Az iraki miniszterelnök bejelentette hétfőre virradóra a Moszul felszabadítására irányuló nagyszabású szárazföldi hadművelet kezdetét.
Haider al-Abádi kormányfő szűkszavú közleményét az iraki állami tévében olvasták fel.
A miniszterelnök bejelentette, hogy kezdetét vette az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet kezén lévő utolsó iraki nagyváros visszafoglalása. "A közeljövőben együtt fogjuk megünnepelni az IÁ teljes felszámolását az ország területén" - közölte Abádi, és fogadkozott, hogy a dzsihadisták felelni fognak szörnyű bűncselekményeikért.
"Felszólítjuk a helyi lakosokat, hogy együttműködjenek a felszabadító erőkkel" - közölte Abádi.
A Sky News Arabia hírtelevízió úgy tudja, hogy a második legnagyobb iraki város felszabadításában részt vevő egységek létszáma meghaladja a nyolcvanezret. Légi támogatást kapnak az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíciótól.
Az asz-Szumaríja televízió híradásában elhangzott, hogy a város ostromában a hadsereg katonáin kívül részt vesznek terrorelhárító egységek, szövetségi és helyi rendőrök, kurd harcosok (pesmergák), illetve egy síita milícia és a térségbeli szunnita törzsek fegyveresei is.
A bejelentés nem volt váratlan, az iraki légierő több tízezer röplapot dobott le vasárnap Moszulra, figyelmeztetve a lakosságot, hogy az utolsó szakaszukba jutottak az IÁ elleni támadás előkészületei. A lapokon többféle üzenet volt. Az egyikben azt ígérték, hogy az előrenyomuló katonaság és a légierő nem vesz célba civileket. Egy másik azt tanácsolta a lakosságnak, hogy kerülje az iszlamisták tartózkodási helyeit.
A hadműveleteket akadályozó tömeges meneküléstől tartva az iraki hadsereg azt kérte a röplapokon, hogy az emberek maradjanak otthon, és ne higgyenek az iszlamisták pánikkeltő híreszteléseinek. Ha a hadsereg alakulataival találkoznak, tartsanak tőlük legalább 25 méter távolságot.
Az IÁ 2014 júniusában foglalta el Moszult. Előtte a városban kétmilliónyian éltek, 4-5-ször többen, mint a dzsihadistáktól eddig visszafoglalt városokban. Jelen pillanatban mintegy 1,3 millió ember él Moszulban, az IÁ fegyveresei több mint hatezer embert tartanak ott fogva. Az ENSZ szerint a harcok miatt akár 70 ezer ember is elvesztheti lakhelyét.
Washington: Moszul visszavétele döntő pillanat lehet
A Moszul visszavételéért indított hadművelet "döntő pillanata" lehet az Iszlám Állam elleni harcnak - jelentette ki Ashton Carter amerikai védelmi miniszter Washingtonban helyi idő szerint vasárnap. "Olyan csapást mérhetünk az IÁ-ra, amelyből nem tud majd újra felállni" - reménykedett Carter. "Biztosak vagyunk benne, hogy iraki partnereink legyőzik közös ellenségünket, és felszabadítják Moszult, valamint Irak többi részét az Iszlám Állam gyűlölete és kegyetlensége alól." A védelmi tárca vezetője Washington és a nemzetközi koalíció folyamatos támogatásáról biztosította "az iraki biztonsági erőket, a kurd harcosokat és az iraki népet a rájuk váró nehéz küzdelemben".
Megsemmisítették az ISIS több védelmi állását Moszul körzetében
Az iraki Moszul felszabadítására indított szárazföldi hadművelet hétfő hajnali kezdete óta a kurd fegyveresek visszafoglaltak hét falut a dzsihadistáktól, a város keleti részében pedig a támadók megsemmisítették a várost ellenőrzése alatt tartó Iszlám Állam terrorszervezet első védelmi állásait.
A kurdok (pesmergák) Moszultól 40 kilométerre keletre nyomultak be a hét településre, és visszaszerezték az ellenőrzést azok fölött az Iszlám Államtól.
Magában a városban - a Reuters hírügynökség egyik riporterének beszámolója szerint - délelőtt robbanásokat lehetett hallani, elsősorban a keleti részen.
A most kezdett hadművelet valószínűleg több hétig tart - jelezte Stephen Townsend altábornagy, a Washington vezette koalíció parancsnoka.
