„Európának meghatározott számú menekültet kellene befogadnia”

Németországba már több mint 950 ezer menedékkérő érkezett az idén
Németországban már 950 ezernél is több menedékkérőt regisztráltak az év eleje óta a Die Welt című lap csütörtöki beszámolója szerint. A szövetségi rendőrség szeint november 24-ig 192 827 menedékkérőt vettek nyilvántartásba. Már a hónap vége előtt csaknem egy héttel több menedékkérő érkezett, mint bármikor korábban egy hónap alatt. A menedékkérők száma a leginkább visszafogott szakértői becslések szerint is eléri az egymilliót az év végéig. Így a német társadalom több taggal bővül, mint a születések száma révén, illetve az idén több menedékkérő érkezik Németországba, mint tavaly a 44 legfejlettebb ipari országba összesen.

De Maiziere úgy vélte: sokan attól tartanak, hogy az Európába áramló emberek nem mind védelmet keresnek, azonban szerinte ha meghúzzák a befogadottak létszámának felső határát, akkor az erről szóló párbeszéd is eredményesebb lesz az unió tagállamai között. Szeinte meg kell erősíteni az unió külső határait, tájékoztatása szerint jelenleg ez képezi a Törökországgal folytatott tárgyalások alapjait. Továbbá szükség lenne a menekültügyi eljárás gyorsítására is, hiszen minél előbb ki kell derülnie, ki maradhat az egyes országokban. 

Tájékoztatása szerint a német kormány intézkedéscsomagjában az is szerepel, hogy tárgyalásokat folytassanak Törökországgal, védjék az unió külső határait és csökkentsék az újonnan érkező menekültek létszámát. 

Német miniszter: katasztrofális a Szíria térségében működő menekülttáborok helyzete
Katasztrofális állapotok uralkodnak a Szíria térségében működő menekülttáborokban, és ha a nemzetközi közösség továbbra is tétlenkedik, újabb nagy menekülthullám indulhat el a régióból Európa felé - figyelmeztetett a német nemzetközi gazdasági és fejlesztési együttműködésért felelős minisztere. Gerd Müller az Augsburger Allgemeine című lapban megjelent interjúban szégyenletesnek és embertelennek nevezte a törökországi, libanoni és jordániai táborokban élő szíriai menekültek helyzetét. Elmondta, hogy a táborokban nincsenek téliesített sátrak, bármikor kolerajárvány törhet ki, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) pedig már több százezer embert egyáltalán nem tud ellátni élelmiszerrel, mert nem érkezett meg 3 milliárd euró a szervezetet finanszírozó országok által idénre megígért támogatásból. Megismételte követelését, hogy az Európai Unió indítson 10 milliárd eurós programot a menekültek. Németországban évente 15 milliárd euróba kerül a menedékkérők ellátása, holott "helyben 10 milliárd euróból stabilizálhatnánk a helyzetet". 

Elmondta: 2009 és 2011 közötti előző belügyminisztersége idején összesen 40 ezer menekültkérő érkezett Németországba évente, és ilyen számok mellett még lehetett nagyvonalúan bánni a befogadással. A jelenlegi drámaian növekvő számokra azonban reagálni kell.

Holland bíróság: nem feltétlen a migránsok joga az élelemhez és a szálláshoz

A holland kormányzati döntéseket felülvizsgálni hivatott felsőbíróság szabad utat adott csütörtökön annak az intézkedésnek, miszerint nem jár élelem és szállás azoknak a menedékkérőknek, akiknek a kérelmét elutasították és nem hajlandók visszatérni hazájukba. Ezzel az Európai Unió egyik legszigorúbb bevándorlási politikája kapott támogatást az igazságszolgáltatástól.

A bíróság szerint a Mark Rutte konzervatív miniszterelnök vezette kormány új intézkedése nem mond ellent az Emberi Jogok Európai Egyezményének, és azoknak a menedékkérőknek, akiknek a beadványát elutasították, nincs joguk fellebbezni az elutasítás ellen az Európai Szociális Kartához. Ez utóbbi az Európa Tanács jogilag kötelező érvényű egyezménye, amely jogosítványokat és szabadságjogokat fektet le, továbbá ezeknek az egyezményhez csatlakozó országok általi tiszteletben tartását garantáló ellenőrzési mechanizmust létesít.

