Európának minden korábbinál határozottabban kell fellépnie korunk kihívásaival szemben, így a migránshullám, a biztonság és a populista jelenségek kezelése terén - áll az Európai Unió földközi-tengeri országainak lisszaboni csúcstalálkozója végén elfogadott zárónyilatkozatában.
A térség hét országának (Portugália, Spanyolország, Franciaország, Görögország, Olaszország, Málta és Ciprus) állam- és kormányfői zárónyilatkozatukban leszögezték: számos, világszinten meglévő bizonytalansággal terhelt korunkban alapvetően fontos, hogy az Európai Uniót erősebben és egységesebben tartsák össze saját értékei, nevezetesen a demokrácia, a szabadságjogok, a világszintű szabadkereskedelem.
A portugál főváros Belém nevű negyedében lévő kulturális központban a hét mediterrán ország vezetői azért ültek össze, hogy közös álláspontot alakítsanak ki a gazdasági növekedés, a belső és külső biztonság szavatolása, illetve a migránskérdés megoldása érdekében.
Az európai vezetők a biztonság területén azt tartották a legfontosabbnak, hogy fellépjenek a radikalizálódással szemben, és elkerüljék, hogy terrorista csoportok újabb tagokat toborozzanak. Az állam- és kormányfők szerint ezt a problémát szerves egységben kell kezelni, a "társadalmi kirekesztés" kérdésével, e célból a földrész néhány városában beruházási programokat kell megvalósítani.
A tanácskozás résztvevői fontosnak nevezték az együttműködést az észak-afrikai szomszédokkal, szerintük elő kell mozdítani a térség fejlődését és gazdasági növekedését, így járulva hozzá stabilitásuk és biztonságuk erősítéséhez.
Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök a tanácskozáson kifejtette, senki sem tudja jobban a földközi-tengeri országoknál, hogy a bevándorlásból fakadó válság "alapvető" probléma, amelynek megoldásából mindenkinek ki kell venni a részét.
A záródokumentumban az aláírók jelzik: a máltai európai csúcstalálkozó alkalmat ad majd arra, hogy a áttekintsék a Földközi-tenger központi migráns-útvonalainak helyzetét, megtalálják az együttműködés új csatornáit a líbiai kormánnyal.
A populizmus terjedésével kapcsolatban Nikosz Anasztasziadisz ciprusi elnök kifejtette: ez a jelenség azért nyert teret, mert "sokszor a puszta nyilatkozatokra korlátozzuk magunkat, ahelyett, hogy azokat konkrét cselekvések formájában valóra váltanánk".
Mariano Rajoy spanyol kormányfő emlékeztetett, hogy "Európa a világ első gazdasági és kereskedelmi hatalma", "az egység üzenetét kell küldenie, amely a jövőbeli integráció szándékát erősíti".
A zárónyilatkozatot aláíró hét ország a gazdasági és pénzügyi unió kiegészítése és megreformálása mellett foglal állást, szerintük egy összetartó eurózóna létezését kellene biztosítani, lehetővé téve ezáltal, hogy az euró betöltse eredeti szerepét.
A tanácskozás résztvevői leszögezték: készen állnak arra, hogy megkezdjék a tárgyalásokat Nagy-Britannia kilépéséről az Európai Unióból, és továbbra is reménykednek abban, hogy London a jövőben is "közeli partner" marad.
A hét ország vezetői áprilisban ülnek össze ismét ebben az összetételben Madridban - jelentette be Rajoy.
