Külföld

Erőviszonyok a zárt ajtók mögött

Így látja a Politico Magyarország helyzetét az uniós vezetők között

A Politico amerikai portál európai kiadása feltérképezte az Európai Unió tagállamainak valós erőviszonyait, bemutatva, hogy egy-egy zártkörű tárgyalás során mely országok vezetőinek van a legnagyobb befolyása a döntésre.

politico 2
Forrás: Politico

A Politico a koordinátarendszer mellett országokra lebontva a politikai vezető és a nagykövet együttes megítélését is górcső alá veszi. Eszerint a hatodik pozíciót elfoglaló Magyarország semleges megítélésű (az indoklás szerint Orbán Viktor hosszú távú stratégiával rendelkezik és az ország valódi súlyánál nagyobb befolyással rendelkezik, ugyanakkor Várhelyi Olivér pozíciója kevésbé erős, gyakran ő az utolsó személy, aki a magyar politikai döntésekről értesül).

Érdekes, hogy a rangsorban a harmadik Franciaország megítélése negatív, noha Hollande-ot alapvetően befolyásos politikusként tartják számon, úgy vélik, gyengébb mint valaha. Franciaország helyzetén az valamelyest segít, hogy nagykövetük, Pierre Sellal az egyik legtapasztaltabb diplomata.

 

A vizsgált kritériumok a vezetők esetében:

  • Stabil kormánnyal rendelkeznek-e hazájukban?
  • Erőskezűen vezetik-e országaikat és van-e valamilyen előre meghatározott politikai konstrukció, ami alapján a kormányzás működik?
  • Rendelkeznek-e konzekvens stratégiával (mint ahogyan például Magyarország – jegyzi meg a Politico)?
  • Fenyegetést látnak-e más országokban bizonyos esetekben (mint például Nagy Britannia), vagy csapatjátékosok (ahogyan Belgium)?
  • Gyakran hoznak-e fel politikai problémákat?
  • Van-e valamilyen elementáris gond a térségben?
  • Kezdeményeznek-e vitákat, aktívak-e a tárgyalóasztal körül vagy azt várják, hogy a szomszédok reagáljanak először (ahogyan például Ausztria)?
  • Miket akartak rákényszeríteni a tárgyalóasztalnál ülve a többi tagállamra méretükből adódó előnyüknél fogva?

 

A nagykövettel szemben „támasztott elvárások”:

  • Fordulnak-e hozzájuk hivatali kollégáik, hogy szövetséget építsenek?
  • A kormányuk megtartja-e/betartja-e a nagykövete által ígérteket?
  • Hogyan teljesít a nagykövet Brüsszelben? Vagyis nem elég, hogy szószólója legyen valaki saját nemzetének és annak politikai ügyeinek, de érteni kell a brüsszeli gépezetet és annak részesévé is kell válni.
  • Milyen elsődleges ügyekkel érkeznek a tárgyalóasztalhoz? Lokális vagy átfogó érdekek mentén szólalnak fel?
  • A nagykövet az első számú személy, akihez tanácsért fordulnak, vagy ő az utolsó a sorban, aki értesül egy nemzeti döntésről (ahogyan az Magyarország esetében is zajlik a Politico szerint)?
  • Egyedül képviselik álláspontjukat egy egyeztetés alkalmával, vagy folyamatos összeköttetésben állnak a hazai vezetőkel?