Európa egyedül maradt a menekültválsággal

Az izraeli miniszterelnök tegnap a kormányülés kezdetén kijelentette, hogy Izrael nem érzéketlen az afrikai és a szíriai menekültek emberi tragédiájával szemben, de Izrael kis állam, amelynek „nincs demográfiai és földrajzi mélysége”. Benjamin Netanjahu ezzel a kijelentésével Jichák Hercog, az ellenzéki Munkapárt és a parlamenti ellenzék vezetőjének szombati szavaira felelt, aki szíriai menekültek Izraelbe fogadását sürgette humanitárius okokból. A jeruzsálemi közszolgálati rádió szerint a kormányfő azt is hozzátette, hogy „uralni kell határainkat az illegális munkakereső bevándorlókkal és a terroristákkal szemben”.

A The New York Times szombati számában arról írt, hogy még a tavasszal tizennégy szenátor levélben javasolta Barack Obama amerikai elnöknek, hogy telepítsenek be legkevesebb hatvanötezer szíriai menekültet az Egyesült Államokba, a próbálkozás azonban számos politikai és jogi aggályba ütközik. A javaslat bírálói szerint ugyanis a betelepítésre vonatkozó indítvány megnyitná az ország határait a potenciális terroristák előtt, egyesek pedig egyenesen „dzsihadista frakciónak” nevezték az aláíró honatyákat. A kormány alaptalannak minősítette az aggályokat, rámutatva, hogy a menedékkérőknek alapos háttér-ellenőrzési eljárásnak kell alávetniük magukat.

Az eset ugyanakkor a lap szerint rávilágított a politikai akarat hiányára és azokra a gyakorlati akadályokra, amelyek az útjába állnak annak, hogy az Egyesült Államok képes legyen közvetlenebb módon beavatkozni az európai migrációs válságba. Ezen akadályok egyike, hogy az amerikai közvélemény a több mint egy évtizeden át tartó afganisztáni és iraki háború hatására belefásult a külföldi szerepvállalásba. Az Obama-kormányon belül intenzív vita folyik a lehetséges intézkedések lehetőségéről, beleértve azt is, hogy Ferenc pápa közelgő washingtoni látogatása idején „jelentős bejelentés” szülessen. Menekültügyi szakértők szerint azonban a további segélyek felajánlásán felül az Egyesült Államok lehetőségei korlátozottak. Stewart Patrick, a Külkapcsolatok Tanácsának szakértője rámutatott, hogy az ameri­kaiak „étvágya” egy újabb szíriai katonai kaland iránt még akkor is csekély lenne, ha ehhez az oroszok és a kínaiak zöld jelzést adnának. Patrick igazoltnak látja az azzal kapcsolatos kételyeket is, hogy vajon egy amerikai vagy nyugati beavatkozás javítana-e bármit az ottani helyzeten. A vezető kutató szerint a kialakult migrációs válság „nagyobbrészt Európa felelőssége”.

Gyakran felmerül az öböl menti arab monarchiák felelőssége is a menekültkérdés kapcsán, hiszen Katar, az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia, Kuvait, Omán és Bahrein mindeddig egyetlen szíriainak sem ajánlotta fel azt áttelepülés lehetőségét – hívta fel a figyelmet az Amnesty International. A nemzetközi jogvédő szervezet szerint ráadásul ezek a monarchiák nem „kívülállók”, hiszen közvetlenül is „beruháztak” a szíriai konfliktusba, a Bassár el-Aszad szíriai elnök ellen harcoló felkelőket és iszlamista egységeket támogatva.

Lőnék Szíriát

Franciaország nem zárja ki, hogy légi csapásokat hajt végre az Iszlám Állam ellen Szíriában is, nem csak Irakban – írta szombat délután megjelent számában a Le Monde vezető francia napilap. Eddig a francia diplomácia ezt egyértelműen kizárta. A francia hadsereg kizárólag Irakban vett részt eddig az Egyesült Államok által a dzsihadista szervezet ellen indított légi csapásokban. Szíriában a mérsékeltnek tartott ellenzéki erőket fegyverekkel és stratégiai tanácsokkal segítette, mert attól tartott, hogy a légi csapások Bassár el-Aszad elnök rezsimjét erősíthetik. A szíriaiak felgyorsult exodusa, a kudarc, hogy nem sikerült megállítani az Iszlám Államot és az orosz katonai jelenlét esetleges megerősítése módosították a Le Monde szerint a francia álláspontot.