Az ENSZ távozó emberi jogi főbiztosa elítélte pénteken a boszniai Szerb Köztársaság parlamentjének minapi döntését, amellyel elvetette az 1995-ös srebrenicai mészárlásról szóló jelentést. Zeid Raad al-Husszein felszólította a törvényhozókat, hogy vizsgálják felül a határozatot.
A főbiztos szerint a dokumentum visszavonása csak azt a célt szolgálja, hogy táplálja a megosztó, nacionalista retorikát az októberi általános választások előtt, és megakadályozza az erőfeszítéseket a megbékélés eléréséhez - mondta Ravina Shamdasani, az ENSZ emberi jogi főbiztosa hivatalának (OHCHR) szóvivője.
Bosznia-Hercvegovinában október 7-én tartanak általános választásokat.
Mint Shamdasani elmondta, a főbiztos attól tart, hogy a döntés súlyosbíthatja a egyes boszniai köz- és politikai tisztviselő, illetve médiaszervezet által már állandósulttá vált feszültségeket, megosztottságokat és bizalmatlanságot. A főbiztos felszólítja a boszniai Szerb Köztársaságot, hogy vizsgálja felül a döntést - hangsúlyozta.
A boszniai Szerb Köztársaság parlamentje kedden vetette el az 1995-ös srebrenicai mészárlásról szóló dokumentumot, amelyet 2004-ben fogadott el az akkori kormány. A helyi sajtó közlése szerint a törvényhozás ezenkívül új bizottság felállítását kérte "az igazság teljes kiderítése érdekében".
Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke a parlamentben elmondta, hogy a kormány által korábban létrehozott bizottság, amely a dokumentumon dolgozott, ki volt téve a nemzetközi közösség nyomásának. "A jelentés démonizálja a szerbeket, és utólagosan igazolni akarja az 1999-es szerbiai NATO-légibombázást" - hangsúlyozta. Hozzátette: a beszámoló eltúlozza a bosnyák (muszlim) áldozatok számát, míg a szerb áldozatokét figyelmen kívül hagyja.
A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muszlim férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. A vérengzést a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősítette, a történteket a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják.
A hivatalos szerb álláspont szerint szörnyű bűncselekmények történtek Srebrenicában, de a gyilkosságokat nem lehet népirtásnak minősíteni.
