A köztársasági választási bizottság előzetes eredményei szerint a szavazásra jogosultak 36,11 százaléka járult az urnák elé vasárnap a macedóniai népszavazáson, ami azt jelenti, hogy érvénytelen lett a referendum. - Az EU és a NATO is üdvözölte a macedóniai népszavazás eredményét.
A szavazóképes lakosság több mint felének kellett volna voksolnia ahhoz, hogy érvényes legyen a referendum, ám az ehhez szükséges valamivel több mint 900 ezer szavazópolgár helyett nem egész 600 ezer ember válaszolt arra a kérdésre, hogy támogatja-e Macedónia EU- és NATO-tagságát azáltal, hogy elfogadja a Macedónia és Görögország között megkötött egyezményt.
Az EU és a NATO is üdvözölte a macedóniai népszavazás eredményét
Johannes Hahn uniós bővítési biztos gratulált azoknak az állampolgároknak, akik kinyilvánították vasárnap a véleményüket, éltek demokratikus szabadságjogaikkal.
"Az igenek nagyon jelentős többsége mutatja, hogy széleskörű a névvita rendezését célzó egyezmény és az ország euroatlanti integrációjának támogatottsága" - írta Twitter-üzenetében az osztrák biztos.
Hangsúlyozta, azt várja a macedón politikai vezetőktől, hogy az ország érdekében tartsák tiszteletben a döntést és járjanak el felelősséggel.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára ugyancsak üdvözölte az igenek túlnyomó többségét.
"A politikai vezetőknek és a pártoknak konstruktívan és felelősségteljesen kell cselekedniük, hogy megragadják ezt a történelmi lehetőséget. A NATO ajtaja nyitva áll, de nemzeti szinten is minden eljárást teljesíteni kell" - írta a katonai szövetség vezetője a Twitteren.
Az eredményt egyebek mellett az amerikai külügyminisztérium is üdvözölte.
A választási bizottság közlése szerint az eddig feldolgozott adatok alapján az is látszik, hogy a voksolók több mint 90 százaléka igennel válaszolt a feltett kérdésre.
Mivel csupán véleménynyilvánító népszavazásról volt szó, a kormány a sikertelenség ellenére is várhatóan kezdeményezni fogja az alkotmánymódosítást, amelynek eredményeként a délszláv országot a jövőben Észak-Macedóniának fogják hívni. Amint ez megtörténik, az athéni parlament is ratifikálja azt az egyezményt, amelyet a macedón és a görög miniszterelnök írt alá júniusban, és amelyet a szkopjei törvényhozás már becikkelyezett, ezt követően pedig minden akadály elhárul az elől, hogy folytatódhasson Szkopje európai uniós és NATO-integrációja.
Zoran Zaev korábban arról beszélt, hogy a népszavazás megmutatja majd, hogy az állampolgárok támogatják-e azt a politikát, amelyet képvisel, és hajlandóak-e bizonyos kompromisszumokra az euroatlanti integráció érdekében. A közvélemény-kutatások alacsony részvételre utaló eredményeit látva azonban később módosította álláspontját, és azt mondta: aki nem megy el szavazni, annak a véleménye voltaképpen nem is számít, azt veszik majd csak figyelembe, hogy aki leadta voksát, az igennel vagy nemmel válaszolt-e.
Vasárnap este, az előzetes eredmények kihirdetése után a kormányfő megerősítette: ha az igenek kerültek többségbe, akkor a nem kellő mértékű részvételi arány ellenére is kezdeményezni fogja az alkotmánymódosítást és a névváltoztatást. Hozzátette, hogy ha az ellenzék nem tartja tiszteletben az emberek akaratát, akkor más demokratikus eszközzel, előrehozott választással fogják őket erre rávenni.
A népszavazás érvénytelenségét a jobboldali államfő, Gjorge Ivanov saját sikereként könyvelheti el, ő ugyanis nyíltan bojkottra szólította a macedónokat, és kijelentette: ő maga nem megy el szavazni vasárnap. Szintén sikerként értelmezheti az eredményt a legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE), amely ugyan nyíltan nem szólított bojkottra, inkább azt mondta, mindenki szavazzon lelkiismerete szerint, azt viszont leszögezte, hogy alkotmányellenesnek tartja a névváltoztatást.
Hrisztijan Mickoszki, a VMRO-DPMNE elnöke vasárnap esti sajtótájékoztatóján reagált a miniszterelnök kijelentésére. Szerinte a macedónok döntöttek, és azt akarják, hogy az ország megtartsa nevét, Zoran Zaev pedig nem az előrehozott választásokkal kell, hogy foglalkozzon, hanem véglegesen politikai nyugdíjba kell, hogy vonuljon, hiszen politikája megbukott.
Az eredmény, illetve az emberek távolmaradása alátámasztja azokat a felméréseket, amelyek szerint bár a macedónok elsöprő többsége támogatja hazája európai és észak atlanti integrációját, sokak szerint a Görögországgal kötött egyezmény megalázó Macedónia számára.
A macedón és a görög miniszterelnök júniusban kötött megállapodást arról, hogy lezárják a 27 éve húzódó vitát a két ország között, Macedónia megváltoztatja a nevét, cserében pedig Görögország a jövőben nem gátolja a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját.
