Külföld
Elhagyták az első menedékkérők a pireuszi sátortábort
Brüsszel két hetet ad Athénnak a határvédelemről szóló terv elkészítésére
Brüsszel két hetet ad Athénnak a határvédelemről szóló terv elkészítésére
Az Európai Bizottság kedden felszólította Görögországot, hogy két héten belül álljon elő konkrét tervekkel arra vonatkozóan, hogy miként kívánja megszüntetni a komoly határőrizeti hiányosságokat a schengeni övezet külső határának általa felügyelt részén. A brüsszeli testület azt tervezi, hogy amennyiben a görög hatóságok nem tesznek eleget a felszólításnak, akkor legalább november közepéig visszaállítanák a Görögországból érkező utasok ellenőrzését a schengeni övezet belső határain. Szakértők arról számoltak be, hogy ez valószínűleg azt eredményezné, hogy további migránsok ezrei rekednének Görögország területén. Az uniós tagállamok szakminiszterei ötven ajánlást fogalmaztak meg a görög hatóságok számára, ezek az országba érkező menekültek regisztrációjára, a tengeri határok felügyeletére, a határellenőrzési eljárásokra, valamint a szükséges infrastruktúra és felszerelések biztosítására vonatkoznak.
A parti őrség szerint a menedékkérők áttelepültek egy, a kikötőváros nyugati felén újonnan épített táborba. Az új táborról a tévécsatornákon közölt képeken légkondicionált lakókonténereket lehetett látni. A tervek szerint a telepet tovább szélesítik, aminek köszönhetően végül több mint 3000 embert tudnak majd ott elhelyezni. Múlt csütörtökön a parti őrség bejelentette, a migránsok két hetet kapnak, hogy önként távozzanak a hadsereg által épített menekülttáborokba, különben erőszakkal viszik át őket.
"Minden erőfeszítést meg fogunk tenni, hogy meggyőzzük a menekülteket és migránsokat: saját érdekük, hogy menjenek át a menekülttáborokba" - állt a közleményben. A Görögországban tartózkodó migránsok elhelyezésének problémája a most megkezdett áttelepítéssel nem oldódott meg. Pireuszban, és főként a macedóniai határ mentén, Idomeninél kialakult rögtönzött, hevenyészett táborban összesen több mint 15 ezer migráns várakozik. Mindannyian azt követelik, hogy újra nyissák meg az úgynevezett balkáni útvonalat, lehetővé téve ezzel, hogy az emberek továbbutazhassanak Nyugat felé.
Több száz menekültet átszállítottak az idomeni sátortáborból
Kilenc autóbusz fedélzetén legkevesebb négyszáz menekült hagyta el kedden a görög-macedón határon fekvő Idomeninél kialakult, hevenyészett sátortábort, és Görögország északi részén fekvő befogadó állomásokra utazott - számoltak be különböző források.
Miközben a táborban lévő migránsok eddig abban a reményben tartottak ki a táborban, hogy követeléseik nyomán újra megnyitják az úgynevezett balkáni útvonalat, lehetővé téve ezzel, hogy az emberek továbbutazhassanak Nyugat felé, a hét végén lezajlott erőszakos incidensek miatt közülük egyre többen mutatnak hajlandóságot arra, hogy elhagyják Idomeni környékét.
Az AFP francia hírügynökségnek egy forrás azt mondta, hétfőn hét autóbusszal háromszáz ember távozott a táborból, ahol jelenleg továbbra is több mint 11 ezer ember tengődik borzasztó körülmények között. Az iraki keresztény és jazidi gyermekek szabadságáért nevű civil szervezet közölte, azzal bízták meg a hatóságok, hogy száz embert szállítsanak át az észak-görögországi Veria város közelében található táborba.
Liene Veide, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) egyik munkatársa úgy nyilatkozott, egyre több menekült kívánja elhagyni Idomenit. "A menekültek sem kényelemben, sem biztonságban nem érzik magukat a legutóbbi incidensek után. Emiatt kell a lehető leghamarabb új táborokat létrehozni" - hangsúlyozta.
Idomeninél eközben olyan hírek kezdtek terjedni, hogy kedden megnyílhat a macedón határ. A Szkai nevű görög tévéadó úgy értesült, hogy mind a görög, mind pedig a macedón rendőrség készenlétben van. A biztonsági erők meggyőződése szerint a híreket a migránsokat segítő önkéntesek és aktivisták terjesztik. A jelentések szerint a rendőrség legfeljebb igazoltathatja az önkénteseket, mást nem tehet. A híresztelés pedig szájról szájra terjed.
Több mint 2000 migránst mentettek ki a Földközi-tengeren
Az olasz parti őrség kedden 2154 migránst mentett ki a Földközi-tengeren. A migránsokat 17 különböző mentési művelet során szedték fel a nap folyamán 16 gumicsónak és egy hajó fedélzetéről. Mindegyik vízi alkalmatosságon nagyjából 100-200 ember utazott.
A mentésben egy máltai hajó, egy átirányított szállítóhajó és az uniós határigazgatási ügynökség (Frontex) egyik hajója vett részt közösen az olasz parti őrség, haditengerészet és a vámhatóság mentő egységeivel. A líbiai parti őrség 649 migránst tartóztatott fel az észak-afrikai ország partjai előtt a nap folyamán.
Az észak-afrikai országban uralkodó káoszt kihasználva az Olaszországtól mindössze háromszáz kilométerre lévő Líbia partjairól Afrikából már sok ezren indultak útnak Európába. Tisztviselők szerint arra lehet számítani, hogy az időjárás javulásával a migránsok száma emelkedni fog.