Erdogan: Törökország nem maradhat ki a moszuli hadműveletből
Törökország nem maradhat ki a moszuli hadműveletből, és ott ül majd a tárgyalóasztalnál is - hangoztatta Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn Isztambulban. Az államfő kifejtette: Törökországot azért akarják távol tartani a katonai beavatkozástól, mert meg akarja akadályozni, hogy Észak-Irakban az Iszlám Állam elleni küzdelem ürügyén egymásnak essenek a különféle muszlim felekezetek. Törökország szerint ugyanis a síita többség Észak-Irak etnikai összetételének megváltoztatását tervezi, és elkerülhetetlen az összeütközés a síita haderő és a helyi szunniták között. Erdogan hangsúlyozta: a török-iraki határ 350 kilométer hosszú, és "kizárt", hogy Ankara kimaradjon az offenzívából. Egy olyan beavatkozásért, amelyben Törökország nem vesz részt, nem is felelős - hívta fel a figyelmet.
Arab televízió: Rakkába menekült az ISIS vezetője
Leverték azt a lázadást, amely az úgynevezett iszlamista rendőrség parancsnokának vezetésével tört ki Moszulban Abu Bakr al-Bagdadi, az Iszlám Állam (IÁ) vezetője ellen, aki állítólag a dzsihadisták szíriai bástyájába, Rakkába menekült át a terrorszervezet iraki fellegvárából - jelentette hétfőn az asz-Szumaríja pánarab televízió Ninive tartománybéli forrásokra hivatkozva.
A televízió úgy tudja: az al-Bagdadihoz hű elit alakulatok néhány órás összecsapásokat követően leverték a puccskísérletet a városban, megölve a felkelés élén álló moszuli Abu Uszmánt és néhány követőjét, akihez hű erők korábban az Iszlám Állam több létesítményét is megtámadták.
A dzsihadisták helyreállították ellenőrzésüket Moszul felett.
Az Iszlám Állam Uszmán több tucat munkatársát végeztette ki a város központi terein. Al-Bagdadi a lázadás kitörésekor felszólította a neki közvetlenül alárendelt elitegységeket, hogy törjék le a felkelést, és öljék meg az iszlamista rendőrség hét vezetőjét. A helyi források szerint a város káoszba süllyedt az Iszlám Állam egymással ellenséges egységeinek összecsapásai során.
Az asz-Szumaríja szerint az iszlamista rendőrség egyik járművéből hangosbemondón azt hirdették, hogy al-Bagdadi Rakkába szökött, feleségét pedig őrizetbe vették. A felkelők bejelentették: "al-Bagdadi moszuli uralma véget ért".
Korábban a pánarab hírtelevízió közölte, hogy az Iszlám Állam vezetője túlélte a koalíciós erők légicsapását Moszulban.
A rendelkezésekre álló értesülések szerint a dzsihadisták katonai parancsnokait szállító gépkocsikonvojt, amellyel al-Bagdadi is utazott, a Washington vezette szövetség harci repülőgépei vették tűz alá al-Gabat térségében. A bombázás több tucat szélsőségessel végzett, köztük Abu Músza al-Magribivel, az Iszlám Állam vezetőjének egyik közeli bajtársával is - közölte a televízió.
Egyéb részletet azonban nem közöltek, így nem tudni, hogy al-Bagdadi hogyan menekült meg a légicsapás elől.
Az al-Arabíja televízió arról számolt be, hogy az Iszlám Állam egy másik magas rangú tisztségviselőjével is végeztek. Az Ahmed Hattab néven azonosított férfi vezette a dzsihadisták biztonsági szolgálatát Moszul déli részében.
Haider al-Abádi iraki kormányfő hétfőre virradóra jelentette be a Moszul felszabadítását célzó szárazföldi hadművelet kezdetét. Az offenzívában nagyjából 60 ezer fegyveres vesz részt, köztük - az asz-Szumaríja szerint - a hadsereg katonáin kívül terrorelhárító egységek, szövetségi és helyi rendőrök, kurd harcosok (pesmergák), illetve egy síita milícia és a térségbeli szunnita törzsek fegyveresei is. Az előrenyomulást az Egyesült Államok vezette terrorellenes koalíció légiereje támogatja.
A dzsihadista szervezet 2014 júniusában foglalta el az akkor kétmilliós Moszult, Irak második legnagyobb városát, ahol jelenleg is mintegy 1,3 millió ember él. Az iraki Ninive tartomány székhelyén becslések szerint több mint 6000 harcossal rendelkezik az Iszlám Állam.
Tüzes árkokkal védekeznek az IÁ erői Moszulnál
Kőolajjal feltöltött és meggyújtott tüzes árkokkal védi iraki bástyáját, Moszult az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet a kormányerők ostromától - közölte hétfőn az al-Manar arab hírtelevízió.
A híradás szerint a szélsőségesek az iraki Ninive tartomány székhelyétől keletre, al-Hamdaníja nevű külvárosnál folyamodtak ehhez a taktikához, hogy lelassítsák a szárazföldi offenzívát és zavarják a Washington vezette terrorellenes koalíció légicsapásait. Hamdaníjához közelít ugyanis az iraki hadsereg 9. harckocsi hadosztálya.
