Megkezdődött az uniós tagországok állam- és kormányfőinek csúcstalálkozója csütörtök délután Brüsszelben, az ülés középpontjában a közös védelempolitika, a biztonság, a migráció és a gazdaság kérdései állnak.
Történelmi lépés a védelem erősítése
Történelmi lépés az Európai Unió védelmi dimenziójának megerősítése, amelyről az uniós vezetők találkozóján döntés született - jelentette ki Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a csütörtöki brüsszeli állam- és kormányfői ülés első szakaszát lezáró sajtótájékoztatón. Tuskot megkérdezték a délelőtti kijelentéséről, miszerint elméletileg elképzelhető, hogy még visszafordítható a brit kiválási folyamat, mire azt válaszolta, hogy bár "történnek csodák", realistának kell lenni. "Talán ez a legjobb része a politikának, hogy minden lehetséges" - mutatott rá a volt lengyel kormányfő, hozzátéve, hogy kelet-európaiként az életében több olyan dolog is valóra vált politikailag, amiről azelőtt csak álmodott.
"Olyan időszakban kerül sor erre a tanácskozásra, amikor a tagállamok mindegyikében növekszik a gazdaság" - mondta sajtótájékoztatóján Merkel.
"Mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy az emberek érezzék a változást a munkahelyteremtés és a biztonság terén egyaránt" - tette hozzá.
Theresa May brit miniszterelnök úgy vélekedett, hogy rendkívül konstruktív volt az első egyeztetés a kilépési tárgyalásokon, amelyek hétfőn kezdődtek meg Brüsszelben az Európai Unió és a szigetország képviselői között.
Elmondta továbbá, hogy az esti ülésen ismertetni fogja kormánya terveit az állampolgári jogok biztosításáról. "Javaslatot fogunk tenni az Egyesült Királyságban élő uniós, illetve a brit állampolgárok jogainak védelmére" - tudatta a kormányfő, hozzátéve, hogy szerinte ez a mai találkozó arról fog szólni, hogy London milyen új kapcsolatokat tud kiépíteni európai szövetségeseivel.
Mark Rutte holland miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Királyság valamilyen formában a kilépés után is része marad az egységes belső piacnak és a vámuniónak, ugyanis ha nem így történik, az ártani fog többek között Hollandia gazdaságának is.
"Angolbarát vagyok (...) Utálom a Brexitet minden egyes szempontból, de ez egy szuverén döntés, a demokráciával nem lehet vitatkozni" - fogalmazott.
Emmanuel Macron francia elnök leszögezte, hogy meg kell erősíteni az Európai Unió védelmi dimenzióját, határozott előrelépésre van szükség a közös védelmi alap és az állandó együttműködési struktúrák terén.
Kijelentette, hogy "védelmező Európára" van szükség, és kulcsfontosságúnak nevezte az együttműködést a terrorellenes küzdelem, a migráció és a védelem területén.
Macron emellett arról is beszélt, hogy jóval szigorúbban kellene ellenőrizni a külföldi befektetéseket bizonyos stratégiai ágazatokban. Mint mondta, támogatja a szabadkereskedelmet, Európának azonban fel kell lépnie a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellen.
Charles Michel belga kormányfő leszögezte: "meg kell mutatni, hogy Európa erős és megoldást tud kínálni a kihívásokra".
Tajani: A menedékjog alapvető érték, az illegális bevándorlást azonban meg kell fékezni
A menedékjog, miként a szolidaritás is az európai alapértékek részét képezi, ami azonban nem jelenti azt, hogy ne kellene határozottan fellépni az illegális bevándorlással szemben - jelentette ki Antonio Tajani, az Európai Parlament (EP) elnöke Brüsszelben csütörtökön, az európai uniós tagállamok kétnapos csúcstalálkozóján.
Tajani kijelentette, a jelenlegi tehermegosztási rendszer megbukott, ezért késedelem nélkül határozni kell a menedékjog reformjáról, ugyanis a jelenlegi szabályok értelmében az első belépés szerinti néhány országnak kell foglalkoznia a kérelmek legnagyobb részével.
"Igazságtalan, hogy egyedül rájuk hagyjuk ennek felelősségét a földközi-tengeri térség ellenőrzése és a tengeri mentési műveletek mellett - fogalmazott.
Véleménye szerint reformokra van szükség a menedékkérők azon országokból történő automatikus és szolidáris újraelosztása érdekében is, amelyekben túl sok kérelmet nyújtanak be, de annak érdekében is, hogy az Európai Unió teljes területén egységesítsék a menedékjoghoz való jutás kritériumait.
