Európai Bizottság: A migráció Európa közös problémája

Macedónia vagonokat kér 
Macedóniában kevés a vasúti vagon az országon átáramló szíriai menekültek tömegeinek a szállításához, ezért szerdán a szomszédos országokhoz fordult segítségért.
A macedón vasúttársaságnak immáron nincs elegendő kapacitása mindazok elszállításához, akik az Európai Unió országaiba akarnak menni. A helyzet riasztó - utalt a televízióban Nikola Kosztov, a társaság igazgatója azokra az ezrekre, akik Görögországból érkezve elárasztják az ország déli vidékét, mert noha Görögország az unió tagja, ők távozni akarnak onnan, és Nyugat-Európába igyekeznek.
A helyzet Gevgelija városkában a legsúlyosabb, ahonnét kiindulva a vasútvonal áthalad Macedónián, hogy Szerbiába érkezzen.
Szkopje felhívást intézett a szomszédjaihoz, hogy kölcsönözzenek neki vagonokat, de eddig egy kormány sem válaszolt - sajnálkozott Kosztov, aki szerint a helyzet tovább romlik a következő napokban.
A görög hatóságok segítségével egy kompon jelenleg is mintegy 2600 szíriai menekült tart Szaloniki kikötőváros felé, ahonnan bérelt autóbuszokkal a macedón határra szállítják majd őket.

Ausztria azzal érvel, hogy ez az előírás ellentmond az unió működésének alapvető szabályait lefektető Lisszaboni Szerződésnek, amely alapelvként rögzíti a szolidaritást és a felelősségvállalások igazságos elosztását a tagállamok között.
Breidthardt szerint jelenleg az a teendő, hogy egyfelől minden tagország teljesítse a közös migrációs vonatkozású előírásokat - beleértve a dublini rendelkezéseket is -, másfelől pedig segítséget kell nyújtani azoknak a tagországoknak, amelyek különlegesen nagy migrációs nyomásnak vannak kitéve.
"Ez nem görög, magyar, francia vagy osztrák probléma, hanem globális migrációs válságról van szó, amely európai választ igényel" - hangsúlyozta a szóvivő.
A dublini rendelkezéseket - uniós szakértők egybehangzó véleménye szerint - nem olyan helyzetre szabták, mint amilyen a mostani, jelentős menekülthullám.
A 2016-os felülvizsgálat során - közölte a szóvivő - nem csupán a dublini szabályokat, hanem a brüsszeli bizottság által idén májusban javasolt áthelyezési és áttelepítési mechanizmus tapasztalatait is elemezni fogják. A bizottság kötelező jellegű kvótákat indítványozott arra, hogy a tagországok tehermentesítsék Olaszországot és Görögországot, ahová a menekülthullám kezdetén a legtöbben érkeztek. A tagállamok képviselői azonban a kötelező kvótákat elvetették, bár a legtöbbjük önkéntes felajánlást tett több-kevesebb migráns átvállalására.
A szerdai brüsszeli sajtótájékoztatón a bizottság másik szóvivője, Christian Wigand ismertette a Frontex, az uniós határvédelmi támogató ügynökség előző nap közzétett adatait, miszerint az előző hónapban rekordszámú, százezernél is több migráns érkezett az Európai Unióba. A tagországok idegenrendészeti szerveitől kapott adatok összesítéséből pedig - tette hozzá Wigand - az derül ki, hogy ez év első felében 400 ezer menedékkérelmet nyújtottak be, szemben a tavaly egész évre vonatkozó 600 ezerrel.
A szóvivő beszámolt arról, hogy a jövő héten a görögországi Pireuszban uniós migrációs központot állítanak fel. Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyi EU-biztos még e hónapban a calais-i kikötőhöz látogat, ahol a Nagy-Britanniába igyekvő illegális bevándorlók okoznak gondot. Szeptember 2-án uniós megbeszélést terveznek azzal a céllal, hogy kidolgozzák a "biztonságos eredetország" fogalmának közös definícióját. Az ilyen országokból érkezőknek lényegében nincs esélyük arra, hogy veszélyeztetett helyzetű menekültként ismerjék el őket. Szeptember 9-10-én a Frontex tart közös megbeszélést az uniós tagországok képviselőivel.