Az iraki haderő egyik magas rangú tábornoka szerint a város visszafoglalását célzó nagyszabású hadművelet "nagyon jól halad".
Talib Sagáti altábornagy, a közös katonai műveleti parancsnokság vezetője Kázer településén nyilatkozott arról az AP amerikai hírügynökségnek, hogy a hadművelet a terveknek megfelelően halad, egyben "nagyon fontosként" méltatta a nyugati terrorellenes koalíció szerepét a légicsapásokban és a hírszerzési értesülések megosztásában. Utóbbiak szerint néhány IÁ-szélsőséges családostul Szíriába menekült Moszulból - tette hozzá.
Ugyanakkor iraki kurd erők (pesmergák) lassan haladnak Moszultól keletre. Páncélozott járművek hosszú oszlopa, hátukban több száz kisteherautóval haladt hétfőn a ninivei fennsíkon féltucat falu irányába. A nap folyamán intenzív amerikai légi támadások érték az egykor vallási kisebbségek által lakott, mára az IÁ terroruralma miatt elhagyatott falvakat.
Mohammad Darvis, a kurd erők alezredese elmondta: a főutak és a mezők házilag készített pokolgépekkel vannak aláaknázva, emellett pedig öngyilkos merényletek lassítják támadásukat.
Egy névtelenül nyilatkozó pesmerga őrnagy szerint néhány kurd egység behatolt a falvakba, de nem szálltak ki Humvee típusú katonai terepjáróikból a tűzszerészekre várva.
Az Ökumenikus Segélyszervezet 3 millió forintot különített el az észak-iraki menekültek ellátására
Az Ökumenikus Segélyszervezet 3 millió forintot különített el az észak-iraki menekültek ellátására, miután Moszul hétfői ostroma nyomán újabb százezrek válhatnak háborús menekültté.
A segélyszervezet közleményét azzal kapcsolatban írták, hogy az iraki kormányerők a Washington vezette nemzetközi koalíció segítségével hétfőn támadást indítottak az Iszlám Állam dzsihadista szervezet utolsó iraki bástyája, Moszul visszafoglalására. Azt írták: a hadműveletek miatt hatalmas humanitárius katasztrófa alakulhat ki Észak-Irakban, hiszen az országnak már eddig is 3,3 millió belső menekült ellátásával kellett megbirkóznia.
A helyszínen jelen lévő nemzetközi segélyszervezetek már korábban megkezdték a felkészülést a várhatóan nagy számban érkező menekültek fogadására. Az Ökumenikus Segélyszervezet mint a térségben erbili képviselettel rendelkező egyedüli magyar segélyszervezet három millió forintot különített el humanitárius tartalékalapjából, amiből az újonnan érkező háborús menekültek elszállásolását, élelmezését, higiénés, továbbá egészségügyi és pszicho-szociális ellátását kívánja segíteni.
Hozzátették: Észak-Irakban végzett humanitárius munkájához a www.segelyszervezet.hu oldalon fogad pénzadományt az Ökumenikus Segélyszervezet.
Találkozót tartanak Moszul ügyében a terrorellenes koalíció védelmi miniszterei Párizsban
Találkozót tartanak az észak-iraki Moszul ügyében az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet ellen fellépő, nemzetközi terrorellenes koalíció védelmi miniszterei október 25-én Párizsban - jelentette be hétfőn Jean-Yves le Drian, a francia védelmi tárca vezetője.
Drian környezetéből közölték, hogy a koalíció 12 védelmi minisztere vesz részt a párizsi találkozón, így Franciaország mellett az Egyesült Államok, Kanada, Új-Zéland, az Egyesült Királyság, Németország, Belgium, Hollandia, Olaszország, Spanyolország, Norvégia és Dánia képviselteti magát.
A terrorellenes koalícióban mintegy hatvan ország vesz részt, amelyek különböző mértékben járulnak hozzá az IÁ elleni harchoz.
A találkozó célja, hogy megvitassák az IÁ iraki fellegvára, Moszul felszabadításának a menetrendjét. Bagdad hétfőn jelentette be, hogy megindult az észak-iraki város visszaszerzésére irányuló nagyszabású hadművelet.
A francia forrás hozzátette: fontos, hogy megakadályozzák az IÁ-t abban, hogy Moszulból a szomszédos szíriai területekre helyezze át forrásait.
Francia részről tudatták azt is, hogy a védelmi miniszterek az IÁ több fellegvárának otthont adó Szíriáról is egyeztetni fognak. Hozzátették: a találkozó remek alkalom lesz arra, hogy a szíriai fellegvár, Rakka visszafoglalása újra az asztalra kerüljön.
