lakó kilenchónapos terhes nő az AI-nak.
"Ez teljes káosz - nincs itt semmi... mindenki a régi terminál csarnokának padlóján alszik. A legalapvetőbb dolgokat is nélkülözzük. Van ugyan egy vécé, de rettenetesen koszos. Nem alszom odabent - nagyon büdös van" - számolt be az Athén Elliniko negyedében, egy használaton kívüli athéni reptéren kialakított befogadóállomáson uralkodó körülményekről egy afgán menedékkérő.
A Pireász (Pireusz) kikötőjében lévő nem hivatalos táborban naponta 3-5 ezer ember tartózkodik, és csak néhány alapvető szolgáltatáshoz jutnak hozzá az önkéntesek, humanitárius szervezetek és a kikötői hatóságok révén.
Jogaikról sem kapnak megfelelő tájékoztatás
Számos, az AI által február 8. és március 13. között megkérdezett menekült és migráns még abban reménykedett, hogy folytathatja útját Nyugat-Európa felé, ahol családtagjaik várják őket. Sokak azonban hiányos ismeretekkel rendelkeztek a továbbutazásuk lehetőségeit illetően.
A jogaikról való hiányos tájékoztatáson kívül a különösen sebezhető helyzetben lévő menekültek és migránsok sem részesülnek a számukra szükséges bánásmódban Görögországban. Nők arról számoltak be az AI-nek, hogy nem érezték magukat biztonságban, és néhány befogadóközpontban kiszolgáltatottnak érezték magukat a férfiak előtt. Az emberi jogi szervezet képviselői emellett beszéltek olyan kísérő nélküli gyerekekkel is, akiket egyes esetekben 15 napig rendőrségi őrizetben tartottak, mielőtt átszállították volna őket egy gyerekek számára fenntartott menedékhelyre.
A jelentésben az Amnesty International felszólította Görögországot, hogy sürgősen javítson az ország menekültügyi rendszerén, és biztosítsa a megfelelő védelemhez való hozzáférést mindenkinek, aki az országban rekedt. Legelsőként fel kell állítani egy rendszert az információáramlás, valamint a különleges szükségletű emberek kiszűrése érdekében - jelentette ki a jogvédő szervezet.
Amellett, hogy az EU tagállamainak továbbra is támogatniuk kellene Görögországot, hogy az megfelelő módon fogadhassa a menedékkérőket, mihamarabb át kell venniük menedékkérőket Görögországból. Ebbe beleértendő a menedékkérők nagyobb tömegeinek gyors áttelepítése is a már meglévő EU-s sürgősségi áttelepítési rendszer keretein belül - szögezte le az Amnesty International.