Európa többé nem támaszkodhat kizárólag az Egyesült Államokra, a kontinens biztonságát pedig nem Oroszországgal szemben, hanem csak Oroszországgal együttműködve lehet biztosítani – ez a két erős mondat hangzott el két európai politikustól egy nappal a NATO varsói csúcstalálkozója előtt, ahol mindennek a megvalósítása is napirendre kerül majd.
SIgmar Gabriel alkancellár és Angela Merkel Oroszországgal együttműködve védené meg Európát (Fotó: Reuters/Hannibal Hanschke)
Az elrettentés és a párbeszéd stratégiáját kell követni a NATO Oroszországgal folytatott kapcsolatában – emelte ki Angela Merkel német kancellár csütörtökön a varsói NATO-csúcsról a szövetségi parlamentben (Bundestag) mondott beszédében. A kancellár a pénteken kezdődő találkozón képviselendő német álláspontot ismertető beszédében hangsúlyozta, hogy az ukrajnai Krím félsziget elcsatolása Oroszországhoz és a kelet-ukrajnai konfliktus erősen nyugtalanítja az észak-atlanti szövetség kelet-európai tagállamait, ezért meg kell erősíteni a NATO jelenlétét a balti államokban és Lengyelországban. Németország továbbra is fontosnak tartja a párbeszédet, mert Európa biztonságát nem Oroszországgal szemben, hanem csak Oroszországgal együttműködve lehet biztosítani – mondta Merkel.
A NATO Oroszország-stratégiájában az elrettentés és a párbeszéd nem áll ellentétben egymással, hanem „szétválaszthatatlanul összetartozik” – mondta a német kancellár. Az elrettentési stratégia része egyébként annak jóváhagyása, hogy Lengyelországban, illetve a balti államokban NATO-katonák állomásozzanak. Merkel hangsúlyozta, Németország fordulatot hajt végre a védelempolitikában, jelentősen növeli védelmi kiadásait, de további lépésekre lesz majd szükség, hogy elérje a szövetség tagjaitól elvárt szintet, vagyis azt, hogy a kiadások elérjék a hazai össztermék, a GDP két százalékát. A kancellár beszédéről folytatott vitában a Bundestag ellenzéki pártjai – a Baloldal és a Zöldek - élesen bírálták a kormány törekvéseit, úgy vélték, hogy a NATO német támogatással fegyverkezési versenybe kezdett, ami veszélyezteti Európa biztonságát.
A kétnapos NATO-csúcson várhatóan döntenek négy újabb zászlóalj telepítéséről a szövetség keleti határvidékén. A csapatok rotációs rendszerben állomásoznak majd. Németország a Litvániába telepítendő zászlóalj vezetését vállalja. A varsói tanácskozáson a többi között jóváhagyják a védelmi miniszterek februári döntését is, amelynek alapján a szövetség AWACS-gépek bevetésével közvetlenül részt vesz az Iszlám Állam ellen szervezett amerikai vezetésű koalíció műveleteiben. Közben éppen a NATO-csúcs kezdete előtt vezető német katonai szerepet sürgetett Európában a litván elnök. Dalia Grybauskaite kijelentette: „Úgy vélem, elérkezett az idő arra, hogy Németország jobban bízzon önmagában, és ne a múltba tekintsen mások történelmi érzékenységére hivatkozva”. A litván államfő annak a nézetének adott hangot, hogy csak egy olyan nagy és gazdaságilag erős ország, mint Németország képes pótlólagos politikai és katonai szerepet vállalni, olyan szerepet, amelyre Európának ma szüksége van. Németországnak nincs más választása, mint hogy katonai szerepet vállaljon - hangoztatta a litván elnök, aki szerint védelmi kérdésekben Európa többé nem támaszkodhat kizárólag az Egyesült Államokra.
