Külföld
Elkészült a legújabb görög indítvány
Londoni elemzők szerint csökkent a Grexit esélye
Az Athén által csütörtök este nyilvánosságra hozott tizenhárom oldalas dokumentum szerint Görögország az államadósság mérséklése mellett 53,5 milliárd euró új hitelt kérne, hogy 2018 júniusáig törleszteni tudja az adósságait. Ezek fejében többek közt a nyugdíjak csökkentését és bizonyos adók emelését ajánlotta fel az Alekszisz Ciprasz miniszterelnök vezette kormány.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy Athénnak ugyan "konkrét és realista" javaslatokat kell benyújtania, de ugyanilyen fontos, hogy a hitelezők is realista értékelést készítsenek Görögország államadósságának fenntarthatóságáról. A görög kormány legjelentősebb követelése ugyanis az, hogy a hitelezők enyhítsenek az országra nehezedő, a bruttó hazai termékének (GDP) 175 százalékát kitevő adósságterheken. Görögország legnagyobb hitelezői az eurózóna tagállamai.A javasolt reformintézkedések értelmében fokozatosan megszüntetnék a görög szigeteket megillető adókedvezményeket és növelnék a hajózási vállalatokat sújtó adóterheket. A csomag emellett a védelmi kiadások csökkentését, a nyugdíjkorhatár emelését, valamint a szállodák és éttermek által fizetendő általános forgalmi adó (áfa) növelését is tartalmazza. A dokumentum szerint befejeznék néhány nagy kikötő és helyi repülőtér privatizációját is.
Az eurózóna tagállamainak vezetői abban állapodtak meg a keddi csúcstalálkozójukon, hogy Athén legkésőbb július 9-én megküldi részletes és hiteles reformjavaslatait, amelyeket a Görögországnak folyósított hiteleket koordináló intézményeknek, az Európai Bizottságnak, az Európai Központi Banknak (EKB) és a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) kell kiértékelnie.
Az Eurócsoport szombaton délután vitatja majd meg a terveket, amelyekről pénteken az athéni törvényhozás is szavazni fog.
Szakértők szerint aggodalomra adhat okot, hogy a reformjavaslatokat tartalmazó dokumentumot sem a görög Sziriza párttal közösen kormányzó Független Görögök vezetője, sem a tömörülés szélsőbaloldali szárnyát vezető Panajótisz Lafazanisz környezetvédelmi és energiaügyi miniszter nem írta alá.
Görögország számára most a július 20-i dátum tekinthető "az igazság pillanatának", mert akkor jelentős összegű törlesztési kötelezettsége válik esedékessé, ezúttal már nem az amerikai dominanciájú, egyelőre türelmet tanúsító Nemzetközi Valutaalappal, hanem immár a "lélegeztető készüléket" biztosító Európai Központi Bankkal szemben.
Az ellenzék támogatja a miniszterelnököt
Görögország vezető ellenzéki pártja támogatja az Alekszisz Ciprasz vezette kormányt, hogy megkösse a reformokért cserébe pénzügyi támogatást biztosító megállapodást az ország nemzetközi hitelezőivel.
Pénteken kiadott közleményében az Új Demokrácia nevű konzervatív párt közölte: nemcsak felhatalmazza a miniszterelnököt egy megállapodás megkötésére, hanem megbízza azzal, hogy akadályozza meg az ország kiválását Európából és az euróövezetből.
A görög parlament péntek éjjel szavaz a kormány által előterjesztett javaslatcsomagról, amelyben egyebek között privatizációt, adóemeléseket és kiadáscsökkentéseket ígértek a hitelezőknek. Délután az illetékes parlamenti bizottságok tanácskoznak, majd este plenáris ülést tart a parlament, és legkorábban éjfél körül tartják majd a szavazást.
A To Potami (A Folyó) nevű, ugyancsak ellenzéki, centrista párt szintén támogatja a kormány javaslatát, és képviselői igennel fognak szavazni a parlamentben - jelezte Dmitrisz Ciodrasz, a párt szóvivője a 17 tagú parlamenti frakció ülése után.
