Európa egységesülését mutatja Merkel és Hollande közös fellépése

Európa egységesülési folyamata részének tekinti Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia köztársasági elnök szerdai közös felszólalását az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén Tamási Anna, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója.
Legutóbb 1989-ben, 26 évvel ezelőtt volt példa arra, hogy a francia elnök és a német kancellár együtt szólalt fel az Európai Parlamentben: akkor Francois Mitterrand és Helmut Kohl a berlini fal leomlásának apropóján látogatott egyszerre Strasbourgba. Szerdán a német és a francia vezető az Európai Unió helyzetét értékelő vitában szólalt fel.
A külügyi szakértő az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában azt mondta: várható volt hogy jellemzően általánosságokat fogalmaz meg a két politikus az illegális migrációról. Tamás Anna szerint Merkel és Hollande - történelmi jelentőségűnek nevezett - közös felszólalása azért is fontos, mert Európa egységesülési folyamatának közepette történt.

A német belügyminiszter támogatja, hogy Törökországot biztonságos országnak nyilvánítsák
A német belügyminiszter támogatja, hogy az Európai Unió menekültügyi szempontból biztonságos harmadik országként ismerje el Törökországot, illetve a többi uniós tagjelölt országot.
Thomas de Maiziere ezt a dpa német hírügynökséggel közölte, az uniós belügyminiszterek csütörtöki, a nyugat-balkáni migrációs útvonallal is foglalkozó tanácskozása előtt.
"Én személy szerint támogatom (Törökország biztonságosnak nyilvánítását). Úgy vélem, helyes, ha az EU-tagjelölteket biztonságos országnak tekintjük" - fogalmazott a német belügyminiszter.
A belügyminiszteri tanácskozáson a tervek szerint több nyugat-balkáni országot is biztonságosnak nyilvánítanak majd, hogy megkönnyítsék az innen érkező elutasított menedékkérők hazatoloncolását. Ugyanakkor Törökország biztonságossá nyilvánításával kapcsolatban kételyek merültek el, miután emberi jogi csoportok megkérdőjelezték, hogy a kurdokat és a politikai ellenzéket nem üldözik az országban. A biztonságossá nyilváníthatóság egyik feltétele ugyanis az emberi jogok betartása és a politikai üldöztetés megszüntetése.
Erre reagálva Thomas de Maziere úgy fogalmazott, "le kell szoknunk arról, hogy németként az összes kérdésben, a világ minden országával szemben akaratoskodva üljünk az emberi jogok erkölcsi piedesztálján. Ha akarunk valamit Törökországtól, az csak úgy megy, ha közeledünk egymáshoz".
Az Európai Unió kedden tette közzé a Törökországnak felajánlott migrációs akciótervét, amelynek értelmében pénzügyi forrásokkal és egyéb intézkedésekkel segítené Ankarát a menekültek fogadásában és ellátásában, míg a török kormány ezért cserébe erősítené határvédelmét és javítana menekültügyi eljárásain.
Ankara ugyanakkor egyelőre nem fogadta el a tervet, és kedden Nihat Zeybekci török gazdasági miniszter úgy nyilatkozott, hogy országa bár szívesen fogadná az EU-s pénzügyi támogatást, az önmagában még nem jelentene megoldást a menekültválságra.

Merkel kitart a menekültválság ügyében képviselt álláspontja mellett

Angela Merkel német kancellár kitart az európai menekültválság ügyében képviselt álláspontja mellett, továbbra is úgy véli, hogy Németország megbirkózik a kihívással, és a válságot csak uniós összefogással, a görög-török és az olasz-líbiai uniós külső határ jobb védelmével és a kiváltó okok kezelésével lehet megoldani. A német kormányfő erről egy szerda késő esti televíziós interjúban beszélt.

