Előrenyomultak a szíriai kormányerők

EU: A jelenlegi vezetéssel elképzelhetetlen a tartós béke
Szíria jelenlegi vezetésével elképzelhetetlen a tartós béke az országban - áll abban a zárónyilatkozatban, amelyet hétfői tanácskozásukon fogadtak el az Európai Unió külügyminiszterei, akik szerint csak a 2012-ben Genfben elindított politikai folyamat elvei alapján, szíriai irányítással megvalósuló békés és nyitott politikai átmenet hozhat olyan tartós megoldást, amely véget vet a konfliktusnak.
"Az EU elítéli a túlzott, aránytalan és válogatás nélküli támadásokat, amelyeket a szíriai rezsim hajt végre saját népe ellen" - szögezi le a zárónyilatkozat, amely szerint a halálos áldozatok többségéért az Aszad-rezsimet terheli a felelősség. A szöveg minden felet felszólít, hogy hagyják abba a polgári lakosság által lakott területek lövetését és bombázását.
"Tömeges meneküléshez, valamint a Szíriában tevékenykedő terrorista csoportok virágzásához vezetett az, hogy a rezsim szisztematikusan célba veszi a polgári lakosságot" - húzza alá a dokumentum, amely erőteljesen elítéli az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet által elkövetett bűnöket és jogsértéseket, külön kiemelve a civilek, köztük a keresztények és más vallási csoportok ellen elkövetett "támadásokat, atrocitásokat, gyilkosságokat, a konfliktussal összefüggő szexuális erőszakot, az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog megsértését".
"Az EU elítéli, hogy az Iszlám Állam szándékosan rombolja a kulturális örökséget Szíriában és Irakban, ami a nemzetközi jog értelmében háborús bűn" - olvasható a nyilatkozatban, amelynek megfogalmazói szerint az Aszad-rezsim nem lehet partner az IÁ elleni küzdelemben, a terroristák elleni fellépést pedig nemzetközi szinten össze kell hangolni.
"Mély aggodalomra adnak okot a közelmúltbéli orosz katonai támadások, amelyen nem az Iszlám Állam vagy más, az ENSZ által megnevezett terrorcsoport ellen irányul, hanem például a mérsékelt ellenzék ellen, és ezeket azonnal abba kell hagyni" - fogalmaz a zárónyilatkozat, figyelmeztetve egyúttal: a konfliktus katonai eszkalációja a válság elhúzódásával, a humanitárius helyzet súlyosbodásával és a radikalizálódás erősödésével fenyeget.
Szijjártó Péter elmondta, hogy attól tart, hogy terméketlen vita alakul ki a rezsim jövőbeni szerepéről. Mint mondta: a jövőbeni kérdéseket a jövőben kell rendezni, a jelenlegi kérdés viszont az, hogy sikerül-e stabilitást és békét teremteni. A német kancellárra utalva megjegyezte: a lehető legszélesebb politikai tárgyalásokra van szükség.
A külgazdasági és külügyminiszter naiv illúziónak nevezte, hogy a szíriai konfliktust Oroszország nélkül is meg lehetne oldani, és ezzel le kell számolni. Szijjártó szerint pragmatikus és összehangolt együttműködésre van szükség Oroszország és a transzatlanti közösség között, anélkül "koordinálatlan akciók jönnek szakmányban", ami csak mélyíti a káoszt.
A zárónyilatkozat felszólítja a szíriai feleket, hogy támogassák az ENSZ vezette folyamatot, a mérsékelt ellenzéket és a hozzájuk köthető fegyveres csoportokat pedig arra kéri, hogy jussanak közös nevezőre.
"Az EU fenntartja a mérsékelt ellenzék támogatását" - húzza alá a zárónyilatkozat.
Végezetül a zárónyilatkozat megemlíti, hogy az EU mennyi pénzt fordított eddig a válság kezelésére, s arra kéri a nemzetközi közösséget, hogy növeljék anyagi hozzájárulásukat a szíriai válság rendezéséhez.

„Ezek a leghevesebb harcok a szíriai orosz beavatkozás szeptember 30-i kezdete óta, a felkelők közül többtucatnyian meghaltak” - tette hozzá.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint Oroszország a szíriai konfliktusnak csak az elhúzódását okozza azzal, hogy továbbra is támogatja Bassár el-Aszad elnököt. „Oroszországnak konstruktív szerepet kellene játszania az Iszlám Állam (terrorszervezet) elleni harcban. Aszad rendszerének támogatása nem az, csupán a háborút hosszabbítja meg” - mondta a NATO főtitkára. Hozzátette, hogy nincsenek olyan tervek, melyek szerint a NATO mint katonai szövetség haderőt küldene Szíriába.  