Harmonizált szabályokra - irányelvek helyett rendeletekre - van szükség annak elkerülésére, hogy a menekültek kedvezőbb befogadási feltételeket keresve országról országra vándoroljanak - húzta alá.
"Az úgynevezett "szuverenisták" receptje, a bezárkózás saját nemzeti határaik közé, káros és ellenkező hatást vált ki. A valódi biztonság azon múlik, hogy képesek legyünk együttműködni egymással, megbízni egymásban, hogy megosszuk az információt és a technológiákat, megvalósítsuk a bevált gyakorlatok cseréjét, és összehangoljuk az európai hírszerzési ügynökségek és az unión kívüli országok munkáját" - húzta alá az EP elnöke.
Erősítik a katonai együttműködést
Az Európai Unió állam- és kormányfői megállapodtak abban, hogy összehangolják és megerősítik a tagországok közötti strukturális katonai együttműködést - jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben csütörtökön a kétnapos csúcstalálkozó első napját követő sajtótájékoztatón.
Juncker hozzátette: az Európát fenyegető biztonsági kihívások miatt elkerülhetetlen egy közös európai védelmi alap létrehozása, ennek tervét az Európai Bizottság még június folyamán előterjeszti.
A bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy össze kell hangolni az uniós tagországok katonai kapacitásait, mivel Európában számos védelmi rendszer működik párhuzamosan, eltérő típusú és hatékonyságú katonai eszközök állnak rendelkezésre. A védelemre szánt kiadások hatékonysága alacsony, azok jelentős része a kutatásra irányul, alig marad forrás a védelem gyakorlati eszközeire - tette hozzá.
Az EU meghosszabbította az Oroszország ellen hozott gazdasági szankcióit
Az Európai Unió tagországainak vezetői hat hónappal meghosszabbították az Oroszország ellen hozott gazdasági szankciókat, arra hivatkozva, hogy Moszkva nem tett eleget az ukrajnai fegyveres konfliktus rendezésére vonatkozó megállapodásban szereplő feltételeknek.
Az uniós vezetők kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának nyitónapján, csütörtökön hozott döntést az elnöklő Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke jelentette be Twitter-üzenetében.
A határozat a jelenleg érvényes intézkedés lejárta után, július végén lép hatályba, és januárig hosszabbítja meg a szankciókat.
Az Európai Unió azt követően döntött a gazdasági szankciók bevezetéséről, hogy 2014 júniusában - nyugati meggyőződés szerint - a Moszkva támogatásával tevékenykedő oroszbarát lázadók lelőtték a maláj légitársaság MH17-es járatszámú utasszállító repülőgépét Kelet-Ukrajnában.
Ellenőrzés alá kell helyezni a Líbiából érkező migrációt
Az Európai Unió és Líbia közös elkötelezettségét szorgalmazta a migráció megfékezésére Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök a brüsszeli állam- és kormányfői ülés előtt az olasz sajtónak csütörtökön. Az olasz ellenzék bejelentette, hogy kormányra kerülve leállítja a menedékkérők befogadását.
Paolo Gentiloni kijelentette, nagyobb és közös elkötelezettségre van szükség Európa és Líbia részéről. Hangsúlyozta, hogy Olaszország célja az észak-afrikai országból induló migrációs áramlat megfékezése, ehhez viszont meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy a líbiai hatóságok minél jobban képesek legyenek államuk területének ellenőrzésére, valamint az embercsempészekkel szembeni fellépésre.
Az olasz kormányfő hozzátette az EU részéről gazdasági és politikai döntésekre van szükség, például az Afrikának szánt európai finanszírozások megerősítésére.
Paolo Gentiloni Brüsszelben az ott tartózkodó Fájez esz-Szarrádzs líbiai miniszterelnökkel is egyeztetett.
Az olasz miniszterelnök kijelentéseire reagálva Renato Brunetta az ellenzéki Hajrá Olaszország (FI) olasz jobbközép párt képviselőházi frakcióvezetője azt hangoztatta: a korábban Matteo Renzi, most Paolo Gentiloni vezette római kormány "abszurd" módon kezeli a migrációt. Megjegyezte, hogy az olaszországi partok felé elinduló migránsokkal teli csónakok nem mások mint "társadalmunk elleni terrorista támadások, mivel az embercsempészek mögött a manchesteri merénylet elkövetői, az Iszlám Állam, a muzulmán fundamentalizmus áll".
Renato Brunetta kijelentette: ahogy az olasz jobbközép kerül kormányra, leállítják a "befogadás őrületét, a nyomorultakkal való zsarolást, a nem átlátható civil szervezeteket".
