A török elnöki rendszer bevezetéséről szóló népszavazás közeledtével egyre feszültebbé válik a viszony Berlin és Ankara között. Recep Tayyip Erdogan török elnök legutóbbi televíziós beszédében „náci praktikák” bevetésével vádolta meg Angela Merkel német kancellárt.
A török népszavazási kampányesemények németországi betiltása ellen tiltakozva Recep Tayyip Erdogan török elnök tegnapi televíziós beszédében bírálta Angela Merkel német kancellárt. „Ebben a pillanatban náci praktikákhoz folyamodsz” – intézte szavait Merkelhez a török államfő, aki emellett a terrorszervezetek támogatásával vádolta Európát. Erdogan egyébként egy szombati nyilatkozatában elmondta, arra számít, hogy az alkotmánymódosításról tartandó népszavazás után a parlament a halálbüntetés újbóli bevezetéséről dönt. Az államfő hozzátette, ha ez így alakul, habozás nélkül aláírja majd a törvényt. Az Európai Unió többször is jelezte Ankarának, hogy a halálbüntetés visszaállítása a török csatlakozási tárgyalások végét jelentené.
Közben szombaton mintegy harmincezer kurd tüntetett Frankfurtban a török kormány politikája és az elnöki jogkört kiszélesítő áprilisi népszavazás ellen. A tüntetők Abdullah Öcalan bebörtönzött kurd vezető, a Németországban is terrorszervezetnek minősített Kurd Munkáspárt (PKK) vezetőjének arcképét tartották a kezükben. A német szövetségi kormány éppen a közelmúltban tiltotta meg Öcalan arcképének nyilvános mutogatását. A tüntetők a rendőri felszólítás ellenére sem tüntették el az Öcalan-portrékat, ezért a hatóságok videofelvételeket készítettek a demonstrációról. A török külügyminisztérium közleményében kettős morállal vádolta a német hatóságokat, amiért az aktivisták a betiltott PKK szimbólumait használhatták, miközben török politikusoknak megtiltották a kampányrendezvényeket.
Elképzelhető egy újabb nagygyűlés török miniszterek részvételével Németországban az április 16-i népszavazás előtt - közölte tegnap Ibrahim Kalim, a török elnök szóvivője a CNN-Türk televízióban. A Reuters szerint ez a lépés csak tovább rontaná a két ország viszonyát. A Der Spiegel című német lap szombaton írt arról, hogy a német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) szerint Ankarának nem sikerült bizonyítania, hogy Fethullah Gülen állt a tavaly júliusi elvetélt puccs mögött. Erre reagálva Kalim kijelentette, a BND kételkedése Gülen hitszónok részvételében annak bizonyítéka, hogy Berlin az elvetélt államcsíny mögött álló szervezetet támogatja. A szóvivő a kurdok frankfurti tüntetésére reagálva elmondta, Törökország az ügy kapcsán bekérette a német nagykövetet.
A Bild című német napilap pénteken arról írt, hogy a török kormányhoz közelinek tartott Günes című napilap pénteki számának címlapján fotomontázs látható Angela Merkel német kancellárról, akit Hitler-bajusszal, fekete náci egyenruhában és pisztollyal a kezében, mellette horogkereszttel ábrázoltak, s németül a „Hitlerné”, törökül pedig a „csúnya néni” kísérőszöveg olvasható.
Anders Samuelsen dán külügyminiszter tegnap azt közölte, bekérette a koppenhágai török nagykövetet az Erdogant bíráló dániai törököket ért fenyegetések miatt. A Berlingske című dán napilap adta hírül, hogy megfenyegettek több, a török államfővel szemben kritikus, török származású dán állampolgárt. Azzal riogatták őket, hogy hazaárulás miatt bíróság elé kerülnek, és családtagjaik sem kerülhetik el a vizsgálatot. Samuelsen hétfőn találkozik a török nagykövettel, hogy tisztázzák a helyzetet.
Közben szombaton mintegy harmincezer kurd tüntetett Frankfurtban a török kormány politikája és az elnöki jogkört kiszélesítő áprilisi népszavazás ellen. A tüntetők Abdullah Öcalan bebörtönzött kurd vezető, a Németországban is terrorszervezetnek minősített Kurd Munkáspárt (PKK) vezetőjének arcképét tartották a kezükben. A német szövetségi kormány éppen a közelmúltban tiltotta meg Öcalan arcképének nyilvános mutogatását. A tüntetők a rendőri felszólítás ellenére sem tüntették el az Öcalan-portrékat, ezért a hatóságok videofelvételeket készítettek a demonstrációról. A török külügyminisztérium közleményében kettős morállal vádolta a német hatóságokat, amiért az aktivisták a betiltott PKK szimbólumait használhatták, miközben török politikusoknak megtiltották a kampányrendezvényeket.
Elképzelhető egy újabb nagygyűlés török miniszterek részvételével Németországban az április 16-i népszavazás előtt - közölte tegnap Ibrahim Kalim, a török elnök szóvivője a CNN-Türk televízióban. A Reuters szerint ez a lépés csak tovább rontaná a két ország viszonyát. A Der Spiegel című német lap szombaton írt arról, hogy a német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) szerint Ankarának nem sikerült bizonyítania, hogy Fethullah Gülen állt a tavaly júliusi elvetélt puccs mögött. Erre reagálva Kalim kijelentette, a BND kételkedése Gülen hitszónok részvételében annak bizonyítéka, hogy Berlin az elvetélt államcsíny mögött álló szervezetet támogatja. A szóvivő a kurdok frankfurti tüntetésére reagálva elmondta, Törökország az ügy kapcsán bekérette a német nagykövetet.
A Bild című német napilap pénteken arról írt, hogy a török kormányhoz közelinek tartott Günes című napilap pénteki számának címlapján fotomontázs látható Angela Merkel német kancellárról, akit Hitler-bajusszal, fekete náci egyenruhában és pisztollyal a kezében, mellette horogkereszttel ábrázoltak, s németül a „Hitlerné”, törökül pedig a „csúnya néni” kísérőszöveg olvasható.
Anders Samuelsen dán külügyminiszter tegnap azt közölte, bekérette a koppenhágai török nagykövetet az Erdogant bíráló dániai törököket ért fenyegetések miatt. A Berlingske című dán napilap adta hírül, hogy megfenyegettek több, a török államfővel szemben kritikus, török származású dán állampolgárt. Azzal riogatták őket, hogy hazaárulás miatt bíróság elé kerülnek, és családtagjaik sem kerülhetik el a vizsgálatot. Samuelsen hétfőn találkozik a török nagykövettel, hogy tisztázzák a helyzetet.
