Külföld
Félholtra vertek egy magyar sofőrt
A hazai településeken is megszűnne a biztonság, ha a brüsszeli kvótacsomag életbe lépne – figyelmeztetett Hollik István
Migránsok vertek meg csütörtökön egy magyar kamionsofőrt Franciaországban. A férfi az M1 pénteki műsorában elmondta, hajnali négy körül arra ébredt, hogy nagyon mozog az autója. Kinézett, és a jármű hátuljánál egy-két embert látott. Rájuk szólt, de nem mentek el, közben viszont mások mögé kerültek és rátámadtak. A sofőr ekkor visszamenekült a fülkéjébe, azonban a migránsok betörték a két oldalablakot, és tovább ütlegelték a sofőrt, majd elmenekültek. Az áldozat ekkor tiszta vér volt, nem bírt továbbmenni, reggel fél hét körül egy francia kollégáját kérte meg, hogy segítsen rajta, s az szólt a mentőknek és a rendőröknek.
A magyar sofőr elmondása szerint munkáltatója a támadás hajnalán azt mondta neki, hogy Magyarországról nem tudnak intézkedni az ügyében, ezért magára maradt. Először alapellátást kapott egy kórházban, majd átvitték máshová, ahol komolyabban foglalkoztak vele: négy helyen összevarrták és infúziót adtak neki. Az áldozat közölte: több helyen belilult a bőre az ütésektől, az arca feldagadt, ezért alig tud beszélni, protézisét összetörték, négy ép foga közül pedig kettő annyira meglazult, hogy valószínűleg ki kell húzni.
Elmondta, szombaton mennek érte Magyarországról, munkáltatója küld váltósofőrt, aki továbbviszi a kamiont, egy másik kollégája pedig őt szállítja haza. Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtófőnöke azt mondta, a magyar nagykövetség munkatársai folyamatos kapcsolatban vannak a férfival és családjával.
A kormánypártok álláspontját ismertető Hollik István KDNP-s országgyűlési képviselő borzalmasnak nevezte a történteket, hozzátéve: „az még borzalmasabb, hogy ez most már bárhol bármikor bárkivel megtörténhet a migránsokkal teli Európában”. A kontinensen egymást érik az erőszakos támadások – mondta –, és sajnos „a félholtra vert” magyar kamionsofőr nem az első áldozat, hiszen néhány hete három afrikai bevándorló megerőszakolt egy magyar nőt Németországban. Német lapokra hivatkozva megjegyezte: csak az elmúlt hétvégén legalább hat olyan szexuális támadás történt Németországban, amelyet migránsok követtek el.
„Megpróbálhatja például a BBC újságírója számon kérni Szijjártó Pétert, miért állítja a kormányzati tájékoztató anyag, hogy vannak no-go zónák Londonban, a probléma az, hogy az érintett újságíró elfelejtette: saját csatornája, a BBC készített korábban egyórás összeállítást a londoni no-go zónákról” – mondta.
Szavai szerint Budapesten és más magyar településeken is megszűnne a mindennapok biztonsága, ha a brüsszeli kvótacsomag életbe lépne, és megkezdenék a migránsok tömeges betelepítését Magyarországra. Ezért el kell menni és nemmel kell voksolni a jövő vasárnapi kvótanépszavazáson – buzdított.
Érti a menekültpolitikánkat Christian Kern
„A közös uniós megoldás hiányában érzékelhető türelmetlenség miatt érthető Magyarország menekültpolitikája” – mondta az osztrák kancellár a Der Standardnak. Christian Kern kijelentette: országa haszonélvezője Orbán Viktor miniszterelnök menekültpolitikájának, hiszen ezáltal sokkal kevesebb ember érkezik Ausztriába és Németországba is. A kancellár arról is beszélt, hogy mikor a magyar–szerb határt lezárták, akkor nehezen megoldható humanitárius helyzet alakult ki. A kancellár az interjúban leszögezte: a menekültügyi találkozón a többi között a határok védelméről és a menekültügyi válságban érintett országoknak, például Görögországnak való segítségnyújtásról egyeztetnek. Ma Bécsben tárgyal Angela Merkel német kancellár, Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős uniós biztos és a görög, a szlovén, a horvát, a szerb, az albán, a magyar, a bolgár, a román és a macedón kormányfő.
(ŐM)
Röviden. „Budapest az Európai Uniót védi”
- Magyarország nemet mond a kvótákra, a menekültek áthelyezése meghívással ér fel - mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő a La Stampa című olasz napilapban pénteken megjelent interjúban. Kovács hangsúlyozta, hogy az október 2-i népszavazás „nem az Európai Unióról szóló referendum. Ellenkezőleg, Budapest védi az uniót, védelmezi határait”. A szóvivő azonban hozzátette, hogy Magyarország nemet mond Brüsszel döntéseire, amelyek „veszélyeztetik Magyarország biztonságát és kultúráját”. Kovács kiemelte: Magyarország nem az első és nem is az utolsó, amely falat emel.
- Németországban a mecklenburg-elő-pomerániai és a berlini tartományi választásokon elért siker után minden korábbinál magasabbra emelkedett az Alternatíva Németországnak (AfD) népszerűsége egy pénteken ismertetett felmérés szerint.
- Románia segítséget ajánlott balkáni szomszédainak az illegális bevándorlás feltartóztatásához, ugyanakkor tőlük is együttműködést vár el a határvédelemben – derült ki abból az interjúból, amelyet az állami Agerpres hírügynökségnek adott pénteken Dacian Ciolos miniszterelnök.
- Továbbra is feszült a helyzet a görögországi Híosz és Leszbosz szigetén migránsokat befogadó táborokban: péntekre virradóra összecsapások törtek ki a híoszi regisztrációs központban, s négy ember megsérült. A Kathimerini című athéni napilap szerint egy csoport algériai menedékkérő verekedett össze, a férfiak köveket dobáltak, törtek-zúztak, és a tábor egyik munkatársának autóját is megrongálták.
- Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel az Országházban fogadta Christian Schmidtet, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) alelnökét, Németország mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterét.
- A Görögországra és Olaszországra nehezedő migrációs nyomás csökkentése érdekében tavaly ősszel létrehozott sürgősségi áttelepítési mechanizmus keretében mintegy százhatvanezer nemzetközi védelemre jogosult menedékkérőt kellene átvenniük az uniós tagországoknak, az áttelepítés ugyanakkor Európa-szerte nagyon lassan valósul meg – írta pénteken a La Libre Belgique.