Az Egyesült Államok által támogatott YPG és annak női ága, az YPJ, a négy fegyveres csoportból álló Szíriai Arab Koalíció (SAC) és a Szíriai Asszír Katonai Tanács (CMSS) nevű felkelőszervezet alakított katonai koalíciót. Az YPG korábban már harcolt ezeknek a csoportoknak az oldalán az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista szervezet ellen. Az új koalíció megalakulását azzal indokolták, hogy a háború sújtotta közel-keleti országban végbement politikai és katonai fejlemények fényében szükség van egy egységes „nemzeti” katonai erőre a Szíriában élők számára. A szervezethez azok a szíriaiak tartoznak, akik szabadon, elkötelezetlenül, méltósággal és mások legitim jogainak tiszteletben tartásával szeretnének élni - áll a közleményben. Bassár el-Aszad szíriai elnök szerepéről a külügyi főképviselő azt mondta: a konfliktus minden releváns tényezőjét le kell ültetni a tárgyalóasztal köré.

Az EU külügyi főképviselője, Federica Mogherini szerint Moszkva szíriai katoni szerepvállalásának egyik bajos pontja Törökország légterének megsértése. Az uniós diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy a légicsapásoknak az IÁ és az ENSZ által meghatározott más terrorszervezetek ellen kell irányulniuk, s össze kell hangolni a nemzetközi közösség tevékenységét. Máskülönben ez nagyon kockázatos - húzta alá Federica Mogherini.

Az amerikai elnöknek, elmondása szerint egy fő célja van: el akarja kerülni, hogy az Egyesült Államok katonailag erősen elkötelezze magát egy olyan konfliktusban, amelyben megítélése szerint az amerikai haderő nem kínálhat életképes, hosszú távú megoldást.

„Készek vagyunk arra, hogy mind diplomáciai munkát végezzünk, mind pedig támogassuk - ahol tudjuk - a mérsékelt ellenzéket, ami segíthet meggyőzni az oroszokat és az irániakat arról, hogy gyakoroljanak nyomást Aszad szíriai elnökre az átmenet érdekében” – mondta a CBS televíziónak nyilatkozva. „De amit nem fogunk megtenni, az az, hogy ismét belevetjük magunkat egy hadjáratba, ezúttal Szíriában” - tette hozzá.

Az amerikai kormány a múlt héten jelentette be: felhagy azzal a tervvel, hogy új szíriai felkelőket képez ki az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet elleni harcra, és ehelyett inkább olyan, már létező egységeknek nyújt közvetlen támogatást, amelyeknek a Pentagon szerint jobb esélyük van a dzsihadisták elleni sikerre.

Obama az interjúban kijelentette, hogy a mérsékelt gerillák kiképzésével kapcsolatban - amit egyébként vezető munkatársai, köztük Hillary Clinton volt külügyminiszter még a konfliktus elején javasoltak neki - már azelőtt komoly kételyei voltak, hogy az megkezdődött volna. Indoklása szerint tavaly mégis azért döntött emellett, mert abból a megfontolásból indult ki, hogy a szíriai helyzet további romlásának megakadályozása érdekében ki kell próbálni „különböző dolgokat”.

Az amerikai elnök szerint nehéz, ha nem lehetetlen feladatnak bizonyult a mérsékelt szíriai felkelőket az IÁ elleni harcra összpontosítani, amikor ők Aszadot és hadseregét nagyobb fenyegetésnek látják. Obama úgy vélekedett, hogy az IÁ-t legyőzni csak a síita kormány által szorongatott szunniták mozgósításával lehet, ami viszont mindeddig kudarcot vallott. „Sosem tápláltunk olyan illúziót, hogy katonailag mi magunk meg tudjuk oldani a problémát Szíriában” - jelentette ki Barack Obama.

Elutasította azokat az állításokat, amelyek szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök színre lépése a konfliktusban az amerikai gyengeség jele lenne. Obama szerint Moszkva inkább az egyetlen térségbeli szövetségesét igyekszik megmenteni az összeomlástól. Az elnök hangoztatta, hogy az Egyesült Államoknak már azt megelőzően „meglehetősen jó” hírszerzési adatai voltak Oroszország szíriai beavatkozási szándékáról, hogy New Yorkban az ENSZ-ben találkozott Putyinnal.

Barack Obama úgy vélekedett, „az, hogy úgy érezték, ezt meg kellett tenniük, nem az erő jele, hanem azé, hogy nem működött a stratégiájuk” - mondta.