A kormánykoalíciónak 162 tagja ül a parlamentben, de nem valószínű, hogy a legradikálisabb képviselők megszavazzák a kormány tárgyalásokra felhatalmazó javaslatot. Ezért is fontos, hogy a miniszterelnök megszerezze az Európa-barát ellenzéki pártok támogatását.
Jánisz Varufakisz volt pénzügyminiszter, aki váratlan lemondása, hétfő óta csak egyszerű parlamenti képviselő, jelezte, hogy családi okok miatt nem vesz részt a plenáris ülésen. Óva intett távollétének félreértelmezésétől, azt hangsúlyozva, hogy támogatja utódját, Evklídisz Cakalotoszt abban a csatában, amelyet szombaton vív meg az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácskozásán.
Az IMF a múlt héten nyilvánosságra hozott helyzetértékelésében azt írta: Görögország adóssághelyzete fenntarthatatlan, ezért - a hitelezők által megkövetelt reformok végrehajtása mellett - 2018 végéig további 50 milliárd eurós külső finanszírozásra és fennálló hiteleinek átütemezésére, rosszabb esetben újabb jelentős adósság-elengedésre lesz szüksége pénzügyi helyzetének stabilizálásához.
Ciprasz a saját háza táján sepreget
A kormányzó Sziriza párt parlamenti képviselőivel találkozott pénteken Alekszisz Ciprasz, hogy meggyőzze őket, támogassák a görög kormány intézkedéscsomagját. "Arra kaptunk felhatalmazást, hogy jobb egyezséget kössünk (a hitelezőkkel) az Eurócsoport (az euróövezeti pénzügyminiszterek) ultimátumánál, de természetesen nem kaptunk felhatalmazást arra, hogy kivezessük Görögországot az eurózónából" - mondta Ciprasz a találkozón egy kormányzati tisztségviselő ismertetése szerint. Megfigyelők szerint Ciprasz tarthat tőle, hogy a kormányzati javaslatot elutasítják a Sziriza keményvonalasai és a nacionalista koalíciós partner, a Független Görögök pártja.
Hollande: Még semmi sem dőlt el
Komolynak és hitelesnek nevezte pénteken Francois Hollande a görög kormánynak javaslatcsomagját. Ugyanakkor hozzátette, hogy "még semmi nem dőlt el" és a "következő órák fontosak" lesznek az esetleges megállapodás szempontjából. "A görögök most határozottan megmutatták, hogy az euróövezetben akarnak maradni, mert a program, amit benyújtottak komoly és hiteles. A parlament elé terjesztik, ami erőt, elkötelezettséget és bátorságot mutat" - fogalmazott a francia elnök Párizsban francia újságíróknak. Hozzátette: "mindent meg kell tenni, hogy megszülessen a megállapodás, egy jó megállapodás, az európai szabályokat és a görögöket is tiszteletben tartó megállapodás. A következő órák fontosak. Még semmi nem dőlt el, de mindent meg kell tenni". "A tárgyalásoknak most újra kell kezdődniük, de azzal a szándékkal, hogy megállapodásra jutunk" - hangsúlyozta Hollande.
A madridi látogatáson tartózkodó francia gazdasági miniszter azt mondta, hogy az európaiaknak meg kell fontolniuk a görög adósság átütemezésének kérdését az Athén által vállalt pénzügyi erőfeszítésekre tekintettel. "A reformok színvonala és jellege megfelel a várakozásoknak. Ebben a kontextusban egyértelmű, hogy a felmerülnek az adósság átütemezésének kérdései" - fogalmazott Emmanuel Macron.
Az Eurocsoport elnöke is úgy véli: alapos a görögök ajánlata. Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter elmondta: növeli a javaslatok hitelességét, hogy széleskörű támogatása vanGörögországban, azonban így is alaposan meg kell vizsgálni, hogy az megfelelő-e, és a számok stimmelnek-e.