"A holland kormánynak - amikor korlátozott jogokat biztosító helyeken szállást nyújt - joga van megkövetelni a visszautasított menedékkérőktől, hogy működjenek együtt a Hollandiából történő kötelező távozásukkal kapcsolatban" - olvasható a bíróság indoklásában.

A csütörtöki bírósági döntés szembemegy azzal a jelentéssel, amelyet az ENSZ Faji Megkülönböztetés Elleni Bizottsága adott ki augusztusban. A szervezet ebben felszólította Hollandiát, hogy feltétel nélkül elégítse ki a migránsok alapvető szükségleteit. "Amíg a migránsok Hollandiában tartózkodnak, joguk van az alapvető létfeltételekhez" - szögezte le a jelentés egyik szerzője, Ion Diaconu.

Második napja csökken a migránsok száma Horvátországban
Második napja közel kétezerre csökkent a migránsok száma Horvátországban, a korábbi napi 6-7 ezer fő helyett - írta a Jutarnji List című horvát napilap csütörtökön. A migránsválság kezdete óta először történt meg, hogy 12 óra alatt egyetlen illegális bevándorló sem lépte át a szerb-horvát határt. Ez kedd éjféltől szerda 13 óráig tartott, amikor az első vonattal 1011, 22 órától pedig újabb 797 migráns érkezett Szerbiából a bródi tranzitközpontba. A Közel-Keletről útnak induló bevándorlókat még az éjszaka folyamán továbbszállították Szlovéniába, ezért csütörtökön reggel mindössze 5 migráns tartózkodott a befogadóállomáson. 

Nyílt vita zajlik a vezető cseh politikusok között a menekültválságról

Milos Zeman cseh államfő szerint Bohuslav Sobotka miniszterelnök a menekültválsághoz való viszonyulásával veszélyezteti Csehország biztonságát. Az államfőnek meggyőződése, hogy a jelenlegi migrációs hullám "szervezett invázió", és visszautasította Sobotka neki címzett bírálatait. Bohuslav Sobotka a hét elején bírálta Zeman kijelentését, miszerint összefüggés van a migrációs hullám és a terrorizmus között. A kormányfő szerint az elnök túloz, az igazi veszélyt a terroristák jelentik, míg a bevándorlóknak segítséget kell nyújtani.

Zemannak meggyőződése, hogy kormányfő hozzáállása a migrációhoz veszélyes Csehországra nézve, "bizonytalanságával és több látszólagos megbékélő és humanista gesztusával, amelyek szerintem nem veszik figyelembe a reális veszélyt". Sobotkától "eltérően én a migrációs válságot szervezett inváziónak tekintem" - szögezte le az államfő. Meggyőződése, hogy az Iszlám Állam dzsihadista szervezet az Európába irányuló migrációs hullámot terroristák kiküldésére használja ki. 

Egyre többen próbálnak hamis útlevéllel átkelni a görög-macedón határon
Egyre többen buknak le hamis útlevél használata miatt a görög-macedón határon, ahol a hatóságok múlt hét óta a migránsok közül csak a Szíriából, Irakból és Afganisztánból származókat engedik átkelni - jelentette csütörtökön az Utrinszki Vesznyik című macedón napilap. Kedd délután száz olyan migránst tartóztattak fel a határon fekvő Gyevgyelijában, akik hamis szíriai, iraki vagy afganisztáni útlevéllel igazolták magukat. A macedón belügyminisztérium eközben azt közölte, hogy visszatoloncolják Görögországba azokat, akik hamisított vagy nem megfelelő okmányokkal rendelkeznek.

Erőteljesen visszaesett a Törökországból tengeren át Görögországba induló menedékkérők száma, ami főleg a rossz időjárásnak tudható be - derült ki a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) csütörtöki közleményéből. múlt vasárnap mindössze 155 migráns érkezett az égei-tengeri görög szigetekre, holott előző nap még közel 3 ezren értek partot. "A csökkenés mértéke jelentős, főleg, hogy november eleje óta addig nagyjából 100 ezer menedékkérőt, vagyis naponta átlagosan 4500 embert szállítottak a tengeren át Görögországba" - olvasható az IOM közleményében.

A menekültáradat apadásával párhuzamosan a migrációval összefüggő halálesetek száma is csökkent. November 17 óta senki sem halt meg. De továbbra is feszült a helyzet a görög-macedón határon, Az IOM szerint a határ görög oldalán található befogadóközpont zsúfolásig megtelt.