Törökország kész befogadni több százezer moszuli menekültet
Az amerikaiak vezette szövetség légi és szárazföldi támogatásával az iraki kormányerők hétfő hajnalban támadást indítottak, hogy kiűzzék a dzsihadistákat Moszulból.
Törökország több alkalommal is hangoztatta, hogy a síita milíciák részvételének engedélyezése a többségében szunnita arabok lakta város ostromában felekezetek közötti ellentéthez vezethet.
Ha a moszuli hadműveletet megfelelően kezelik, nem lesz Törökországba irányuló menekülthullám - mondta ankarai sajtótájékoztatóján Numan Kurtulmus, aki szerint ellenkező esetben akár több százezren is foghatják a hátizsákjukat, és az egyetlen lehetséges helyre menekülhetnek, ami Törökország.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint akár százezer iraki is Szíriába és Törökországba menekülhet, hogy elkerülje Moszul ostromát. A másfél milliós nagyváros 2014-ben került az Iszlám Állam kezére, amikor a dzsihadisták kikiáltották a "kalifátust".
Egy török katasztrófavédelmi illetékes szerint Ankara, amely 3 millió bevándorlót fogadott be Szíriából, rendelkezik a szükséges tapasztalattal. "Egy sátortábor felépítése könnyű feladat számunkra. Gyorsan felállíthatunk több százezer menekült számára sátortáborokat"- mondta a Reuters brit hírügynökségnek.
"Az eljárás szabványos, minden óramű pontossággal működik majd. A hadsereg begyűjti az emberektől a fegyvereket, a rendőrség ellenőrzi a menekülteket, a bevándorlási hatóság bejegyzi őket, a Vörös Félhold pedig ellátja őket vízzel, élelmiszerrel és menedékkel" - tette hozzá.
A Moszul elleni offenzívában Kurtulmus szerint részt vesz török katonák által kiképzett 3000 iraki harcos is.
Az ENSZ humanitárius katasztrófától tart az ostromlott városban. Stephen O,Brien, az ENSZ főtitkárának humanitárius ügyekben illetékes helyettese mélységes aggodalmát fejezte ki az Irak második legnagyobb városában élő másfél millió ember miatt.
A Save the Children nevű civil szervezet a félmillió gyermek sorsa miatt aggódva felszólította a szemben álló feleket, nyissanak "biztonságos folyosókat, hogy a civilek elmenekülhessenek, és ne essenek csapdába a bombaesőben, az aknákkal és robbanószerekkel tele városban, élelmiszer és orvosi ellátás nélkül".
"Minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy felkészüljünk a legrosszabb humanitárius forgatókönyvre. Attól tartunk azonban, hogy nagyon sok a feladat" - mondta az offenzíva előtt Lise Grande, az ENSZ iraki humanitárius koordinátora.
Becky Bakr Abdulla, a Norvég Menekült Tanács munkatársa arra figyelmeztetett, hogy a Moszulból menekülők várhatóan semmit sem tudnak majd magukkal vinni, így élelmiszerrel, vízzel, ruhákkal el kell őket látni.
A moszuli menekültek ellátásának finanszírozása továbbra is problémát jelent: a kért 367 millió dollárnak eddig csak kevesebb mint a fele érkezett be az adományozóktól.
A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) bejelentette, hogy szükségtáborokat állít fel, ahol mintegy 200 ezer ember kap fedelet és alapszolgáltatásokat. Hozzátette ugyanakkor, hogy több pénzre lenne szüksége.
A várható népvándorlást tovább súlyosbíthatja a tél, a polgári lakosok fedél nélkül maradhatnak a fagyos sivatagban.
"Ha az IÁ pokolgépekkel veszi körül a lakónegyedeket, ha orvlövészeket állítanak a stratégiai pontokra, a lakosok emberi pajzsokká válhatnak" - figyelmeztetett Lise Grande.
UNHCR: Százezer iraki menekülhet Moszulból Szíria és Törökország felé
Százezer iraki menekülhet az ostromlott Moszulból Szíria és Törökország területére az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) hétfői becslése szerint. A főbiztosság jelezte: 61 millió dollár (több mint 17 milliárd forint) pótlólagos segélyt szeretne összegyűjteni az ostrom nyomán keletkező költségek fedezésére. Ebből sátortáborokat hozna létre Irakban, Szíriában és Törökországban, valamint téli felszereléseket, kályhákat vásárolna az otthontalanná válók számára. Az UNHCR elmondta, hogy jelenleg 21 800 sátorral rendelkezik Irakban, amelyekben összesen 130800 ember tudnak elszállásolni. "Eközben Szíria 90 ezer iraki menekült befogadására készül fel" - mutatott rá a szervezet. A főbiztosság olyan tábort készít elő további iraki menekültek befogadására Szíriában, amelyben már jelenleg is 26 ezer honfitársuk él - egyesek immár 10 éve.