Elemzők: Kedvezők a fejlemények
Londoni pénzügyi elemzők szerint a görög kormány új reformjavaslatai nyomán jelentősen csökkent annak az esélye, hogy Görögországnak távoznia kell az euróövezetből. Az Eurasia Group globális gazdasági-politikai kockázatelemző csoport londoni szakértői pénteki helyzetértékelésükben "rendkívül kedvezőnek" nevezték a görög adósságválság legutóbbi fejleményeit, elsősorban azt, hogy a görög kormány határidőre eljuttatta reformjavaslatait Brüsszelbe. A ház szerint mindig is egy hitelesnek elfogadott javaslatcsomag összeállítása és benyújtása volt a görög kormány előtt álló legnagyobb kihívás. Az Eurasia szakértői közölték: a legutóbbi egy nap fejleményei nyomán az eddigi ötvenöt százalék helyett most már hetven százalékos esélyt adnak arra, hogy elkerülhető lesz a Grexit, vagyis Görögország kényszerű távozása az euróövezetből.
A cég elemzői szerint a most benyújtott görög javaslatcsomag "első ránézésre" eleget tesz a szélesebb körű és szerkezeti jellegű reformokat sürgető német igényeknek, és Berlin szempontjából valószínűleg lehetővé teszi a megállapodást. A német kormány számára azonban döntő fontosságú, hogy a hivatalos hitelező intézmények is elismerik-e elégségesnek a görög javaslatokat a görög adósságdinamika fenntarthatóvá tételéhez.
Ez különösen abban az összefüggésben lesz nagy horderejű döntés, hogy a tőkekorlátozások bevezetése óta jelentősen tovább romlott a görög gazdaság helyzete - hangsúlyozták az Eurasia Group londoni elemzői.
A ház szerint további jelentős kételyekre ad okot az is, hogy a görög kormány képes lesz-e végrehajtani a most beterjesztett javaslatcsomag reformjait, mivel ezek még keményebb konszolidációs intézkedéseket jelentenének, mint amilyeneket a múlt vasárnapi népszavazáson a görög választók nagy többséggel elutasítottak.
Az Eurasia szerint ez próbára teheti a Sziriza párt vezette görög kormánykoalíció összetartását is. A cég londoni elemzői szerint figyelmeztető jel, hogy a Brüsszelbe küldött javaslatcsomagról hiányzik a koalíció több prominens politikusának aláírása.
A görög kormány reformjavaslatainak magas végrehajtási kockázatait emeli ki pénteki helyzetértékelésében a Moody's Investors Service is.
Berlin egyelőre nem értékeli az új görög javaslatokat
A német kormány egyelőre nem értékeli nyilvánosan a görög kormány új javaslatait az államadósság-válság kezeléséről, mert álláspontja szerint először a Görögországnak hitelező intézményeknek kell véleményezniük azokat.
Steffen Seibert német kormányszóvivő berlini tájékoztatóján kiemelte, hogy a jelenlegi igen feszített helyzetben fontos ügyelni a dolgok sorrendjére, ezért elsőként a hitelező intézményeknek - az Európai Bizottságnak, az Európai Központi Banknak (EKB) és a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) - kell értékelniük az eléjük terjesztett görög javaslatokat, majd szombaton az euróövezeti pénzügyminiszteri tanácsnak (eurócsoport) kell tárgyalnia azokról, és vasárnap az euróövezeti tagállamok állam- illetve kormányfőinek, végül pedig az uniós tagországok vezetőinek brüsszeli tanácskozásán kell áttekinteni a helyzetet.
Amennyiben mindezeken a fórumokon sikerül megállapodásra jutni, a német kormánynak felhatalmazást kell kérnie a parlamenttől (Bundestag) arra, hogy tárgyalást kezdjen az athéni kormánnyal Görögország további pénzügyi támogatásáról - mondta Seibert.
