Elkezdték kiüríteni az idomeni tábort

Helyi idő szerint este hét óráig 2024-en hagyták el a menekülttábor területét - közölte a görög rendőrség.
A hatóságok lezárták a területre vezető utakat, a térségbe több száz rohamrendőrt vezényeltek, de a művelet során súlyosabb incidens nem történt.
A legnagyobb görögországi hevenyészett menekülttáborban eddig - becslések szerint - 8400, főként Irakból, Szíriából és Afganisztánból érkezett migráns tartózkodott. 
Jorgosz Kiricisz, a görög kormány migránskérdéssel foglalkozó szóvivője elmondta, hogy a tábor helyi idő szerint hajnali öt órakor kezdett felszámolása lassan és nyugodtan halad, erőszak alkalmazására egyelőre nem került sor. A művelet Kiricisz becslései szerint legalább tíz napig tart majd. Hozzátette, hogy a menedékkeresőket buszokon, apránként, újonnan létrehozott fogadóközpontokba szállítják át.
A területre nem engedtek be újságírókat, a hatóságok a tábor körüli három kilométeres körzetben lezárták az utakat.
Rendőrségi források szerint az akcióban legalább 700 egyenruhás vesz részt, összesen pedig mintegy 1400 rendőr van készültségben.
Délig 23 buszon több mint 1100 migránst szállítottak el a táborból. Rendőrségi források szerint az első fuvarok a közeli Szaloniki egyik központjában tették le az embereket.
A hatóságok délután helikopterről készített videofelvételt tettek közzé, amelyen menekülteket lehetett látni, ahogy szervezetten és erőszak alkalmazása nélkül buszokba ültek és elhagyták a tábor területét. Szemtanúk szerint a hatóságok a sátrakat, műanyag ponyvákat és szemetet kotrógéppel takarították el.
Újságírók délutánig legalább 40 buszt számoltak, amelyekkel menekülteket szállítottak el a helyszínről. Értesülések szerint az akciót a nap folyamán még sötétedésig folytatják.
A frankfurti székhelyű Medico International segélyszervezet ugyanakkor bírálta, hogy más görögországi menekülttáborokban részben még rosszabbak a körülmények, mint Idomeniben.

Macedónia március elején lezárta határait, és ezzel a balkáni útvonalat, amelyen át tavaly több mint egymillió migráns érkezett Európába. Az idomeni tábor lakói abban reménykedtek, hogy a határátkelők újra megnyílnak előttük, és vonakodtak beköltözni a határtól távolabb fekvő, de jobban felszerelt fogadóközpontokba.

Az idomeni táborban március elején még több mint 14 ezren éltek, de ez a szám fokozatosan csökkent, ahogy az emberek rájöttek: a macedón hatóságok nem fogják meggondolni magukat.  Eddig több mint 54 ezren rekedtek Görögországban a balkáni útvonal lezárása miatt.

Othman Belbeisi, az IOM líbiai misszióvezetője a dpa német hírügynökségnek Tuniszban elmondta, hogy „néhányan azért mennek Líbiába, hogy munkát vállaljanak”, mások viszont Európába igyekezhetnek, és nem lehet tudni, ők hányan vannak. A nemzetközi szervezet saját megfigyelései és a régió nagykövetségeinek becslései alapján úgy számolja, hogy legalább 700 ezer migráns tartózkodik jelenleg az észak-afrikai országban, de ez a szám akár 1 millió is lehet.

Bár Líbiában Moammer Kadhafi 2011-es megbuktatás és meggyilkolása óta káosz uralkodik, az országban - ahogy korábban, úgy most is - sok nyugat-afrikai, eritreai és szomáliai szeretne munkát vállalni az építőiparban, mezőgazdaságban és a szolgáltatási szektorban, még ha újra és újra menekülni kényszerülnek a harcok elől.

