Félelemmel vegyes felháborodás Görögországban a schengeni hírekkel kapcsolatban

Görögország jelenleg legfeljebb tizenegyezer menedékkérőt tud befogadni az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) kedden kiadott jelentése szerint. A világszervezet szakosított hivatala arról számolt be, hogy Athén térségében ezerötszáz, míg Észak-Görögországban kétezer-száznyolcvan migránst lehet elszállásolni. A menekülthullám által leginkább sújtott égei-tengeri és dodekániszoszi szigetek közül Leszboszon háromezer-húsz, Híoszon kétezer-kétszázhatvan, Számoszon hatszázharminc, Léroszon háromszázhúsz, Kószon pedig háromszáz migránst képesek ideiglenesen elhelyezni. Néhány száz migránsnak van még hely Kasztelórizon, Szími, Tilosz szigetein, valamint az Evrosz folyónál húzódó görög-török határnál.A Kathimerini című másik konzervatív görög lap  "Az utolsó esély a hot spotoknak" című keddi írásában arra hívta fel a figyelmet, hogy február közepéig az összes regisztrációs-menedékkérő központnak el kell készülnie a görög szigeteken. Mindazonáltal az Európai Unió is késlekedik az ígért segítséggel, amire figyelmeztette uniós kollégáit a görög bevándorlásügyi miniszterhelyettes is. A hot spotokhoz személyzet és pénz is hiányzik még, a Törökországból érkező menekültáradat pedig mindeközben nem hagy alább - húzta alá az újság.

A politikai közép hagyományos lapja, a To Vima honlapján arról írt, hogy Athén benyomása szerint az Európai Unió tanácstalansága miatt most bűnbankot keresnek, és ez jelenleg Görögország.

Számos görög hírportálon hangsúlyozták eközben azt, amit maga az európai uniós határőrizeti ügynökség (Frontex) is elismer, vagyis hogy a tengeri határokat nem lehet ellenőrizni. A Frontex pillanatnyilag nem ismeri annak módját, miként lehetne a menekülteket a nemzetközi jog megsértése nélkül visszatartani attól, hogy Görögországba menjenek - mutattak rá a híroldalak. Ewa Moncure, az ügynökség szóvivője az APA osztrák hírügynökségnek adott, hétfőn megjelent interjújában ugyanerről beszélt.

Bakondi György: Bulgáriát is fel kellene venni a schengeni övezetbe
A menekülthullám megállítása érdekében az is felmerült, hogy bővíteni kellene a schengeni övezetet Bulgáriával - mondta Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója kedden az M1 aktuális csatornán. A tanácsadó szerint a probléma egyik oka, hogy a schengeni tagország Görögország átengedi a menekülteket. Ezért a fentiek mellett az is felmerült, hogy jelentős támogatást kellene adni a nem uniós Macedóniának, hogy az "ellenőrizetlen, kontrollálatlan", tömeges beáramlást megállítsák. Az EU-tagállam Bulgária nem tagja a schengeni övezetnek. Törökországgal közös határán a balkáni állam egy 30 kilométer hosszú szögesdrót kerítést épít, hogy a migránsok illegális határátlépését megakadályozhassa, bár az EU legszegényebb tagállama jelenleg nem esik a migránsok által használt balkáni útvonalra.

A görög külügyminisztérium már vasárnap este úgy foglalt állást, hogy akik a menedéket keresők Törökországba történő illegális visszatoloncolását követelik, azok legyenek tisztességesek, és mondják meg ezt nyíltan. "Minden más politikai megalkuvás" - olvasható a görög külügyminiszter-helyettes nyilatkozatában.

Az olasz sajtó szerint Róma a schengeni mozgásszabadság felfüggesztésétől tart

Olaszország a hozzá érkező migrációs áradat növekedésére számít, és regisztrációs központ (hot spot) megnyitását mérlegeli a szlovén határnál, mivel attól tart, hogy az Európai Unió tagállamai meghosszabbítják az ideiglenesen visszaállítható határellenőrzés időtartamát - írta az Il Messaggero című olasz napilap kedden. 

A schengeni egyezmény egyelőre megmenekült - mondta a lap szerint Angelino Alfano olasz belügyminiszter az EU bel- és igazságügyi minisztereinek amszterdami informális találkozója után. Az Il Messaggero azonban úgy értesült, hogy a római kormány hosszabb távon az európai uniós belső határok ideiglenes ellenőrzésének meghosszabbításával számol, főleg a szomszédos Ausztria és Franciaország részéről. 

Az amszterdami találkozón a tagállamok felszólították az Európai Bizottságot¸ hogy teremtse meg a jogi és gyakorlati alapját az átmeneti határellenőrzés meghosszabbításának. Az Európát érintő migrációs válság miatt több uniós tagállam a schengeni övezeten belül is ideiglenes ellenőrzést vezetett be a határain. A szabad mozgást biztosító schengeni egyezmény értelmében erre csak korlátozott ideig van lehetőség a közrend vagy a belső biztonság komoly fenyegetettsége esetén.

Olaszország attól tart, hogy a határellenőrzés meghosszabbítása esetén Görögországgal együtt ismét teljesen elszigetelődik és magára marad az unió déli határvidékén, ahol a több ezer kilométer hosszú tengeri határszakaszt nem lehet lezárni. Róma arra számít, hogy a balkáni migráció útvonala Macedónián és Albánián keresztül a délkelet-olaszországi Puglia partjai felé mozdulhat el. Angelino Alfano arról beszélt, hogy regisztrációs központokat létesíthetnének a pugliai Bari és Foggia városában. 

Az Il Messaggero szerint hot spot nyílhatna az olasz-szlovén határ olasz oldalán, és esetleg az olasz-osztrák határnál Tarvisio térségében, valamint a Bolzanóhoz közeli Brenneróban is. Arno Kompatscher, az autonóm jogállású Bolzano kormányzója az Il Giornale című olasz napilapnak úgy nyilatkozott, nem érti, hogy Észak-Olaszország helyett miért nem Észak-Afrikában nyitnak regisztrációs központokat a menekültkérelemre jogosult és a gazdasági bevándorlók megkülönböztetésére. 

November óta három olaszországi hot spot nyílt meg: Lampedusa szigetén, a szicíliai Trapaniban és Pozzallóban. Olaszországnak hat regisztrációs központot kell nyitnia. Ezért cserébe a római kormány 2018-ig mintegy negyvenezer bevándorló áthelyezésére készül más európai tagállamokba.