A görög parti őrség migránsok százait mentette ki az Égei-tengerből
A görög parti őrség 642 migránst mentett ki az Égei-tengerből kedd reggeltől szerda reggelig 14 különböző akcióval - adták hírül szerdán a görög hatóságok.
Egy kisgyermek már eszméletlen volt, amikor a mentők rátaláltak egy túlzsúfolt, felfújható gumibárkában. Bár kórházba szállították, életét nem sikerült megmenteni. Halálának oka még nem tisztázott, boncolást rendeltek el.
A kimentetteken kívül migránsok további százai értek partot görög területen saját erőből, így egy nap alatt legalább ezer bevándorló érkezett Görögországba.
Az idén eddig már mintegy 160 ezer migráns jutott el Görögországba, zömük Szíriából és Afganisztánból indult útnak. Tavaly - az év egészét tekintve - 43 ezer 500-an érkeztek Görögországba illegálisan.

Humanitárius segélyekről és a két ország közötti szorosabb biztonsági együttműködésről szóló megállapodást ír alá a franciaországi Calais-ban a migrációs helyzettel kapcsolatban csütörtökön a brit és a francia belügyminiszter.
A biztonsági kérdéseket tekintve Theresa May és Bernard Cazeneuve elsősorban az embercsempészek elleni szigorúbb fellépést és a Csatorna-alagút fokozottabb védelmét hangsúlyozza majd - értesült a The Times.

A humanitárius segítségnyújtás célja megakadályozni, hogy még több menekült érkezzen Észak-Franciaországba. Párizsi tájékoztatás szerint a megállapodás értelmében a két ország humanitárius segélyeket küld Afrika és a Közel-Kelet egyes országaiba. Így akarják elejét venni annak, hogy még többen útra keljenek Európa felé.
A megállapodás részeként vállalják azt is, hogy segélyszervezetekkel és a helyi hatóságokkal együttműködve javítanak a Calais-nál összegyűlt menekültek ellátásán.
A brit sajtóban dzsungelként emlegetett calais-i menekülttáborban mintegy háromezer migráns gyűlt össze, bár azok száma, akik vonatokra vagy kamionokra felkapaszkodva megpróbálnak átkelni Nagy-Britanniába, nagyságrendekkel, 100-200 közé csökkent az egy hónappal ezelőtti kétezerhez képest.
Theresa May személyében először látogat brit kormánytag Calais-ba, hogy személyesen tájékozódjon arról, milyen haladást értek el a Csatorna-alagút biztonságának megerősítésében. Az alagút francia oldalán emelt kerítéseket a brit kormány fizette.
A The Times szerint Bernard Cazeneuve csütörtökön Berlinbe is ellátogat, hogy Thomas de Maiziere német belügyminiszterrel tárgyaljon a migrációs válság közös megoldásáról.

 Palesztin menekülteket szállító hajó borult fel 
Palesztin menekülteket szállító csempészhajó borult fel útban a török partokhoz a Földközi-tengeren, legalább kilencen belefulladtak a vízbe, köztük nők és gyerekek - közölte az NNA libanoni állami hírügynökség szerdán.
A hajón mintegy negyven palesztin volt, akik a szíriai főváros közelében fekvő, harcok sújtotta Jarmúk palesztin menekülttáborból indultak útnak. A hajó hétfőn indult Tripoliból, és azután borult fel, hogy szerdán belépett a török felségvizekre. A hajószerencsétlenség túlélőit kórházba szállították Törökországban.
Az ENSZ adatai szerint idén eddig mintegy 264 ezer 500 ezer ember kelt át a Földközi-tengeren abban a reményben, hogy eljut Európába. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) adatai szerint ez az érték már meghaladta a tavalyi egész éves létszámot, hiszen 2014-ben mintegy 219 ezer ember érkezett Afrikából Európába a tengeren keresztül. Az IOM becslései szerint idén már közel 2350 ember halt meg az átkelés során.

Szerbia nem épít falakat a szerb-macedón határon - jelentette ki Ivica Dacic szerb külügyminiszter a Danas című belgrádi napilap szerdai számának adott interjújában.
"Nem hiszem, hogy Szerbia egyszer csak egy magyarországihoz hasonló döntést hoz majd, és falat épít a Macedóniával közös határon, hogy megakadályozza a menekültek és migránsok belépését az országba" - fogalmazott a politikus.
Kifejtette, hogy nem lesz szükség újabb befogadótáborokra sem, ugyanis a magyar-szerb határon épülő határzár felállítását követően nem várható, hogy a migránsok tartósan az országban maradnak, inkább Horvátország és Bulgária felé fognak indulni. 
Újságírói kérdésre, miszerint mit tesz majd Szerbia, ha Horvátország is úgy dönt, hogy falat épít a közös határon, Dacic úgy válaszolt: akkor a migránsok várhatóan kikerülik majd a Szerbián át vezető utat. 

Aleksandar Vucic szerb kormányfő ettől némileg eltérő álláspontot fogalmazott meg, amikor kijelentette: a tél közeledtével ideiglenes befogadóközpontok létesítése várható.