Menedékkérők 20 fős csoportja érkezett Spanyolországba Görögországból
Szír és iraki menedékkérők 20 fős csoportja érkezett Spanyolországba kedden, akiket az Európai Unió menekültelosztási mechanizmusának keretében helyeztek át Görögországból.

"Nem tudok sokat Spanyolországról (...), de boldog vagyok, hogy megyek" - nyilatkozta a sajtónak még indulás előtt az athéni repülőtéren Nafia Bedredin, egy iraki családapa, aki feleségével és négy gyerekével együtt került be a kiválasztott csoportba.
Hét férfi, öt nő és nyolc gyerek érkezett meg a spanyol fővárosba, ahonnan Barcelonába, Zaragozába és Sevillába utaznak tovább menedékkérők számára fenntartott befogadó központokba. Civil szervezetek közreműködésével itt megkapják a szükséges egészségügyi, pszichológiai, jogi és képzési segítséget. 
José Manuel García-Margallo, spanyol külügyminiszter az isztambuli Humanitárius Világ-csúcstalálkozón újságíróknak azt mondta: június végéig összesen 201 ember érkezését várják Görögországból és Olaszországból. Rajtuk kívül június közepétől 285 menedékkérő várható Líbiából, és további 101 ember Törökországból.
"A probléma az olasz és görög befogadó központokban van. Ők azok, akinek azonosítani, regisztrálni kell őket, és átszállítani az Európai Unió többi országába" - reagált a politikus arra, hogy a spanyol kormányt számos kritika érte az elmúlt hónapokban, amiért késlekedett az áthelyezési program megvalósulása.
Spanyolország több mint 17 ezer menekült befogadását vállalta 2017-ig a menekültek áttelepítését célzó programban, amelyről tavaly szeptemberben döntöttek egyes uniós tagállamok.
A kezdeményezés 160 ezer Olaszországban és Görögországban partot ért menedékkérő áthelyezését irányozza elő Észak- és Nyugat-Európába. A program tavaly októberben vette kezdetét, amikor 19 eritreai állampolgárt szállítottak Rómából Svédországba. 
A megállapodás keretében Spanyolországba eddig 18 menedékkérő érkezett Olaszországból.

Az Európai Bizottság észak-afrikai befektetésekkel fékezné a migrációs áradatot
Az észak-afrikai országokban történő uniós- és magánberuházásokkal fékeznék az Európába tartó migrációs áradatot az Európai Bizottság készülő javaslata értelmében - közölték nevük elhallgatását kérő diplomaták kedden a Politico című brüsszeli hírportállal.
A névtelenséget kérő illetékesek tájékoztatása szerint a brüsszeli testület 60 milliárd euró értékű beruházást tervez a térségben, amelynek legnagyobb részét magánbefektetőktől várják, azonban az unió is hozzájárulna 4,5 milliárd euróval.
Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a számokat nem erősítette meg, de arról számolt be, hogy Frans Timmermansszal, az Európai Bizottság első alelnökével június elején fogják nyilvánosságra hozni az erről szóló terveket, amelyeket a június végi EU-csúcstalálkozó résztvevői elé fognak bocsátani.
A bizottsági tervezet az olasz kormány áprilisi javaslatcsomagján alapul, amelynek értelmében az EU pénzügyi és operatív támogatást nyújtana, ezért cserébe pedig az ebben részesülő partnerországok kötelezettségeket vállalnának a határaik ellenőrzése, a migrációs áradat megfékezése, a visszatoloncolt személyek visszafogadása és az emberkereskedelem elleni küzdelem terén.
Sajtóhírek szerint a javaslat hasonló lenne az uniós beruházásokat ösztönző befektetési intézkedéscsomaghoz, az úgynevezett Juncker-tervhez.
A szükséges források egy részét az Európai Bizottság a 2007-2013 közötti uniós költségvetésben felhasználatlanul maradt forrásokból teremtené elő - tájékoztatta egy illetékes a Politicót.