Olga Gerovaszili kormányszóvivő kedden bejelentette, hogy "a menedékkérelmek ügyében körülbelül 15 nap múlva várhatók az első eredmények, és akkor kezdődik majd el az EU és Ankara közti megállapodás következő szakaszának teljesítése".
Macedónia a törvények betartatására kérte Görögországot
Görögország dolga a rend megőrzése és a törvények betartatása az idomeni táborban - szögezték le kedden a macedón hatóságok, válaszul arra, hogy Athén előző nap bírálta Szkopjét a menekültekkel szemben a görög-macedón határon alkalmazott rendőri erőszak miatt. A jogalkalmazás elengedhetetlen az incidensek elkerüléséhez a határvidéken, az idomeni táboron belül és kívül egyaránt - olvasható a macedón külügyminisztérium keddre virradó éjjel kiadott közleményében.
A macedón külügyi tárca szerint a "macedón biztonsági erők a lehető legvisszafogottabban, felelősségteljesen és szakszerűen léptek fel" az erőszakos tüntetésekkel és az agresszív, csoportos határátkelési kísérletekkel szemben. Szkopje szerint a görög hatóságok távolról szemlélték a súlyos incidenst, és a rendőrök semmit nem tettek annak érdekében, hogy véget vessenek annak.
Továbbra is kevés migráns érkezik Görögországba Törökországból
A Törökországból Görögországba érkező menekültek száma a korábbi hónapokhoz képest továbbra is alacsony; az elmúlt 24 órában nyolcvanan keltek át az Égei-tengeren - közölte kedden az illetékes válságstáb Athénban. Egy napja 18-an, a hét végén pedig 282-en érkeztek a görög szigetekre. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai szerint a múlt hónapban ez a szám naponta átlagosan 900 körül mozgott. Április első tíz napjában viszont az érkezők száma 170-re csökkent. Hétfőn 202, csütörtökön 123 menedékkérőt küldtek vissza Leszbosz, illetve Híosz szigetéről. Több visszaküldés egyelőre nem volt, amit a hatóságok a rengeteg elbírálásra váró menedékkérelemmel indokoltak.
Németországban nemi erőszakkal gyanúsítanak menedékkérőket
Nemi erőszakkal gyanúsítanak Németországban három, feltehetően fiatalkorú afganisztáni menedékkérőt. A Bild című lap keddi beszámolója szerint az eset az észak-rajna-vesztfáliai Solingenben történt, egy fiatalokat gondozó intézményben, amelyben német gyerekek és fiatalok, valamint felnőtt kísérő nélkül érkezett fiatalkorú menekültek laknak. Az áldozat egy 12 éves német fiú, az előzetes letartóztatásba helyezett három feltételezett elkövető - saját bevallásuk szerint - 16, 17, illetve 18 éves. Mivel legalább egyiküket egy másik intézményben is regisztrálták más néven és más életkorral, mindhárom gyanúsítottat az életkor megállapítását célzó eljárás alá vonják - mondta a lapnak a wuppertali ügyészség szóvivője. Az eset április 3-án történt, egy szemtanú jelentette az intézmény egyik gondozójának.
Németországban nincs gettóképződés az önkormányzatok szövetsége szerint
Németországban egyelőre nem tapasztalható nemzetiségi gettók képződése a menekülthullám miatt a városi és települési önkormányzatok szövetsége (DStGB) szerint. A 11 ezer önkormányzatot összefogó független érdekképviselet elnöke, Gerd Landsberg egy keddi lapinterjúban kiemelte: rögzíteni kell az alaptörvényben, hogy a társadalmi integráció a szövetségi kormány és a tartományok közös ügye, és a berlini vezetésnek az eddiginél jóval nagyobb részt kell vállania annak költségeiből.
Gerd Landsberg hangsúlyozta, hogy egyelőre nem látszik gettóképződés, de néhány nagyvárosban vannak környékek, amelyekben nagy számban élnek bevándorlók vagy bevándorló családból, "más kultúrkörből" származó emberek. Ezeken a környékeken "egész biztosan adódnak olyan gondok is, amelyek a kisebb településeken nem jelentkeznek". Mindez nem utolsósorban az utóbbi évek mulasztásainak következménye, "ezért oly fontos egy integrációs törvény, amely a +támogat és követel+ elvén alapul és rögzíti a német nyelv elsajátításának kötelezettségét" - mondta a DStGB elnöke.
A szervezet a támogatásáról biztosította a szövetségi belügyminisztérium tervét, miszerint kidolgoznak egy integrációs törvényt, amelyben szerepel, hogy a menekültek a nagyvárosi gettók képződésének elkerülése érdekében nem költözhetnek el a kijelölt lakhelyükről, ameddig nem tudják eltartani magukat, és szerepel az is, hogy csak a német nyelv elsajátítására és a munkára hajlandó menekültek kaphatnak határozatlan idejű tartózkodási engedélyt.
A közbiztonság körüli vitában a kormányzó polgármester, a belügyi szenátor és a rendőrség szakszervezetének (GdP) szóvivője is hangsúlyozta, hogy a német fővárosban nincsen "no go area", vagyis olyan környék, ahol az emberek életveszélyben vannak és a német állam intézményei nem tudnak érvényt szerezni a törvényeknek. Az viszont tudható, hogy a rendőrség külön számon tartja a bűnözéssel erősen fertőzött területeket (Kriminalitätsbelastete Orte - KBO). Ezek száma az utóbbi években 20 és 25 között mozgott. Jelenleg 21 KBO-t tartanak számon. A lista nem nyilvános, mert a rendőrség nem akarja a bűnözők orrára kötni, hogy mely területek közbiztonságának erősítésére fordítanak kiemelt figyelmet.