"Szerbia olyan fogadtatásban részesítette a Szíriából és Afganisztánból érkező menekülteket, amilyenben nem volt részük útjuk során, s lévén, hogy közeledik a tél, ideiglenes befogadóközpontokat is létesítünk számukra" - jelentette ki  a szerb miniszterelnök, aki szerdán szír és afgán menekültek egy csoportjával találkozott.Vucic a menekültek között - Fotó: Tanjug

Vucic emlékeztetett arra is, hogy Szerbia nem felejtette el a húsz évvel ezelőtti eseményeket, amikor az itt élő emberek váltak földönfutókká és kényszerültek elmenekülni szülőföldjükről. “Büszke vagyok arra, hogy az EU felé vezető útjukon Szerbia jelenti számukra a legjobb menedéket, a legbiztonságosabb helyet”, mondta, miután találkozott a migránsokkal.

A kormányfő elmondta, Szerbia lehetőségeihez mérten továbbra is biztosítani fogja ezeknek a szerencsétlen embereknek az ellátását, s az állami szervek megfelelő módon és szervezetten végzik ezt a munkát. Azt is bejelentette, hogy mivel közeleg a tél, ideiglenes befogadóközpontot létesítenek majd, valószínűleg az autópályához közel.

Vucic köszönetet mondott a menekülteket segítő polgároknak é a szervezeteknek is. A belgrádi autóbusz- és vasúti pályaudvar melletti egyik parkban gyülekező menekülteket meglátogató kormányfő a Vöröskereszt aktivistáival együtt csomagokat is osztott. Ezekben a parkokban naponta 500-700 menekült pihen meg, tudatja a Vajdaság Ma.

Faymann "elviselhetetlen" állapotot talált a traiskircheni befogadóállomáson
Meglátogatta a menekültek befogadására szolgáló traiskircheni központot szerdán Heinz Fischer osztrák államfő és Werner Faymann osztrák kancellár, az utóbbi "humanitárius szempontból elviselhetetlennek" nevezte az ott uralkodó állapotokat.
Faymann szerdai közleményében Ausztrián belül a tartományokat tette felelőssé a kialakult helyzetért. "Mindegyik tartomány, amely nem teljesítette a menekültek befogadására előírt kvótát, felelősséggel tartozik azért, hogy embereknek az utcán, sátrakban vagy buszokban kell élniük" - szögezte le.
A kancellár úgy vélte, rövidtávon az egyetlen lehetőség a traiskircheni helyzet enyhítésére, ha az egész országban elegendő férőhelyet biztosítanak a menedékkérőknek. Faymann szerint a tartományoknak szorosan együtt kellene működniük a szövetségi kormányzattal, és "emberhez méltó" szállásokat kellene rendelkezésre bocsátaniuk.
A Bécstől mindössze 20 kilométerre található befogadóállomásra Faymann kíséretében Reinhold Mitterlehner alkancellár és Johanna Mikl-Leitner belügyminiszter is ellátogatott.
Mitterlehner a menekültválság minden érintettjét szolidaritás tanúsítására szólította fel, és kifejtette, hogy az egyes szereplőknek nem szabad egymás ellen dolgozniuk.
Mikl-Leitner azt hangsúlyozta, hogy a traiskircheni látogatás világossá tette, miért van szükség arra, hogy a belügyminisztérium mielőbb szélesebb jogköröket kapjon a beavatkozásra a menekültügyben, és miért kellene az Európai Unión belül ilyen ügyekben gyorsabban eljárni.
A menekültáradat egyelőre megállíthatatlannak tűnik: az osztrák belügyminisztérium idén mintegy 80 ezer menedékkérő érkezésére számít.
Kedden késő este a bécsi Simmering városrészen áthaladó A4-es autópálya-szakasz egyik lehajtójánál ismét egy furgonban bukkantak 23 szíriai menekültre - köztük hét gyermekre - az osztrák hatóságok. A 39 éves magyar embercsempészt elfogták.