A névvita 1991 óta áll fenn Macedónia és Görögország között, azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt a Jugoszláviára történő utalás. Macedónia az új névvel, Észak-Macedóniával egyértelművé teszi, hogy nem tart igényt az észak-görögországi területre.
Szófia: Macedónia ne hagyja figyelmen kívül az euroatlanti integráció támogatottságát!
"Szavazatuk látható és egyértelmű, éppen ezért nem hagyható figyelmen kívül" - írta közleményében a bolgár külügyminisztérium. "Itt az ideje, hogy szomszédunk megmutassa érettségét, és módot találjon a bonyolult probléma megoldására" - tette hozzá a tárca, amely szerint az időhúzás sem Macedóniának, sem a térségnek nem válna hasznára.
Bulgária az Európai Unió és a NATO tagjaként támogatja a Nyugat-Balkán, azon belül Macedónia euroatlanti integrációját - hangsúlyozta a külügyminisztérium.
A vasárnapi macedóniai népszavazáson a jogosultak 36,11 százaléka járult az urnák elé, így a referendum érvénytelen lett. Ugyanakkor a voksolók több mint 90 százaléka igennel felelt arra a kérdésre, hogy támogatja-e az ország jövőbeni EU- és NATO-csatlakozását azáltal, hogy elfogadja a Macedónia és Görögország közötti névvita rendezéséről megkötött egyezményt.
Mivel csupán véleménynyilvánító népszavazásról volt szó, a kormány várhatóan így is kezdeményezni fogja az alkotmánymódosítást, amelynek eredményeként a délszláv országot Észak-Macedóniának fogják hívni. Ezután az athéni parlament is ratifikálhatja azt az egyezményt, amivel minden akadály elhárul az elől, hogy folytatódhasson Szkopje euroatlanti integrációja.
Athén kedvezően értékelte a macedóniai népszavazás eredményét, de kételyeket is megfogalmazott
A görög kormány kedvezően értékelte hétfőn a macedóniai népszavazás eredményét, amely szerint a voksolók több mint 90 százaléka támogatta a Macedónia és Görögország közötti névvita rendezéséről megkötött egyezményt. A kormány szóvivője ugyanakkor hozzátette, hogy kételyeik vannak az alacsony részvétel miatt.
"A távolmaradók nagy aránya kételyekre ad okot, mert azt jelenti, hogy a szomszédos ország lakosságának nagy része nem biztos a megállapodást illetően" - mondta egy sajtótájékoztatón Dimítrisz Canakópulosz. "Nem szabad elszalasztani az esélyt" - adott hangot meggyőződésének.
"Továbbra is dolgozni fogunk a megállapodásért, de bizonyos, hogy az alkotmányos reform megvalósítása nehézségekbe fog ütközni a szomszédos országban. Továbbra is támogatjuk Zoran Zaev macedón miniszterelnök erőfeszítéseit és ezt, a Balkán számára oly fontos egyezményt" - hangsúlyozta a görög kormányszóvivő.
Canakópulosz emlékeztetett arra, hogy Görögország nem fogja elfogadni Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság csatlakozását egyetlenegy szervezethez sem addig, amíg véghez nem vitték az alkotmányos reformot.
A görög kormányszóvivő ezenkívül bírálta mindkét ország fő ellenzéki pártját, az Új Demokrácia (ND) nevű jobbközép görög és a Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártját (VMRO-DPMNE) amiatt, hogy "táplálják a nacionalizmust mindkét országban", és mert "a szélsőjobboldal fogva tartja őket". "A konkrét politikai erők által fenntartott légköre a nacionalizmusnak és a gyanakvásnak a határ mindkét oldalán aláássa az országaink közötti konfliktus megoldásának lehetőségeit, és arra irányul, hogy megőrizze a politikai és történelmi patthelyzetet a Balkánon" - vélekedett.
Alekszisz Ciprasz görög kormányfő közvetlenül a referendum előtt megerősítette támogatását Zaev iránt, akit "bátorságáért és eltökéltségéért" méltatott a megállapodás végrehajtásáért.
Balkán-szakértő: a macedónok nem érezték, hogy dönteniük kell
A macedónok nem érezték, hogy dönteniük kell az ország nevének megváltozásáról - értékelte Ördögh Tibor Balkán-szakértő az M1 aktuális csatorna hétfő esti műsorában a vasárnapi érvénytelen népszavazást.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa szerint a macedónok nem akartak egyértelmű nemet mondani, mert talán érezték, hogy ez történelmi pillanat, viszont egyértelmű igent sem tudtak mondani arra, hogy megváltozzon az ország neve, és ezzel később az ő életük is.
Ördögh Tibor megjegyezte: a népszavazást érvénytelensége ellenére mind a kormánypárt, mind az ellenzék saját sikereként könyvelte el. A kormánypárt azért, mert a válaszadók többsége igent mondott a névváltoztatásra, az ellenzék pedig azért, mert sokan távolmaradtak, ahogyan azt ők kérték.
Kitért arra: a végső döntést a parlament mondja ki, az alkotmánymódosításhoz kétharmados többség, 120-ból 80 igen szavazat kell. Ehhez a kormánypártnak kilenc ellenzéki szavazatot is meg kell szereznie.
Úgy fogalmazott: "nehéz menet jön", és akár az is előfordulhat, hogy a szomszédos Albánia "segít" meggyőzni az ellenzéket, mint ahogy az sem kizárható, hogy a kormánypárt megvásárolja a szükséges szavazatokat.
