Oroszország egész területén megnyíltak vasárnap reggel a szavazóhelyiségek; utolsóként a legnyugatabbra fekvő, a Lengyelország és Litvánia közé ékelődő Kalinyingrád megyében kezdődött meg a szavazás ottani idő szerint 8.00 órakor. A szavazáson minden eddiginél többen jelentek meg, a moszkvai Központi Választási Bizottság előzetes adatain a győzelmet ismét a jelenlegi elnök, Vlagyimir Putyin szerezte meg.
A Szkripal-ügy növelte a részvételt
Az "Oroszország elleni új támadások", köztük az úgynevezett Szkripal-ügy növelték az orosz elnökválasztáson való a részvételi kedvet - jelentette ki Valerij Fjodorov, a VCIOM állami közvélemény-kutató intézet igazgatója vasárnap Moszkvában. Fjodorov szerint a történtek "megerősítették az oroszok eltökéltségét, még azok is elmentek szavazni, akik eredetileg nem akartak, hogy megmutassák a Nyugatnak, hogy fölösleges Oroszország megfélemlítésével próbálkozni". (Szergej Szkripal volt orosz kettős ügynököt és lányát megmérgezték Angliában, London Moszkvát vádolta meg az incidenssel, amit az orosz vezetés visszautasított.) Ella Pamfiova, a Központ Választási Bizottság elnöke közölte, hogy a választási részvétel moszkvai 18 órakor 60 százalékos volt. Az urnák az Oroszországi Föderáció központi régiójában két órával, Kalinyingrád megyében hárommal később zártak.
Összeveszett Navalnij és Szobcsak
Élő adásban veszett össze az orosz elnökválasztás napján egy YouTube-csatornán a választásból kizárt ellenzéki blogger, Alekszej Navalnij és a liberális Polgári Kezdeményezés színeiben jelöltként rajthoz állt Kszenyija Szobcsak. Szobcsak meghívta Navalnijt, hogy a választók érdekében csatakozzon a Dmitrij Gudkov volt parlamenti képviselővel együtt létrehozandó, "Putyin-ellenes" Változások Pártjába. Navalnij viszont a "Kreml bábjának" és "a liberális jelölt paródiájának" nevezte a elnökjelöltnőt.
Putyin a nyertes
Vlagyimir Putyin hivatalban lévő államfő nyerte meg a vasárnapi orosz elnökválasztást a moszkvai Központi Választási Bizottság előzetes adatai szerint, megszerezve 4. elnöki mandátumát.Vlagyimir Putyin hivatalban lévő orosz államfő a szavazatok 71,97 százalékával győzött a leadott voksok 21,33 százalékának összesítése alapján. A második helyen Pavel Grugyinyin kommunista jelölt végzett 21,33, a harmadikon pedig Vlagyimir Zsirinovszkij liberális demokrata politikus 6,96 százalékkal.
A csaknem 111 millió orosz választópolgár több mint 97 300 választókörzetben adhatja le a szavazatát. Oroszországban, ahol 11 időzóna van, az első előzetes eredményeket a kalinyingrádi zárás, közép-európai idő szerint 19 óra után hozzák nyilvánosságra.
Az elnöki posztért Vlagyimir Putyin hivatalban lévő államfő (független jelölt), Pavel Grugyinyin (Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja), Vlagyimir Zsirinovszkij (Oroszországi Liberális Demokrata Párt), Kszenyija Szobcsak (Polgári Kezdeményezés), Grigorij Javlinszkij (Jabloko), Szergej Baburin (Oroszországi Össznépi Szövetség), Makszim Szurajkin (Oroszország Kommunistái) és Borisz Tyitov (Növekedés Pártja) verseng.
A közvélemény-kutatások szerint a választás esélyese Vlagyimir Putyin.
A Rosszija 24 hírtelevízió szerint a választás eddig nagyobb szabálytalanságok nélkül folyik. A TASZSZ hírügynökség azt közölte, a szibériai Kolima folyó vidékén helyi idő szerint 15 órára 54, a Szahalin szigetén pedig csaknem 50 százalékos volt a részvétel.
Minden eddiginél magasabb a részvételi arány
Elérte az 57,5 százalékot országosan az elnökválasztáson való részvétel moszkvai idő szerint 17 órakor - közölte vasárnap délután az orosz Központ Választási Bizottság elnöke.
