A kelet-ukrajnai válság rendezésével foglalkozó normandiai négyek abban állapodtak meg berlini csúcstalálkozójukon, hogy november végéig kidolgozzák a minszki tűzszüneti megállapodások végrehajtásának "útitervét" - jelentette be az ötórás tárgyalások után csütörtökre virradóra Petro Porosenko ukrán elnök.
Porosenko szerint az útitervet a normandiai négyek külügyminiszterei fogják kidolgozni november végéig, a berlini csúcstalálkozói résztvevői pedig megszabták számukra a legfőbb irányokat.
A német kancellári hivatalban rendezett megbeszélésen Porosenkón kívül részt vett Vlagyimir Putyin orosz és Francois Hollande francia elnök, továbbá Angela Merkel német kancellár.
Szakértő: Moszkvának is érdeke a mielőbbi rendezés
Oroszországnak is érdeke a kelet-ukrajnai válság mielőbbi rendezése, hiszen sokba kerül a két érintett terület fenntartása, és "a szankciók is fájnak" - mondta Póti László, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában.
A szakértőt azzal kapcsolatban kérdezték, hogy a kelet-ukrajnai válság rendezésével foglalkozó normandiai négyek - Franciaország, Németország, Oroszország, Ukrajna - abban állapodtak meg berlini csúcstalálkozójukon szerdán, hogy november végéig kidolgozzák a minszki tűzszüneti megállapodások végrehajtásának "útitervét".
Póti László azt mondta, Oroszországot a válság rendezésében két tényező sürgeti: "kemény pénzekbe kerül" a Krímet is hozzávéve 4-6 milliós lakosság ellátása és katonailag a terület fenntartása, emellett "a szankciók fájnak", és azok feloldása a békefolyamathoz kötődik.
A minszki megállapodásról már látszik, hogy idén sem fog megvalósulni, hiszen annak értelmében egyebek mellett regionális választást kell tartani, amelyet viszont meg kell előzzön legalább egy kéthónapos nyugodt időszak - folytatta. A kényes helyzet miatt eddig mindkét fél a másiktól várta, hogy kezdje a maga részével a rendezést, és ehhez az is hozzájárult, hogy a minszki megállapodásban nem szerepel sorrend. A szerdai találkozó "útiterve" valószínűleg ebben próbál rendet tenni: például hogy mikor, milyen feltételek mellett legyen a választás - mondta.
A Minszkben 2015 februárjában kötött megállapodás a fegyvernyugvás mellett arról is rendelkezik, hogy ki kell vonni a nehézfegyverzetet a válságövezet úgynevezett ütközőzónájából, és regionális választásokat kell tartani. A megállapodás végrehajtása akadozik, a harcok újra és újra kiújulnak.
Az ukrán elnök szerint az útiterv az összes minszki megállapodás végrehajtására vonatkozik majd, beleértve a 2014-es szeptemberi és 2016-os februári megállapodásokat is. Ezek foglalkoznak a többi között a határellenőrzés és a szembenálló felek elválasztásának kérdésével, de rendelkeznek a külföldi katonák kivonásáról és arról is, hogy szabad hozzáférést kell biztosítani az EBESZ-megfigyelőknek a "megszállt terület" minden szegletébe, beleértve az ukrán-orosz határ ellenőrizetlen szakaszát is - hívta fel a figyelmet Petro Porosenko.
Az ukrán elnök szerint a normandiai négyek megállapodtak abban, hogy fegyveres rendőri EBESZ-missziót állítanak fel a Donyec-medencében - ezt a kezdeményezést Németország terjeszti az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) elé. Egyes hírügynökségi értelmezések szerint ez tulajdonképpen azt jelentené, hogy fegyvert kapnának a térségben jelenleg is tartózkodó EBESZ-megfigyelők, akik a tűzszünet betartásán őrködnek. Vlagyimir Putyin is azt mondta, hogy az EBESZ-misszió hatáskörének kiszélesítéséről lenne szó. Az orosz elnök leszögezte, hogy a tavalyi februári minszki megállapodásnak kell a válságrendezés alapjául szolgálnia.
Angela Merkel szerint a rendőri EBESZ-misszió felállítása nem a legsürgetőbb feladat, a legfontosabb a választási törvény kidolgozása lenne. Francois Hollande szerint a normandiai négyek külügyminiszterei - akik kidolgozzák a rendezési útitervet - azt a feladatot kapták, hogy haladéktalanul kezdjék meg a térségbeli helyhatósági választások előkészületeit.
A több mint egyéves szünet után tartott normandiai formátumú berlini találkozón egyezség született arról is, hogy a kelet-ukrajnai válságövezetben újabb négy helyszínen visszavonják a frontvonal közeléből az ukrán és a Moszkva-barát szakadár erőket.
Angela Merkel azt hangoztatta, hogy a normandiai négyek szükségesnek tartják a rendszeres találkozók megtartását, hogy a folyamat ne veszítsen lendületéből.
A normandiai négyek vezetői utoljára tavaly októberben találkoztak, Párizsban.
A berlini tárgyaláson a kancellár és a három államfő mellett részt vesz Frank-Walter Steinmeier német, Jean-Marc Ayrault francia, Pavlo Klimkin ukrán és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is.
A Minszkben 2015 februárjában kötött megállapodás a fegyvernyugvás mellett arról is rendelkezik, hogy ki kell vonni a nehézfegyverzetet a válságövezet úgynevezett ütközőzónájából, és regionális választásokat kell tartani. A megállapodás végrehajtása akadozik, a harcok újra és újra kiújulnak.
Kelet-Ukrajnában 2014 tavasza óta harcolnak Moszkva-barát szakadárok az ukrán kormányerők ellen. Kijev és a Nyugat azt veti Moszkva szemére, hogy a lázadókat katonailag támogatja, ezt Oroszország tagadja.
Putyin támogatja a missziót
Vlagyimir Putyin orosz elnök összességében beleegyezett, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) fegyveres missziót küldjön a Donyec-medencébe - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön, a "normandiai négyek" előző napi berlini csúcstalálkozóját értékelő moszkvai sajtótájékoztatóján.
Peszkov szerint Putyin a fegyveres EBESZ-misszió elfogadása mellett arra szólított fel, hogy az Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország részvételével működő "normadiai négyek" csoportjának jelenlegi német elnöksége alatt felgyorsítsák a részletek kidolgozását. A szóvivő hangsúlyozta, hogy a Kreml elégedett a berlini megbeszélés eredményével, mert a jelenlegi helyzetben már "a legfelsőbb szinten történő óraegyeztetés ténye", már annak az újabb megerősítése is pozitív jelenség, hogy az ukrajnai válság rendezéséről megkötött minszki megállapodásoknak nincs alternatívájuk. Rámutatott, hogy mind a négy vezető síkraszállt ezek betartása mellett.
Peszkov szerint a "normandiai négyek" előző, tavaly októberi csúcstalálkozója óta eltelt év a szakértői szintű tanácskozások ellenére is eredménytelenül telt el. Mint mondta, Moszkva ezalatt többször is hangsúlyozta: elvárja Kijevtől a minszki megállapodásokba foglalt kötelezettségeinek teljesítését. Az elnöki szóvivő cáfolta, hogy megállapodás született volna a Debalceve környékéről történő csapatkivonásról. Szavai szerint erről a kérdésről külügyminiszteri és szakértői szinten fognak egyeztetni.
