Futószalagon érkezett Magyarország legújabb pellengérre állítása Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója szerint. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma szerint hazánkban a migránsáradat kezeléséhez idegengyűlöletről tanúskodó retorika és a humanitárius segítség hiánya kapcsolódott.
A nagy számban átutazni akaró migránsok és menedékkérők kezelésénél találta a legnagyobb emberi jogi problémát Magyarország vonatkozásában az Egyesült Államok külügyminisztériuma az emberi jogok világszintű helyzetét vizsgáló, 2015-re vonatkozó éves jelentése szerint. Magyarországnak bő ötven oldalt szenteltek. A legjelentősebb problémaként megjegyezték, hogy a migránsáradat kezeléséhez idegengyűlöletről tanúskodó retorika és a humanitárius segítség hiánya kapcsolódott.
A jelentés idéz meg nem nevezett nemzetközi szervezeteket és emberi jogokkal foglalkozó, nem kormányzati szerveket (NGO-kat), amelyek kritikával éltek, mert szerintük szisztematikusan rombolták a jogállamot, a fékek és ellensúlyok rendszerét, a demokratikus intézményeket, az átláthatóságot. A jelentés emberi jogi problémaként említi a börtönök túlzsúfoltságát, a foglyokon elkövetett fizikai erőszakot, az előzetes letartóztatás hosszú idejét, a migránsok és menedéket kérők fogva tartását, a kormányzati korrupciót, a szűkülő szerkesztőségi függetlenséggel járó médiakoncentrációt.
„Eltelt pár hónap az évből, és máris futószalagon jönnek a Magyarországot szokásos módon pellengére állító emberi jogi jelentések 2015-re vonatkozóan” – reagált lapunknak a jelentésre Szánthó Miklós. Az Alapjogokért Központ igazgatója emlékeztetett, nemrég a Freedom House súlyos tévedéseket tartalmazó elemzése jelent meg. Azt a jelentést tegnap Szijjártó Péter is kommentálta, a külgazdasági és külügyminiszter szerint a dokumentum nonszensz, a migrációs politikát érintő kritika pedig értelmezhetetlen egy olyan országból, amely egyenesen falat emelt a déli határán.
Az amerikai külügy jelentésének legfőbb kritikája – miszerint Magyarország nem megfelelően biztosította a migránsoknak a menedékjogot – teljesen félrevezető, mondta Szánthó. A 2015-ben hozott menekültügyi törvénymódosítások ugyanis éppen a vonatkozó EU- és nemzetközi normák keretein belül próbálták kezelni a válságot. A megoldás megtalálása pontosan azért ment nehézkesen, mert e normák már idejétmúltak, és felülvizsgálatra szorulnak” – érvelt Szánthó. Mint mondta, menedékjog például annak jár, aki az adott országban szeretne menedékre lelni, azt azonban a külügyi jelentés is elismeri, hogy a migránsok csak tranzitországnak használták hazánkat. „A jelentés emellett jól illeszkedik a Magyarországot lejáratni igyekvő lánchivatkozások sorába: az amerikai külügy nemzetközi NGO-kra hivatkozik, melyek viszont az emberi jogi fundamentalizmust magukénak valló magyar civil szervezetekre. Nem csodálkozhatunk, ha hamarosan bezárul a kör, és a hazai balliberális szervezetek majd »meglepetésszerűen« hivatkoznak az amerikai jelentésre” – előlegezte meg az igazgató.
Emberi jogi helyzet az Egyesült Államokban
Immár hagyományosan Peking az idén is kiadta a maga emberi jogi jelentését az Egye-
sült Államokról. A pekingi kormány információs irodájának összeállításában készült irat megállapítja, hogy 2015-ben nem javult az emberi jogi helyzet, mi több: számos új problémáról érkeztek hírek. Mint fogalmaznak, az Egyesült Államok az idén is sok ország emberi jogi helyzetéről mondott véleményt, miközben hallgat saját „rettenetes” bizonyítványáról, és szemernyi jelét sem adja, hogy hajlandó lenne róla elgondolkodni. A szerzők utaltak rá, mivel az amerikai kormány visszautasítja, hogy tükröt tartson maga elé, ehhez mások „segítségére” van szüksége. Az általános értékelés szerint a pénz szerepe az amerikai politikai életben növekedett, a családok helyzete rosszabbá vált. A választópolgároknak – jegyzik meg – gond a valódi akaratuk kifejezése. (TL)