A voksolás moszkvai idő szerint 21 órakor (közép-európai idő szerint 19 órakor ér véget), a kalinyingrádi exklávéban, az első előzetes eredményeket csak azután fogják közölni.
Hírügynökségi beszámolók szerint a Moszkva környéki Ljuberci város egyik választókörzetében hamis szavazólapok bedobását észlelték, Az urnát lepecsételték, tartalmát érvénytelennek fogják nyilvánítani.
A Golosz civil szervezet közölte, hogy a kora délutáni órákig csaknem az ország 72 régiójából 859 lehetséges szabálysértésről kapott bejelentést. Ezek közül a legtöbb panasz (170) a megfigyelők jogainak állítólagos korlátozására és a szavazóhelyiségek kialakítására (222) vonatkozott. A legtöbb bejelentés Moszvából (109), Szentpétervárról (62) és Moszkva megyéből érkezett.
Az orosz elnöki posztért nyolc jelölt verseng.
Ukrajnában csak diplomaták mehetnek be az orosz külképviseletekbe
Az ukrán hatóságok előzetes bejelentésükhöz híven csak diplomatákat engednek be az ukrajnai orosz külképviseletekbe vasárnap, az orosz elnökválasztás ideje alatt.
Kijevben drótkerítéssel zárták le a rendfenntartók az orosz nagykövetséghez vezető utat mindkét irányból. A külképviseletnél megerősített szolgálatot tartanak. Helyszíni jelentések szerint a drótkerítéseken belülre csak diplomata útlevéllel rendelkezőket és nem orosz állampolgárságú újságírókat engednek be.
A kerítésen kívül közben ukrán nacionalista tüntetők kezdtek el gyülekezni délelőtt, számukat az UNIAN ukrán hírügynökség mintegy 80-ra becsülte. A demonstrációra zömében a Szabadság párt, a Jobboldali Szektor (PSZ) és a Nemzeti Korpusz nevű szervezetek zászlóival vonultak ki a tüntetők, akik erősítőkön keresztül ukrán hazafias zeneszámokat játszanak.
A tüntetés egyelőre békésen zajlik. Szavazni is csak egy-két orosz állampolgár próbált, de nem sikerült bejutniuk a követség épületébe. A rendfenntartók ugyanis már a kordonnál ellenőrzik az iratokat, és az orosz állampolgárokat elküldik.
A nyugat-ukrajnai Lembergben is tüntetést tartanak ukrán nacionalisták - mintegy ötvenen - az orosz konzulátus előtt. Egyelőre békésen zajlik a demonstráció.
Odesszában lezárták az orosz konzulátus utcáját, mert reggel egy névtelen betelefonáló robbanószerkezetről értesítette a hatóságokat. Az utcát bombaszakértők vizsgálják át.
Ukrán sajtójelentések közben arról is beszámoltak, hogy a Krímben iskolás gyermekek szüleire a tanárok által, a vállalatok dolgozóira pedig az üzemek vezetőin keresztül gyakoroltak nyomást a választáson való részvételt erőltetve a helyi orosz közigazgatás tisztviselői.
Arszen Avakov ukrán belügyminiszter pénteken jelentette be, hogy Ukrajna területén Moszkva nem rendezheti meg az elnökválasztást, ezért a rendfenntartók nem engedik be szavazni a diplomáciai státussal nem rendelkező orosz állampolgárokat az Oroszországi Föderáció ukrajnai külképviseleteire - a kijevi nagykövetségre, valamint az odesszai, lembergi (lvivi) és harkivi konzulátusokra. Az ukrán külügyminisztérium szombaton kiadott közleményében közölte, hogy egyetért a döntéssel.
A belügyminiszter elsősorban azzal magyarázta a döntést, hogy Moszkva Kijev többszöri tiltakozása ellenére is illegitim módon és a nemzetközi normákat megsértve megrendezi az elnökválasztást az Ukrajnához tartozó, Oroszország által önkényesen bekebelezett Krím félszigeten. A krími választás miatt Ukrajna az ENSZ-nél is tiltakozott. Kanada, Ausztria és Észtország, valamint az Európai Unió részéről Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője jelezte, hogy nem fogja elismerni törvényesnek a Krímben megtartott választást.