A Danas néhány napja azt írta, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) Macedóniát hamarosan nem biztonságos országgá fogja nyilvánítani, emiatt pedig Szerbia nem küldheti majd vissza oda a területén elfogott illegális bevándorlókat. Emellett a magyar-szerb határon épülő biztonsági határzár miatt a migránsok észak felé nehezebben tudják majd elhagyni az országot, így várhatóan hamarosan megnő a Szerbiában maradók száma. A Danas értesülései szerint ezért menekülttáborokat kell építeni, és bővíteni a meglévők kapacitását. A lap értesülései szerint azért is lesz szükség nagyobb kapacitású táborokra, mert az ősz és a tél közeledtével fedett helyet kell biztosítani az embereknek.
Hans Schoder, az UNHCR szerbiai missziójának vezetője a belgrádi N1 televízióban kiemelte, csak az idén 130 ezer menekült érkezett Görögországba, aki Macedónián keresztül Szerbiába, majd az Európai Unióba akar jutni.
A szerb kormány adatai szerint a nyugat-balkáni országban az idén esztendőben 83 ezer menedékkérőt regisztráltak, 57 százalékuk Szíriából, 25 százalékuk pedig Afganisztánból érkezett, de sokan indultak útnak Irakból is. Közülük menekültstátusért csak mintegy ötszázan fordultak, azaz a jegyzékbe vettek nagy többsége elhagyja az országot.

Tífuszjárvány tört ki egy szíriai palesztin menekülttáborban
Tífuszjárvány tört ki a Damaszkusztól délre lévő, jarmuki palesztin menekülttáborban - közölte szerdán az ENSZ illetékes ügynöksége.
A palesztin menekülteket támogató szervezet (UNRWA) munkatársainak sikerült eljutniuk a tábor közelében lévő Jalda településre, ahol rengeteg, a jarmuki táborból menekült ember él, s legkevesebb hat beteget találtak.
Az ügynökségnél attól tartanak, hogy ez csak a "jéghegy csúcsa", mert az egészségügyi ellátás a minimálisra csökkent, a hatóságok szétestek, és a közegészségügyi helyzet is aggasztóan rossz. Szerintük a járvány továbbterjedhet.
Jarmukban a szíriai fegyveres összecsapások kitörése előtt 160 ezer ember élt: szíriaiak és palesztinok vegyesen. Mostanára nem maradt több 18 ezer lakosnál, mert az élet pokollá vált az ellenzéki fegyveresek és az Aszadot támogató hadsereg, valamint a palesztin szervezetek és a dzsihadisták közötti összecsapások miatt.    
Áprilisban az Iszlám Állam nevű terrorista szervezet és az iszlamista Al-Nuszra Front, az al-Kaida szíriai csoportja elfoglalta a tábor 60 százalékát. Sok palesztin már akkor elmenekült onnan.  
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a világon évente 21 millió ember betegszik meg tífuszban, és 200-600 ezren halnak meg ebben a fertőző betegségben.

Cáfolta szerdán a cseh hadsereg azt a keddi lapinformációt, miszerint bizalmas felmérést készítene az aktív tartalékos katonák körében, hogy hányan lennének hajlandóak részt venni egy rendkívüli hadgyakorlaton, amelynek keretében bekapcsolódnának az államhatár őrzésébe.

A Lidové Noviny című cseh napilap kedden közölte, hogy értesülései szerint a vezérkari főnökség néhány napja levelet küldött a tartalékos századok parancsnokainak, hogy a kérdéssel szólítsák meg egységük katonáit.
A vezérkar szerdán kiadott közleménye szerint viszont a cseh hadsereg nem adott ilyen feladatot sem a tartalékos katonai egységek parancsnokságának, sem a kerületi (regionális) katonai parancsnokságoknak. A lap szerkesztője elhallgatta, hogy az ilyen feladat kiadását a vezérkar ismételten cáfolta - olvasható közleményben. "A hadsereg bevetéséről rendőri feladatok végzésére kizárólag a kormány dönthet" - hangsúlyozta Jan Sulc, a vezérkar sajtóosztályának munkatársa.
A hatályos törvény szerint az aktív tartalékosokat ugyan behívhatja a hadsereg, de a bevonulás nem kötelező, és a munkaadó sem köteles elengedni az érintett személyeket. A bizalmas felméréssel a hadsereg szeretné elkerülni, hogy megismétlődjék egy 2013-ban történt kellemetlen eset, amikor az Elba áradása miatt katonai szolgálatra behívott 80 tartalékos közül csak 44 jelent meg - írta a Lidové Noviny.
A cseh államhatár szigorúbb őrzésére az illegális bevándorlók számának folyamatos növekedése miatt lehet szüksége Prágának. A rendőrség néhány hete már megerősítette a határsávban az ellenőrzéseket, és Milan Chovanec belügyminiszter szerint ezek szeptember elején várhatóan tovább szigorodnak.
Amennyiben rosszabbodna a helyzet, a cseh kormány azzal számol, hogy a határőrizetbe a hadsereget is bekapcsolná. Milos Zeman államfő a közelmúltban találkozott Josef Becvár vezérkari főnökkel, aki arról tájékoztatta, hogy szükség esetén a hadsereg mintegy 1500 katonát tudna küldeni az országhatár őrizetére.