Angela Merkel a ZDF német országos közszolgálati televízióban sugárzott interjúban kiemelte, hogy a menekültválság történelmi próbatétel, és az ország 25 évvel ezelőtti újraegyesítése óta a legnagyobb feladat Németország előtt. A munkához pedig csak optimizmussal és azzal a meggyőződéssel lehet hozzáfogni, hogy a feladatot meg lehet oldani.
"Sikerülni fog, erről nagyon mélyen meg vagyok győződve" - ismételte meg híressé vált kijelentését a menekültválság kezelésének kilátásairól. Hangsúlyozta, hogy kancellárként nem is mondhatott volna mást.
Angela Merkel a ZDF Anne Will című politikai vitaműsorában kifejtette, hogy a menedékkérők áradatát rövid távon és a német határon nem lehet feltartóztatni. A határok lezárása és a menedékkérők befogadásának tilalma nem megoldás, és nem is lehetne kivitelezni - mondta Angela Merkel a tevékenységét érő bírálatokkal, követelésekkel kapcsolatban.
Aláhúzta: nem tudja befolyásolni, hogy mennyi menedékkérő érkezik Németországba. "Én sem tudom, hogy holnap hányan jönnek" - jegyezte meg.
"Nem vagyok hajlandó részt venni egy olyan versenyben, hogy ki kezeli barátságtalanabbul a menekülteket" abban a reményben, hogy "akkor majd nem jönnek". "Németország barátságosan fogadja a menekülteket. Erre büszke vagyok" - jelentette ki a kancellár.
A legfontosabb feladat rendezetté tenni a folyamatot. A menedékkérőknek, menekülteknek pedig igazodniuk kell a németországi élet szabályaihoz és be kell tartaniuk a törvényeket. Ha a multikulturalizmus azt jelenti, hogy mindenki kedvére tehet bármit, figyelmen kívül hagyva a közösség szabályait, akkor a "multikulti egy élethazugság" - mondta Angela Merkel.
A védelemre nem szoruló menedékkérőknek távozniuk kell, a védelemre szoruló embereket pedig be kell fogadni - tette hozzá. Egy felmérésre hivatkozva azt mondta, hogy a menedékkérők legnagyobb csoportját alkotó szír állampolgárok túlnyomó többsége nem akar hosszabb távon Németországban maradni, hanem szeretne visszatérni hazájába.
Elmondta, a menekülthullám nem Németország vagy a menedékkérőkkel készített szelfik miatt indult el, jóval összetettebb és földrajzilag távol érvényesülő tényezők indították el a hullámot. Ezekkel a valódi kiváltó okokkal kell foglalkozni, így javítani kell a Szíriából elmenekült, de a térségben maradt emberek helyzetét. Elsősorban Törökországgal kell szorosabbra fűzni az együttműködést, az országban élő - a helyi jogszabályok miatt menekültstátussal nem is rendelkező - szíriaiak életkörülményeinek javítása és a görög-török uniós külső határ jobb védelme céljából - fejtette ki a német kancellár.
Mindehhez még sokat kell dolgozni, mint ahogy az is további erőfeszítéseket igényel, hogy kialakuljon egy méltányos rendszer az Európai Unióban a menekültválság terheinek megosztására - tette hozzá Angela Merkel.
Azzal kapcsolatban, hogy sokak szerint az ukrán válságban és a menekültválságban végzett tevékenysége révén esélyes a Nobel-békedíjra, a német kancellár elmondta, hogy nincs ideje foglalkozni ilyesmivel, és zavarja az ügy. "Szinte már nyomaszt..." - mondta Angela Merkel.

A német elnök a humanitárius kihívásra hívta fel a figyelmet Washingtonban
Joachim Gauck német államfő Washingtonban reményét fejezte ki, hogy nemcsak Európa, hanem az Egyesült Államok is elismeri, "jelentős humanitárius kihívást" jelent a migrációs válság kezelése, és hogy nemcsak az országukból elmenekültek számára, de a probléma kiváltó okaira is sikerül megoldást találni.
Gauck akkor beszélt erről, amikor a Fehér Házban fogadta őt Barack Obama amerikai elnök szerdán. A német államfő rámutatott, hogy a szíriai válságra még nem sikerült megfelelő választ találni, és hogy Németország nehéz helyzetbe került a nagyszámú menekült beáramlása miatt.
Elmondta, hogy Németország a történelméből adódóan nagy készséget mutat arra, hogy menedéket ajánljon azoknak, akiknek nagy szükségük van erre, és hogy ez a kérdés mind a hazájában, mind Európában a politikai napirend élére került.
Joachim Gauck megemlékezett azokról az amerikaiakról, akik hetven évvel ezelőtt életüket adták Németország felszabadításáért, és méltatta azt a támogatást, amelyet a német újraegyesítés ügye George H. W. Bush akkori elnöktől és más amerikaiaktól kapott. Mindezért a német elnök háláját fejezte ki.
Barack Obama kitért rá, hogy Németország, az Egyesült Államok "egyik legerősebb" és "hihetetlenül fontos" szövetségese nemrégiben emlékezett meg újraegyesítésének negyedszázados évfordulójáról, amely nemcsak a németek, de Európa, a transzatlanti kapcsolatok és az egész világ szempontjából fontos volt.
Méltatta a német elnöknek a kétoldalú kapcsolatok fontossága, valamint a tolerancia, a demokrácia, az emberi jogok, a szabadság, valamint több nemzetközi kérdés, így Szíria, a menekültválságra adandó emberséges válasz és az Irán atomfegyverhez jutásának békés úton való megelőzése ügyében elhangzott megnyilvánulásait.
A nap folyamán később Gauck és John Kerry, az amerikai diplomácia vezetője a külügyminisztérium épületében a berlini fal egy Washingtonba szállított darabjánál emlékeztek a német újraegyesítésre.
A falszakaszon, amely végső helyét a 2017-ben megnyíló amerikai diplomáciaközpontban nyeri majd el, szerepel Gauck és az idősebb Bush exelnök aláírása, valamint Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök-pártfőtitkár, Lech Walesa volt lengyel elnök és Szolidaritás-vezető, Angela Merkel jelenlegi és Helmut Kohl volt német kancellár, valamint James A. Baker volt amerikai külügyminiszter kézjegye is.