Első a szuverenitás és a határvédelem

Bulgária sikerrel védi az Európai Unió külső határát, ezért eddigi teljesítménye alapján megérdemli, hogy mielőbb a schengeni övezet tagjává váljon – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután fogadta bolgár kollégáját, Daniel Mitovot. Az unió külső határainak védelme elsődleges feladat, ebben Bulgária élen jár, a schengeni övezet sok tagjánál nagyobb erőfeszítéseket tesz, és ezért mindenképpen elismerés illeti – magyarázta. Szijjártó és Mitov szerint a demográfiai, gazdasági és munkaerőpiaci kérdéseknek nemzeti hatáskörben kell maradniuk. „Nem fogadjuk el, hogy bárki ránk erőltesse, hogy ezeket a kihívásokat a bevándorlással kezeljük, mert az nem jelent megoldást” – fogalmazott. Hozzátette: továbbá arról is hasonlóan gondolkodnak, hogy a terrorizmus, a radikalizmus és a bevándorlási hullám között van összefüggés. Mint mondta, Magyarország álláspontja szerint Bulgáriát a bevándorlási válság kérdését illetően a védekezésben nem szabad magára hagyni. A külügyminiszter arra is kitért, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom tavaly rekordot döntött, és az idei év első hét hónapjában is növekedett, akárcsak az exportunk Bulgária felé. Szijjártó tegnap beszélt Santo Domingó-i tárgyalásairól is, elmondta, a latin-amerikai és a karibi államok támogatják, hogy Magyarország tagja legyen az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának.

Daniel Mitov hangsúlyozta: az EU-nak egységesnek kell lennie a külső határok védelmét illetően, minden tagállamnak erőfeszítéseket kell tennie, és akkor mindenki nyugodt lehet a helyzetet illetően. A bolgár tárcavezető is kiemelte az EU-n kívüli hotspotok jelentőségét, hiszen – mint mondta – nekünk kell eldöntenünk, mikor mennyi embert tudunk befogadni. A kvóták semmit nem oldanak meg, inkább meg kell állítani a beáramló tömeget – magyarázta. Hozzáfűzte: a szolidaritás fontos az unióban, és ezt minden tagállamnak bizonyítania kell. Mitov üdvözölte, hogy Magyarország fontos partnere és barátja az unióban Bulgáriának, és támogatja annak schengeni tagságát. Kitért az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára, és közölte: Bulgária nagy tisztelettel tekint az akkor történtekre. Sajnos csak sokkal később sikerült kivívni a szabadságot, de abban nagy szerepe volt a magyar népnek – hangsúlyozta.

Eközben Pozsonyban Robert Fico szlovák miniszterelnök a parlamentben arról beszélt, Szlovákia alternatív javaslattal akar előállni a decemberi európai uniós csúcstalálkozón arra vonatkozóan, hogy mit tegyen az EU a területén tartózkodó migránsokkal. A kormányfő hangoztatta, hogy a menedékkérők újraelosztására vonatkozó – Szlovákia és mások által a kezdetektől elutasított – kötelező kvóták terve csődöt mondott. Megismételte azt a kijelentését, hogy a kötelező kvóták ügyét halottnak tartja. Fico beszélt az Euró­pai Bizottság azon javaslatáról is, amely szerint úgynevezett „szolidaritási hozzájárulást” – be nem fogadott személyenként 250 ezer eurót – kellene fizetniük azoknak a tagországoknak, amelyek megtagadják a részvételt a menedékkérők kötelező újraelosztásában. „Úgy tűnik, ennek a javaslatnak nincs támogatottsága a tagállamok körében” – mondta. Hozzáfűzte: ezért nagy ambíciója Szlovákiának az, hogy olyan kompromisszumos javaslattal álljon elő, amely megszerzi további tagállamok támogatását.

Rekordszámú tartózkodási engedély

Minden eddiginél több, nagyjából 2,6 millió első tartózkodási engedélyt adtak ki tavaly az Európai Unió tagállamai harmadik országok polgárai számára – derült ki az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) friss jelentéséből. Az engedélyek 28,9 százaléka családi okokkal volt összefüggésben, 27,2 százaléka a munkavállaláshoz, 20,2 százaléka az oktatáshoz, 23,8 százaléka pedig egyéb okokhoz volt köthető. A családegyesítés tizenöt tagállamban volt a fő oka a kiállított tartózkodási engedélyeknek, Magyarországon is. A legtöbb engedélyt az Egyesült Királyságban adták ki, lakosságarányosan pedig Máltán. A legtöbbet ukrán állampolgároknak adták ki: mintegy 500 ezer kedvezményezett kapott tartózkodási engedélyt, s ez az összes engedély 19,2 százalékát jelentette. A második helyen az amerikaiak állnak (261 800 – 10 százalék), majd a kínaiak (167 100 – 6,4 százalék), az indiaiak (135 500 – 5,2 százalék), a szí­riaiak (104 100 – 4 százalék) és a marokkóiak (96 100 – 3,7 százalék).
(ŐM)