Külföld

Erdogan markában Európa

Viccnek nevezte Brüsszel követelését a török elnök

Recep Tayyip Erdogan azzal vádolta meg az európai országokat, hogy biztonságos menedékhelyet nyújtanak a terrorszervezetek politikai szárnyainak, azt pedig „fekete komédiának” nevezte, hogy Brüsszel a terrorizmus elleni törvény módosítását várja Ankarától a vízummentességért cserébe.

Az elnöki rendszer bevezetésén dolgozó török elnök szinte nap mint nap tesz olyan nyilatkozatot, amely miatt Európa politikusai aggódhatnak az egyébként is törékeny Európai Unió–török megállapodás eredményessége miatt. A félelem főleg amiatt erősödik, hogy Erdogan határozottan elutasítja a terrorizmus elleni harcról rendelkező törvény módosítását, amely az uniós vízummentesség megadásának egyik feltétele. A török terrorellenes törvény az unió szerint túlságosan tágan értelmezi a terrorizmust és a terrorcselekmények fogalmát, arra használva, hogy újságírókat és ellenzékieket börtönözzenek be.

A török elnök tegnap újabb meghökkentő kijelentést tett, amikor arra kérte az Európai Uniót, hogy módosítsa a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó törvényeit. Erdogan magabiztosságát pedig jól mutatja, hogy meggyőződését fejezte ki arra vonatkozóan, az unió eltörli a török állampolgárok vízumkényszerét, méghozzá legkésőbb októberig.

Az Igazság és Fejlődés (AKP) kormánypárt egyik tisztségviselője tegnap közölte, hogy pártja június közepén terjeszti a török parlament elé a leendő alkotmány javaslatát. Az alaptörvény-tervezet tartalmazza majd Törökország új kormányzati formáját, a végrehajtó elnöki rendszert, amely Recep Tayyip Erdogan államfő kezében központosítja a hatalmat. „Szeretnénk a teljes intézményi hálójával együtt bevezetni az elnöki rendszert” – mondta az AKP meg nem nevezett tisztségviselője.

Erdogan már 2003 és 2014 között, tizenegy éves kormányfői pályafutása alatt sem tartotta titokban azt a szándékát, hogy egy kézben szeretné összpontosítani a hatalmat, s 2014 augusztusában történt köztársasági elnökké választása óta is kitart az alkotmánymódosítás mellett, amely a miniszterelnök végrehajtó hatalmának nagy részét az államfőre ruházná át.