A német kormány egyelőre csak az általa követett alapelveket rögzítheti - tette hozzá a szóvivő, kiemelve, hogy Berlin álláspontja szerint három évre szóló és a legutóbbi, június végén tárgyalt elképzeléseknél "messze túlmutató" reformprogramot kell elindítani Görögországban, az államadósság csökkentése - a tartozás valamekkora részének elengedése - pedig szóba sem jöhet, mert az alapvető, "minőségi" változást idézne elő a valutaunió szerkezetében.
Martin Jäger pénzügyminisztériumi szóvivő hozzátette, hogy Németország azért utasítja el az államadósság részleges elengedésének (haircut) gondolatát, mert ezt nem teszik lehetővé a valutaunió működését szabályozó jogi előírások. Ezért az adósság "névértékének számottevő csökkentése" nem kerülhet napirendre.
Washington óvatos optimista
Óvatos optimizmussal értékelte a görög adósságválság legújabb fejleményeit az amerikai pénzügyminiszter pénteken: Jack Lew szerint Athén legutóbbi javaslatával közelebb került a megállapodás, egyúttal azonban arra is figyelmeztetett, hogy a reformok mellett adósság-átütemezésre is szüksége lesz a bajba jutott országnak.
"Ha megnézzük azt a javaslatot, amely tegnap este az asztalra került, mindenképpen úgy tűnik, hogy ma reggel közelebb vannak (a megállapodáshoz a görög kormány és európai hitelezői)" - mondta Jack Lew egy pénteki rendezvényen.
Ugyanakkor megjegyezte: a felek már korábban is közel jártak a megállapodáshoz, mégsem tudtak pontot tenni a tárgyalások végére. Azt is hangsúlyozta azonban, hogy mind gazdasági, mind geopolitikai szempontból minden érintett érdeke az, hogy Görörgország az eurózóna tagja maradjon, ami optimizmusra ad okot Washington számára.
Jack Lew a Politico hírportál New York-i rendezvényén nyilatkozva arról is beszélt, hogy ha Athénnak mégis el kell hagynia a valutaövezetet, az szerinte nem lesz jelentős hatással az Egyesült Államok gazdaságára.
Az amerikai pénzügyminiszter aláhúzta, hogy míg Görögországnak "nehéz fiskális intézkedéseket és strukturális reformokat" kell hoznia, addig az európai hitelezőknek be kell látniuk, hogy a görög adósság "jelenlegi formájában fenntarthatatlan", ezért azt át kell ütemezni. Hozzátette azonban, hogy szerinte - a Nemzetközi Valutaalap értékelésével szemben, de Németország álláspontjához hasonlóan - nincs szükség az adósság egy újabb részének elengedésére.
Szakértő szerint egyeztettek az EB-vel
A görög kormány folyamatosan egyeztetett az Európai Bizottsággal a javaslatcsomag összeállításakor - mondta el Fokasz Nikosz, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Társadalomtudományi karának oktatója pénteken Görögországból. A szakértő azt mondta, a görög előterjesztés megbízható alapja lehet a megállapodásnak annál is inkább, mert annak elkészítése során a görög kormányzat folyamatosan kapcsolatban állt Brüsszellel, Pierre Moscovici pénzügyi biztos hivatalával.
Fokasz Nikosz hozzátette, két kisebb bizonytalansági tényező van: az egyik, hogy a hitelezők, különösen Németország hogyan vélekedik a görög javaslatról. A másik, hogy Alekszisz Ciprasz görög kormányfőnek sikerül-e a saját táborával elfogadtatni a görög javaslatot és a majdani megállapodást.
A szakértő rámutatott: a vasárnapi népszavazással - amelyen a résztvevők hatvanegy százaléka elutasította a hitelezők által Görögországtól elvárt intézkedéseket -Ciprasz nagyon megerősítette belpolitikai pozícióját. Olyannyira, hogy ha esetleg nem sikerülne meggyőznie saját pártjának, a Szirizának a keményvonalasait és a koalíciós partner Független Görögök pártot, akkor akár az ellenzéki padsorokból is képes lehet összeszedni a parlamenti többséghez hiányzó szavazatokat.
